Nem olyan rég még úgy tűnt, hogy Európában haldoklik az atomenergia ipar. Alig épült új erőmű a kontinensen, a nukleáris áramtermelés 2009 és 2016 között 9 százalékkal csökkent.

Csehország 2014-ben majdnem feladta a szigorú uniós beszerzési szabályok miatt az atomenergia bővítési terveit, de a szénerőművek közelgő leállítása miatt újra elővették az ötletet. Ha az Európai Unió nem ad nekik felmentést a projekteket jelentősen megnehezítő közbeszerzési szabályok alól, akkor a Paks 2-nél használt magyar trükkel törnének borsot a Bizottság orra alá, és az oroszokkal szerződnének.

Négy év alatt nagyot változott a világ: 2014-ben még azért vonta vissza a cseh kormány a temelíni atomerőmű bővítésére kiírt, és már 2009 óta futó tendert, mert úgy látták, hogy nem lenne gazdaságos a fejlesztés. A magyar-orosz állami atomszerződés azonban kiengedte a szellemet a palackból.

Csehországban jelenleg két atomerőmű működik:

1. Dukovanyban 1974-ben kezdődött az építkezés, a szovjetekkel közösen. A 4 darab VVER típusú reaktort 1985 és 1987-ben adták át, ezek nagyon hasonlóak a paksi blokkokhoz. Összesen 1760 MW teljesítményűek.
2. 1980-ban döntöttek arról, hogy Temelínben is új atomerőművet építenek, de csak 1987-ben indult meg a munka – természetesen a szovjetekkel közösen. A szocializmus összeomlása miatt azonban nem készült el időben, végül a tervezett 4 helyett csak két blokk készült el. Ezek már összesen 2000 MW-osak, és az amerikai Westinghouse fejezte be őket, 1994-ben helyezték őket üzembe.

A kilencvenes években Temelínt bővítették volna még két blokkal. A legutóbbi, végül lefújt tenderen ismét az amerikai Westinghouse állt befutó helyen, a francia Areva (ma már Orano) és az orosz Roszatom mögött. Az egyébként atomenergia ellenes Németországból jött volna a finanszírozás: 5 milliárd koronára szerződtek le. De még nagyobb terveik voltak: összesen öt blokkot építettek volna, 30 milliárd dollárra, azaz 7600 milliárd forintra becsülték akkor a projektet. Ez ellen Ausztria az elejétől kezdve hevesen tiltakozott, kemény csatározás ment a két ország között.

Ausztria az Európai Bírósághoz fordult a paksi bővítés miatt is. De ha a csehek is a magyar trükköt szeretnék használni, akkor az Orbán-kormány támogatóra találhat Csehországban az atomkérdésben.

A csehek atomipara a rövid amerikai kitérő után egyre inkább az oroszokhoz húz: 2009-ig a Westinghouse látta el a temelíni atomerőművet fűtőanyaggal, de 2009-ben ismét az oroszok mellett döntöttek, a Roszatom 2020-ig szállíthatja a fűtőelemeket.

Csehországban több szempontból is fontos az atomenergia: Roznában csak 2017-ben zárták be Európa utolsó uránbányáját, de emellett több atomiparban érdekelt cégük is van.

A Škoda sem csak autókat gyárt, az orosz OMZ-nek eladott ipari részlege az atomenergiában is aktív, az atomerőművek építésén, karbantartásán dolgoznak. Azon kevés cégek egyike a világon, amely képes az erőművek egyik fő elemének, az üstöknek a gyártására. Ebben az óriási acélteknőben zajlik a nukleáris reakció. Emellett biztonsági rendszereket is szállítanak, és mérnöki szolgáltatásokat kínálnak.

A cseh atomipar sok tíz milliárd forintos szerződéseket nyer el külföldön. Legnagyobb exportpiacaik Szlovákia (74 százalék), Ukrajna (14 százalék), Magyarország és Svédország (4-4 százalék). A cseh cégadatbázis szerit  a Škoda JS 2016-os árbevétele 4,5 milliárd korona volt, azaz 55 milliárd forint, ami jelzi, hogy a cég fontos a cseh gazdaság számára. Egy atomerőmű építésből nem szeretnék őket kihagyni. És a Škoda aktívan együttműködik az oroszokkal: 2017-ben egy örmény projektről írtak alá szerződést, és a paksi bővítésben is szerepet kaphatnak.

Van egy másik jelentős cseh atomipari cég: a Královopolská Ria, ők Mészáros Lőrinc Opus Globál nevű tőzsdei cégével közösen hoztak létre céget a paksi bővítésre készülve. Ennek a cégnek is 4,4 milliárd korona volt a 2016-os árbevétele. Ahol a Roszatom erőművet épít, ott szinte mindig munkát kap néhány cseh cég. Jelenleg az alábbi épülő atomerőműveken dolgoznak csehek a Roszatomnak:

• Fehéroroszország: Ostrovets
• Oroszország: Novovoronezh, Tver és Rosztov
• India: Kudankulam
• Bangladesh: Rooppur
• Kína: Tianwan

Ennek fényében érthető, hogy a csehek nem lelkesednek a túl nyílt tenderezetés mellett, és a sok ezer milliárd forintos erőműfejlesztést lehetőleg a hazai iparra bíznák, és nekik legalább hoz is valamit a konyhára az oroszokkal az együttműködés.

A projekt megrendelője a ČEZ nevű állami energetikai vállalat lenne, ami hiába nagypályás szereplő a közép-európai energiapiacon, az atomerőmű finanszírozás nekik is nagy falat lehet. Ezért állami segítségre szorulnának, ami biztosan nem tetszik majd az EU-nak. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Balkán helyett Nyugat és a megújulók felé fordul a közép-európai energiaóriásAz MVM-nél tízszer nagyobb cseh energiacég, a CEZ gyökeresen megváltoztatja stratégiáját.

A kétharmadban állami tulajdonban lévő ČEZ Lengyelországtól Törökországig minden térségbeli államban jelen van. Összesen 15 ezer MW-nyi erőművi kapacitással rendelkeznek, ami a duplája a teljes magyar erőművi kapacitásnak, és az ő tulajdonuk a két cseh atomerőmű is. A cég árbevétele 2016-ban 210 milliárd korona, azaz 2600 milliárd forint volt. 

A ČEZ-nek viszont fontos lenne, hogy a 2020-as évek végére kiöregedő Dukovany blokkjait újakra cserélje, mással nem tudná a teljes kieső kapacitást pótolni. Ráadásul egyre több szénerőművet kell bezárni, ami még mindig a teljes termelés 55 százalékát adja, viszont a következő években 21 százalékra csökken. A kieső kapacitást csak részben fedezi, ha a megújulók arányát 25 százalékra emelik. A tervek szerint az atom szerepének növelésével kompenzálnák a szén kiesését, a teljes energiamixben 50 százalék felé akarják emelni az atom szerepét. Az ország csak így tudná az energiaszükségleteit fedezni, amit egyébként az EIA adatai szerint jelenleg teljes mértékben megoldanak belföldi forrásból.

A cseh kormány már 2016-ban megkeresett kilenc céget, hogy adjanak ajánlatot az az új blokkokra, végül hat komoly érdeklődő volt. Mivel jelenleg teljes mértékben a Roszatomtól függnek a fűtőanyag szállítások kapcsán, örültek, hogy alternatív versenyzők is megjelentek.

Mivel az Westinghouse és az Oreno is pénzügyi nehézségekkel küzd, a 2017-ben megkezdett tárgyalásokon az oroszok állnak a legjobban, mert ők tudnának megfelelő finanszírozást is biztosítani. A magántulajdonú nyugati cégek pedig panaszkodnak, hogy nem fair a verseny, hiszen az oroszok – de a dél-koreaiak és a kínaiak is – állami hátszéllel tudnak megfelelő finanszírozást biztosítani.

Csakhogy a szigorú brüsszeli előírások tiltják az állami finanszírozást, így ha nyílt tendert írnak ki a csehek, könnyen szabálytalan lehet az eljárás – erről számolt be a Politico. A cseh kormány ezért tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Bizottságnál, hogy mentsék fel a projektet a szigorú beszerzési szabályok alól, ez már csak a hazai atomipar megrendeléshez juttatása miatt is fontos lenne. Kristýna Křižanová, iparért és kereskedelemért felelős miniszterhelyettes úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem igazán haladnak a megbeszélések, és nem valószínű, hogy megkapják a kért könnyítést. A cseh kormány szeretne biztosra menni, nehogy pénzügyi nehézségekbe kerüljön a ČEZ, ami a cseh gazdaság talán legfontosabb szereplője.

Az atomerőművek fejlesztését eddig a hasonló kihívások nagyon nehéz helyzetbe hozták Európában.

De a magyarok paksi atomerőműnél bevetett trükkje kiutat kínálhat.

Az Európai Bizottság hosszas gondolkodás után, visszás körülmények között – többek között az oroszoknak több ügyben elég látványosan lobbizó német Günter Oettinger EU biztos segítségével – elfogadta, hogy nem kell a versenyre vonatkozó szabályokat betartani a Paks 2 esetében, és a tiltott állami támogatást sem kell vizsgálni, mivel nem közbeszerzésről van szó, hanem államközi egyezményről.

A csehek most azzal zsarolhatják Brüsszelt, hogyha nem hagyják jóvá a közbeszerzési felmentési igényeiket, akkor közvetlenül az orosz állammal szerződnek le. Ezt támogatná a nemrég ismét újraválasztott populista, nyíltan oroszbarát és EU-szkeptikus cseh elnök, Miloš Zeman is.

Andrej Babis miniszterelnöknek is tetszhetett az ötlet, hiszen korábban ő is ellenezte, hogy a családi ezüstnek tartott ČEZ állami részvényeinek részbeni értékesítéséből finanszírozzák az atomerőmű-építést.

A lassú brüsszeli döntéshozatal is az oroszok malmára hajthatja a vizet: a Nemzetközi Energia Ügynökség már 2016-ban sürgette Csehországot, hogy minél előbb hozzák meg a döntést, hogy fejlesztik-e az atomerőműveiket, különben könnyen kifuthatnak az időből a legrégebbi blokkok 2035-re tervezett bezárásáig. Márpedig ha Brüsszel nem ad záros határidőn belül felmentést, a csehek jó eséllyel a magyarok által kitaposott útra lépnek.

Egyre nehezebb helyzetben van az Európai Unió, amikor az oroszok energiapiaci nyomulását próbálják megállítani. Németország az EU-s célokra és érdekekre fittyet hányva, közvetlen gázvezetékeket épített Oroszországba, és az Északi Áramlatnak jelenleg zajlik a bővítése. Paks 2 is jelentős orosz siker, a cseh atomipari bővülés pedig azt jelentené, hogy tovább növekedne a közép-európai orosz energetikai függőség.

A European Security Journal térképén pedig az is nagyon jól látszik, hogy az európai országok jelentős részében már nagyon fontos pozíciókat szerzett a Roszatom:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ atomenergia atomerőmű Csehország Paks 2 roszatom Olvasson tovább a kategóriában