Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. július 16. 14:03 Pénz, Világ

Oroszországnak már túl erős a rubel, de ez nem a szankciók kudarcát mutatja

Bár a rendkívüli magasságokba törő gáz- és olajárak miatt az orosz államháztartás soha nem látott többletet mutat (ez az év első öt hónapjában 26 milliárd euró volt), az energiaipari szegmens nem minden vállalata áll jól Oroszországban sem. A többek között a gáz- és olajiparnak kompresszorokat készítő jekatyerinburgi UCP – itt gyártották a világ első rakéta-sorozatvetőit, a katyusákat a második világháború éveiben -, több havi bérrel tartozik a dolgozóknak.

A gyár igazgatója az elégedetlen munkásokat az összehívott gyűlésen nemrég azzal igyekezett leszerelni, hogy a nagy honvédő háborúban sem az volt a kérdés, hogy ki mennyit keres, és sztrájkok helyett így kellene gondolkodni a „speciális katonai művelet” alatt is. Az elmaradt béreket Gyenisz Taszakov az üzleti partnereiket is sújtó szankciókkal és a túl erős rubelárfolyammal magyarázta. „Azt akarom, hogy mindenkinek változzon meg a gondolkodása. Meg kell érteni, hogy különleges helyzetben vagyunk”.

A rubel árfolyama egyre komolyabb gondokat okoz nemzetgazdasági szinten is. Ukrajna február 24.-i megtámadása után nyugati elemzők egy ideig azzal számoltak, hogy az orosz fizetőeszköz a szankciós politika miatt hamarosan zuhanórepülésbe kezd, és meg sem áll 200 dollárig. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be. A kezdeti pánik (120 rubel/dollár) után a rubel olyan szintre, az 55-60 rubel/dollár magasságába erősödött vissza, ahol 2015 óta nem járt.  

Erősen épített erre az orosz propaganda is, a rubel erejében (vagy „a dollár zsugorodásában”, ahogy Putyin szokott beszélni róla) a nyugati politika csődjét láttatva.

A szárnyaló rubelárfolyamnak valójában három fő oka van:

  • a (most már jelentősen enyhülő) devizakorlátozások,
  • az energiaárak miatti gigantikus orosz exportbevételek,
  • és a szankciók miatt eközben nagyon beeső importvolumen, vagyis a hatalmas külkereskedelmi többlet.

A Kreml felé az invázió óta is lojális, szakmailag egyébként jól felkészültnek számító menedzsmenttel rendelkező orosz jegybank egy sor azonnali válságintézkedéssel akadályozta meg a rubel elértéktelenedését, és fékezte meg az inflációt: utóbbi márciusban még havi 6-7 százalékos volt, júniusban azonban hosszú évek óta először már defláció volt Oroszországban. Radikális mértékben, 20 százalékra emelték az irányadó kamatlábat, és kőkemény devizaszabályozási intézkedéseket hoztak. Egyebek mellett megtiltották, hogy az emberek 10 ezer dollárnál többet vegyenek fel a számlájukról, és a külföldi valutaszámlákra való átutalást is ugyanennyiben korlátozták. A rubel legfőbb támasza azonban az volt, hogy kötelezték az orosz exportőröket, hogy a devizából származó bevételeik 80 százalékát rubelre váltsák. Így óriási devizafelesleg keletkezett, miközben a rá irányuló keresletet mesterségesen csökkentették, a magasabb kamatláb miatt pedig az emberek elkezdték visszavinni a pénzt a rubelszámláikra.

A súlyos korlátozásokat Nyugaton úgy értékelték, hogy a rubel lényegében megszűnt konvertibilis (szabadon átváltható) valuta lenni, egyfajta „patyomkinvalutának” tekintették, aminek az árfolyama teljesen elszakadt a fundamentumoktól. Ez félig bizonyára igaz, de a lépésekre valószínűleg szüksége volt az orosz pénzügyi rendszernek, és a rubel magas árfolyama azután is megmaradt, hogy a valutakorlátozások egy részét elkezdték kivezetni, sőt a kamatlábat is visszaállították a háború előtti 9,5 százalékos szintre. Ennek ellenére a rubel árfolyama egy átmeneti, körülbelül 10 százalékos gyengülés után megint visszaerősödött, egy dollárért ismét 58 rubelt kell adni.

Bár a hivatalos Oroszország, de a nyugati közvélemény egy része is ezt alapvetően a szankciós politikák kudarcának tartja,

a magas árfolyam nem az orosz gazdaság ellenálló képességét jelzi, az sokkal inkább a szankciók miatti féloldali bénultság tünete, és valójában Oroszországnak sem jó.

A nyugati szankciók miatt az orosz import lényegében összeomlott. Ennek mértékéről nem hoznak nyilvánosságra adatokat, hiszen az Ukrajna elleni invázió után a külkereskedelmi statisztikákat is titkosították Oroszországban, de becslések szerint a behozatal legalább fele megszűnt. A Kreml az importot kedvezményes hitelekkel, sok terméknél nullás vámokkal is igyekszik erősíteni, de a nyugati technológiai import tilalma miatt ez csak elég mérsékelten lehetséges, hiszen Oroszországnak új beszállítókat kell találnia.

A nagy külkereskedelmi többletet a magas energiaárak mellett éppen az import ellehetetlenülése okozza, de a túl erős árfolyam valójában az orosz exportőröknek és ezen keresztül a költségvetésnek sem jó. Az olaj- és gázexportálóknak a számukra kedvezőtlen átváltási arány miatt kisebb a bevétele, és emiatt kevesebb adót is fizetnek be. A hadi kiadások, valamint a várhatóan 8-10 százalékos gazdasági visszaesés mellett ez az oka annak, hogy ugyan egyelőre komoly többletet mutat a költségvetés, már az orosz pénzügyminisztérium is azzal számol, hogy az év végére a GDP 2 százalékára rúgó hiány lesz a büdzsében.

Mivel külföldi hitelekre Oroszország most nem nagyon számíthat, ezt saját forrásból, elsősorban belföldi államkötvényekből kell kigazdálkodnia. Emellett jelentős, a következő három évre összesen 25 milliárd dolláros kiadáscsökkentési csomagot jelentettek be: szinte minden betervezett nagy állami programot visszavágnak, legnagyobb mértékben a közlekedési, infrastrukturális és a tudományos-technikai projekteket kurtítják meg.

Az orosz hatóságok is jelezték, hogy a jelenleginél vagy 30 százalékkal gyengébb rubelt tartanának kívánatosnak, Andrej Belusov miniszterelnök-helyettes a 70-80-as tartományban látná szíve szerint a dollárhoz képest a rubelt. Miután a valutakorlátozások enyhítése nem volt képes tartósan visszagyengíteni az orosz fizetőeszközt, így vélhetően a jegybanknak kell beavatkoznia. A „toxikusnak” tartott euró vagy dollár helyett azonban csak a „baráti országok” valutáiból vásárolnának a felhalmozott rubeltartalékból. A várakozások szerint Oroszország kínai jüant, örmény dramot vagy kazah tengét venne, hogy az alapvetően az importtilalom miatt rossz helyen lévő rubelt a korábbi mesterséges erősítés után most mesterségesen visszagyengítse.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország olyan területen kezdett zsarolásba, ahol évtizedes távlatban sincs B-terveA földgázpiacon nem látszik, hogyan vennék át az ázsiai vagy más importőrök Európa potenciálisan kieső fogyasztását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország háborút nyer, de húsz év nagyhatalmi ambícióit veszítheti elNem biztos, hogy az a lényeg, ha Oroszország győz ebben a háborúban, hanem hogy mit veszít el közben – írja Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Kutatóműhelyének Oroszország-kutatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem biztos, hogy Ukrajna jól jár, ha beütnek a szankciók OroszországnakÁltalában véve a gazdasági szankciók hatékonysága, és különösen az ukrajnai inváziója miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók értelme régi, és vélhetően soha véget nem érő vita tárgya. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ árfolyam orosz-ukrán háború Oroszország rubel Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2024. július 21. 04:56 Pénz

Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?

Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.

Bukovszki András
2024. július 20. 05:39 Pénz

Még nem győztük le az inflációt

Hiába az elsőre kedvezőnek tűnő kép, ha a számok mögé nézünk, látszik, hogy az infláció alakulása tartogathat még kellemetlen meglepetéseket.

Váczi István
2024. július 17. 11:14 Pénz

Miért dönt naponta rekordot az arany ára, ha nincs válság?

Kedden és szerdán is történelmi csúcsot döntött az arany ára, ami az utóbbi évek jó szériájának folytatódása, pedig magasak voltak a kamatok, és éppen közeli válság sem fenyeget.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.