Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 28. 14:19 Adat

Mit tartogat az újranyitás a magyar gazdaság számára?

(A szerző az MKB Elemzési Központ senior tőkepiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Érdemes megvizsgálni a koronavírus-járvány eltérő fázisaiban alkalmazott járványügyi intézkedéseket, hiszen az első és a második-harmadik hullám során alkalmazott különböző korlátozó intézkedések más-más GDP-pályát indukálnak. 2020. első negyedévének utolsó két-három hetében a koronavírus-járvány első hulláma következtében teljes lezárás lépett életbe nemcsak Magyarországon, hanem a régiós, illetve más európai országokban is, az ipari üzemek működése több hétre leállt. Ehhez képest az utolsó két járványhullám alatt – különösen hazánkban – enyhébb szigorításokkal szembesültünk.

A mostani korlátozások közvetlenül elsősorban azokat az ágazatokat érintik hosszabb ideje, amelyeknek a GDP-n belüli súlya – az iparhoz képest is – alacsonyabb, ezek a turizmus, vendéglátás, kultúra, szabadidő, illetve egyéb szolgáltatások.

A koronavírus-járvány első hulláma 2020. második negyedévében fejtette ki a gazdaságra gyakorolt hatását, amikor 14,6 százalékkal zuhant a gazdaság éves alapon 2019. azonos negyedévéhez képest. Ez az erőteljes bázishatás várhatóan az idei második negyedéves GDP-ben is érezhető lesz, mindamellett, hogy a gazdaság fokozatos újranyitása következtében a gazdasági helyreállás is megkezdődhet 2021. második negyedévében.

Az idei év második fele, tehát a 2020. harmadik és negyedik negyedéve során az alacsonyabb tavalyi bázisidőszaki GDP-adatok mellett az újranyitás következtében fellépő gazdasági helyreállás támogathatja a pozitív növekedési folyamatokat. Előrejelzési pályánkon 2021-ben 5,6 százalékos, 2022-ben pedig 5,9 százalékos gazdasági növekedésre számítunk idehaza.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében 2020 decemberéről 2021 januárjára a foglalkoztatottak számának csökkenése volt megfigyelhető (-97,2 ezer fő), az évváltások kapcsán bekövetkező mérséklődés azonban nem egyedi (2019 decembere és 2020 januárja között 34,5 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma).

Az idei markánsabb visszaesés azonban tükrözheti a koronavírus-járvány elhúzódásával kapcsolatos korlátozásokat, melyek elsősorban a turizmus, vendéglátás, szabadidő szektorokat sújtották. A koronavírus-járvány elhúzódásából kifolyólag – decemberi előrejelzésünkhöz képest – 2021-ben a nemzetgazdasági foglalkoztatás alacsonyabb (0,6 százalékos) bővülésére számítunk.

2022-ben azonban a gazdasági dinamika helyreállásából adódóan kismértékben kedvezőbben alakulhat a nemzetgazdasági foglalkoztatás bővülése (0,9 százalék) decemberi várakozásunkhoz képest. 2023-ban is magasabb foglalkoztatásbővülésre számítunk (0,7 százalék).

A korábbi években megfigyelhető magas, két számjegyű bérdinamika az előrejelzési horizonton egy számjegyűvé válhat, 2021-ben az átlagbér 7,1 százalékos emelkedésére számítunk. A bérdinamika csökkenő tendenciát követhet, 2022-ben 7 százalékos, 2023-ban 6,6 százalékos átlagos béremelkedést várunk idehaza.

A fogyasztást illetően – részben bázishatásból adódóan is – 2021-re 4 százalékos bővülésre számítunk, amely dinamika 2022-ben érheti el csúcspontját az előrejelzési horizonton (4,3 százalék). 2023-ban is fennmaradhat a magasabb dinamika, azonban kissé alacsonyabb szinten (3,9 százalék).

2020-ban a koronavírus-járvány negatív hatásai következményeként a vállalati és a kormányzati beruházások is visszaestek. Az idei évtől a gazdaság fokozatos helyreállásával párhuzamosan mind a privát (vállalati és lakossági), mind a kormányzati beruházások dinamikusan emelkedhetnek. A beruházási dinamika 2021-ben 11,1 százalék lehet, 2022-ben érheti el maximumát (17 százalék), de még 2023-ban is intenzív maradhat (13 százalék).

Bár tavaly az export összességében visszaesett, hazánk növelni tudta exportpiaci részesedését. 2021-től kezdődően mind a külpiaci kilátások – tehát a külső kereslet -, mind az exportpiaci részesedésünk bővülése érdemben támogathatja a kivitelt. A gazdasági kilábalást a költségvetés oldaláról a fiskális stimulus erőteljesen támogathatja az elkövetkezendő egy-két évben.

Pénzpiaci előrejelzések

A globális kötvény- és részvénypiacokon az év eleje óta tapasztalhatók az újranyitással kapcsolatos pozitív várakozások, a globálisan is emelkedő inflációs várakozások mellett. A nemzetközi nyersanyagárak (kőolaj, acél) emelkedése felfelé irányuló nyomást gyakorol az inflációs folyamatokra, emellett éves alapon pozitív bázishatások érvényesülnek 2021 márciusától (2020 tavaszán beesett az olajár), az újranyitás kapcsán pedig keresleti-kínálati súrlódások léphetnek fel az egyes gazdaságokban. Ezek a tényezők az eurózónára vonatkozó inflációs várakozásokban is megfigyelhetők, melyek 2020 novembere óta trendszerűen emelkednek. Az USA esetében 2020 áprilisa óta növekednek az átlagos árszínvonal-változással kapcsolatos várakozások, amelyeket az 1900 milliárd dolláros fiskális csomag keresletélénkítő hatása miatt fokozott kockázatok öveznek.

Az inflációs várakozások emelkedése a kötvény- és részvénypiaci folyamatokba is átgyűrűzött. A 10 éves lejáratú államkötvények közül az amerikai, a nyugat-európai (német, francia, olasz), a régiós (lengyel, cseh, román, magyar), illetve az ázsiai (orosz, japán, kínai) kötvények hozama is emelkedett az idei első negyedévben. 2021. első negyedévben a fejlett piacok közül az USA és Európa kis kapitalizációjú részvényei, a japán tőzsde, az európai tőzsdék, illetve az amerikai S&P 500 tőzsdeindex emelkedtek, a feltörekvő piacok közül a magyar, az indiai és az orosz tőzsdeindexek is növekedtek.

Havi lefutását tekintve az éves inflációs mérőszám az USA-ban 2020. november, az eurózóna esetében 2020. december óta emelkedik, ami arra is utal, hogy az inflációs várakozások begyűrűztek az inflációs folyamatokba.

Az előrejelzési horizonton – a koronavírus-járvány első hullámához képest – kevésbé volatilis, alacsonyabb euró-forint-árfolyampályára számítunk, amelyhez egyéb tényezők változatlanságát feltételezve 2021-ben növekvő, 2022-ben pedig csökkenő trendet követő BUBOR-ráta*Budapesti bankközi forint hitelkamatláb: pénzügyi referenciamutató, például sok változó kamatozású lakáshitel kamatszintjének ez az alapja – a szerk. kapcsolódhat.

A BUBOR-ráta és az államkötvényhozamok idei emelkedésének hátterében az infláció, illetve az inflációval kapcsolatos félelmek, az emelkedő inflációs várakozások állnak, melyet az MNB a rövid oldalon elsődlegesen swapügyletekkel és az egyhetes betéttel, a hosszú oldalon főként állampapír vásárlásával ellensúlyoz. Az MNB a hosszú oldal aktív szerepelője lehet, hiszen ÁKK-s csereaukciók keretében az adósságkezelő a rövid lejáratú kötvényeket hosszabb lejáratra cseréli – kinyújtva ezzel az államadósság futamidejét –, a 10 év feletti futamidők esetében az MNB mint kötvényvásárló szívesebben lép be. Az összehangolt MNB- és ÁKK-intézkedéseknek köszönhetően a hozamok mérsékelt emelkedésére számítunk az előrejelzési horizonton. Egy esetleges devizakötvény-kibocsátás – amire a nyilatkozatok szerint 2023 előtt nem kerül sor – alacsonyabb hozamszintet eredményezhetne.

A jelenlegi előrejelzésünk szempontjából kockázat a koronavírus-járvány elhúzódása (a vírus mutációja, oltások elhúzódása, újabb hullám megjelenése), illetve az inflációs pálya alakulása, amely pénz- és tőkepiaci turbulenciákat indíthat el. Idén igen volatilis, egyben gyorsuló inflációra számítunk. Az áprilisi inflációs adat 4 százalék fölé emelkedhet, majd fokozatosan lassulhat a mutató, nyárra visszatérhet a 4 százalékos szint alá. Az év utolsó harmadában, ősszel és decemberben viszont ismét az inflációs mérőszám emelkedése várható, megközelítve, elérve az 5 százalékos szintet.

2022-ben a belső árnyomás (maginfláció) lassulhat (4,1-ről 3,7 százalékra), illetve a headline inflációs mutató (3,9-ről 3,6 százalékra) mérséklődhet. Az esetleges turbulenciák megfékezése érdekében a jegybank elsőként kommunikációs szinten avatkozhat be, ha a piacok számára ez kevésnek bizonyul, a monetáris politikai eszköztár finomhangolására kerülhet sor, amely elsősorban az egyhetes betét, másodsorban a jegybanki alapkamat változtatását jelenti. Utóbbi lépést igyekszik elkerülni az MNB, hiszen a különböző jegybanki programok (Növekedési Hitelprogram, Növekedési Kötvényprogram) mellett az MNB az alacsony kamatszinttel is törekszik arra, hogy a hitelezést ösztönözze.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLesz-e 370 forint felett az euró?A jegybank lépései a gyengülés irányába mutatnak, más tényezők miatt azonban az MKB elemzője szerint erősödhet a forint.

Adat árfolyam BUBOR előrejelzés gazdasági növekedés infláció járvány koronavírus munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Hajdu Miklós
2021. december 3. 15:35 Adat

Fordultak a visegrádi járványgörbék, megtorpant a meredek felfutás

Úgy néz ki, elérkezett a járványhullám tetőzése a régióban, a fertőzöttek napi száma még mindig magas, de legalább már nem növekszik.

Fontos

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Stubnya Bence
2021. december 3. 16:17 Vállalat

A világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piacon

Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Bucsky Péter
2021. december 3. 06:05 Vállalat

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.