Hírlevél feliratkozás
László Pál
2021. augusztus 16. 10:03 Podcast, Támogatói tartalom

Most épp jól jön a saját deviza, de euróval hosszabb távon százmilliárdokkal lennének beljebb az exportáló cégek

Egy válságos időszakban, mint a mostani is, jól jön az önálló monetáris politika, a saját deviza és az ehhez kapcsolódó kamatpolitika. A másik oldalon azonban ott van az a sok 100 milliárd forint, amivel beljebb lennének a külföldre szállító és importáló magyar vállalkozások, ugyanis nagy kockázatot venne ki a rendszerből, ha itthon is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz.

A G7 podcast vendége Márvány Zsolt, a CIB Bank pénzforgalmi szolgáltatások vezetője volt. A beszélgetés bármely podcast-lejátszóban és ide kattintva hallgatható meg:

Amíg van önálló magyar deviza, van árfolyamkockázat is, amivel számolniuk kell az exportáló és az importáló vállalatoknak. Bár egy ideje már látszik elmozdulás a pénzügyi tudatosság felé a magyar vállalkozók között a CIB Bank szakértője szerint, továbbra is létezik a „magyar hedge módszer” az árfolyamváltozás miatti kockázatok kezelésére: ennek lényege, hogy majd később fizetik ki a számlát, amikor jobb lesz az árfolyam.

Hosszú távon mindenképp az euró bevezetése lenne a jó megoldás a magyar gazdaságnak Márvány Zsolt szerint, mert nyitott gazdaságként az export aránya jóval a GDP 80 százaléka felett van Magyarországon, és ennek nagy része az unióba irányul. Saját devizával és kamatpolitikával marad ugyan mozgástere a jegybanknak például az infláció elleni küzdelemben – lásd napjaink kamatemeléseit -, de a rendszer velejárója az árfolyam kiszámíthatatlansága. Ezeket a kockázatokat jelenleg határidős ügyletekkel vagy devizaopcióval tudják a cégek kezelni.

Ezek lényege röviden, hogy egy cég üzleti tevékenysége során keletkezett, árfolyamváltozásból fakadó kockázatot egy ellentétes irányú devizatranzakcióval egyenlítik ki. Ha egy magyar cég csigát exportál Franciaországba, akkor a kiadásai forintban keletkeznek, de euróban kapja a bevételt. Ilyenkor nem az a kockázat, hogy a forint erősödik, és kevesebbet fog majd érni az euró, hanem az, hogy ma még nem tudni, hogy 6 hónap múlva, amikor beérkezik a számla ellenértéke, mennyi forintot fog érni adott összegű euró. Ennek a bizonytalanságnak a kiküszöbölésére szolgálnak a határidős ügyletek: a csigaeladási tranzakcióval párhuzamosan a mai árfolyam alapján 6 hónapnyi kamatkülönbséget beszámolva meg lehet állapodni egy 6 hónap múlva érvényes árfolyamban a bankkal. Így, ha erősödik a forint, akkor a mai 10 ezer eurós ügylet 6 hónap múlva például 10 forinttal kevesebbet fog érni, viszont a határidős euróeladáson vissza lehet nyerni ezt a 10 forintot – magyarázta a szakértő.

A podcast elkészítését a CIB Bank támogatta.

Podcast Támogatói tartalom árfolyam CIB Bank euró bevezetés kockázat Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. szeptember 12. 07:24 Podcast

Ez a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”

Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.