A forint árfolyama az euróval szemben ma ismét történelmi mélypontot ért el, délelőtt 337,4 forintot kellett fizetni az uniós valutáért, és az árfolyam azóta is a 337-es szint körül alakul. Nagy meglepetésre persze nem lehet okunk, magyar fizetőeszköz lassan két éve folyamatosan esik az euróval szemben, az elemzők pedig egy ideje azt jósolják, hogy hamarosan a 340 feletti árfolyamsávba fog kerülni a forint.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem kommentálta az árfolyam változását, azonban lassan lépéskényszerbe kerülhet. A jegybanknak ugyanis bár árfolyamcélja nincs, az inflációval kapcsolatban viszont három százalékos szintet tart kívánatosnak plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval*Európában ez viszonylag magasnak számít, az Európai Központi Bank például két százalék körüli inflációs célt fogalmaz meg. – az utolsó adatok szerint pedig a pénzromlás mértéke négy százalék volt, ami már megüti az MNB által szabott küszöböt.
A régóta tartó gyengélkedés hátterében első okként a feltörekvő piaci országok körében rendkívül alacsonynak számító alapkamat áll, amihez 2016 májusában nyúlt utoljára a jegybank (ekkor csökkentette 0,9 százalékra). Azóta nagyjából 7 százalékkal kell többet fizetni az euróért.
Mostanra viszont a lépéskényszer közvetlen közelébe került az MNB.
A pénzromlással kapcsolatos előrejelzések arra utalnak, hogy az inflációs nyomás ugyan a következő hónapokban valamelyest enyhülhet, de nem sokat: a GKI 2020-ra 3,5 százalékos, a Kopint-Tárki pedig 3,4 százalékos éves átlagos inflációt jelez előre 2020-ra, ami meghaladja az elmúlt néhány évre vonatkozó adatokat. Mivel a forint gyengesége minden importált áru árát felhajtja – köztük az üzemanyagokét, ami aztán minden más árba beépül -, ezért csak fokozódhat az infláció.
A forint gyengélkedésével nem jár mindenki rosszul az országban. Bár az árfolyam alakulása kedvezőtlen importőröknek, jól járnak viszont az exportáló vállalkozások és a külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek a cégcsoporton belül valamilyen külföldi pénznemben vezetik az elszámolásukat, de a magyar dolgozóknak forintban fizetnek. Akik pedig Magyarországon költhetik a valutában kapott fizetésüket, szintén örülhetnek, hogy idén eddig a forint az egyik leggyengébben teljesítő deviza.
A fizetésüket forintban kapó dolgozóknak viszont minden oka megvan a sopánkodásra, még annak ellenére is, hogy az elmúlt években lezajlott keresetemelkedéseket gyakran bérrobbanásként emlegeti a közbeszéd: a 2008 és 2019 között névértéken és forintban mérve 83 százalékos átlagos keresetnövekedés közel felét elviszi, ha a fizetéseket euróra váltjuk az összehasonlított években aktuális árfolyamokon.
