Szeptember óta úgy gyengül a forint, hogy közben olcsóbb a gáz. Az MVM hétfői bejelentése inkább a rövid távú forintzuhanások megállítására lesz jó.
A jegybank keddi döntése sokkolta az árfolyamot, amelyet rövid távon csak az uniós pénzekkel lehetne kordában tartani.
Tényleg csak a háború és a koronavírus miatt szabadult el az infláció? Milyen jelzést küld a piacnak az, hogy a kormány népszerűtlen intézkedéseket jelent be egymás után? Interjú.
A magas árfolyam nem az orosz gazdaság ellenálló képességét jelzi, sokkal inkább a szankciók miatti féloldali bénultság tünete, és valójában Oroszországnak sem jó.
Csehország és Lengyelország közelében is háború van, de a złoty és a korona árfolyama egész jól összeszedte magát a háború kitörése óta, a forint gyengülése viszont ki tudja, hol áll meg.
370 forint felett az euró, és benne vagyunk az inflációs spirálban, minden más fejlődő országgal együtt.
Egy válságos időszakban, mint a mostani is, jól jön az önálló monetáris politika, a saját deviza és az ehhez kapcsolódó kamatpolitika. A másik oldalon azonban ott van az a sok 100 milliárd forint, amivel beljebb lennének a külföldre szállító és importáló magyar vállalkozások, ugyanis nagy kockázatot venne ki a rendszerből, ha itthon is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz.
A gazdaság fokozatos újranyitása következtében megkezdődhet a helyreállás, az MKB Elemzési Központ idén 5,6, jövőre pedig 5,9 százalékos GDP-növekedésre számít.
Lejtmenetben a forint, az infláció pedig a jegybank által megszabott határokat feszegeti.
Be lehet állítani a forint gyengülését versenyképesség-javulásnak, de az emberek inkább azt látják, hogy mi bizony a külföldieknek olcsók vagyunk.