A Balkán helyett Nyugat és a megújulók felé fordul a közép-európai energiaóriás
A megújuló energiák rohamos terjedése és a balkáni üzletelés nehézségei miatt stratégiát vált a cseh energetikai óriás, a CEZ. Az egyik legnagyobb közép-európai vállalat több millió dollárt fektetett be a Balkánon az elmúlt évtizedben, de megelégelte az állandó harcot a helyi állami szervekkel, és elkezdett túladni ottani érdekeltségein.
“Változtatunk a vállalat fókuszán” – idézi a Bloomberg Martin Novakot, a cég pénzügyi vezetőjét. Novak szerint a megújuló energiák felé fordítják a figyelmüket, és Délkelet-Európa helyett Közép- és Nyugat-Európára fognak koncentrálni.
A CEZ Kelet-Közép-Európa legnagyobb vállalata volt a Deloitte 2016-os felmérése szerint. Az energetikai vállalatcsoport 70 százalékban a cseh állam tulajdonában áll, és alapvetően energia előállítással és kereskedelemmel foglalkozik. Ugyan az elmúlt egy évben a lengyel olajcég, a PKN Orlen megelőzte a régióból, de a CEZ méreteit jól mutatja, hogy az eszközök (azaz a vállalat birtokában lévő javak) értéke alapján tízszer akkora, mint a Magyar Villamos Művek (MVM).
A CEZ jelenleg bolgár érdekeltségeinek eladásáról tárgyal, amit pár hónapon belül lezárhat. Az ottani szénerőműveiért és áramelosztó üzletágáért 350 millió eurót (110 milliárd forintot) kaphat egy bolgár cégtől, ennek az összegnek a kétszeresét költötte a megvásárlásukra 2004-ben. A CEZ azért döntött az eladásuk mellett, mert a bolgár kormány többször megfenyegette a céget, hogy visszavonja engedélyeiket arra hivatkozva, hogy túl drágán adják el az áramot.
Albánia 2014-ben államosította a CEZ áramelosztó cégét, amelynek monopóliuma volt az országban. Albánia 95 millió eurót (30 milliárd forintot) fizetett a cseh cégnek. A CEZ a román állammal is szembekerült, miután a cég felépítette Európa legnagyobb szárazföldi szélerőmű farmját a Fekete-tenger partjánál. A román állam azonban a projekt felépítése után közölte, hogy csökkenti a zöldenergia terjesztésének anyagi ösztönzését, ami miatt befagyasztotta romániai terjeszkedését a CEZ. A cég pénzügyi vezetője szerint egy törökországi erőműben lévő 50 százalékos üzletrészüket is árulják.
Bár a CEZ jelenleg még alapvetően nukleáris- és szénenergiát állít elő, a célja az, hogy 2020-ra megduplázza a megújuló erőforrásaiból származó profitját, és felzárkózzon nyugat-európai riválisaihoz, a német E.On-hoz és a francia Engie-hez (volt GDF Suez). A cél eléréséhez Németországban növelte szélerőmű kapacitásait, Franciaországban pedig kilenc szélerőmű farmot vett.
A CEZ új stratégiája egybeesik az Európai Unió célkitűzéseivel, amely alapján 2030-ra az energiafogyasztás 27-30 százalékát megújuló energiaforrásokból fedeznék. Bár a nyugati országokban kétségtelenül kiszámíthatóbb lesz a szabályozás a CEZ számára, így is komoly kihívás előtt áll, mert a verseny már most is kiélezett az energetikai cégek között.
(Címlapkép: AFP)
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
