Már közel voltak a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum szintjére vonatkozó tárgyalások lezáráshoz a munkaadók és a munkavállalók, de teljesen új helyzetet eredményezett Orbán Viktor keddi bejelentése, miszerint a jövő évi költségvetésben nem lesz tér a munkaadói járulékok további csökkentésére.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy az emelés a várható infláció mértéke körül alakult volna, részükről viszont ennek az volt a feltétele, hogy 2-3 százalékponttal csökkentse a kormány a munkáltatói járulékot. Mivel azonban járulékcsökkentés nélkül nem tudják vállalni a várható infláció mértéke közelében meghatározott emelést, a tárgyalásokat újra kell kezdeni.
Rolek Ferenc a tervezett emelés mértékére vonatkozóan konkrét számot nem akart mondani, ugyanakkor Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a múlt héten az Inforádiónak arról beszélt, hogy munkáltatói oldalról is fontosnak tartják, hogy ne csökkenjen a legkisebb keresetűek bérének vásárlóértéke, és emiatt “nem kizárt a minimálbér 15 százalékos emelése”.
Ahogy az alábbi ábrán látszik, az elmúlt húsz év során többször is volt példa arra, hogy a legalacsonyabb bérek emelésének mértékét meghaladta az infláció mértéke egy adott évben. A legutóbb éppen tavaly csökkentek a minimálbérek reál értelemben, 1,1 százalékkal.
Az ábrán az is látszik, hogy az idei 20 százalék körüli emelés jelentős része, csaknem háromnegyede értéktelenedett el a magas infláció miatt (az idei évre vonatkozó adatnak az erre vonatkozó előrejelzések átlagát vettük). Az év eleji jelentősebb emelést az is lehetővé tette, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének 2,5 százalékpontos csökkentésével, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszüntetésével 17-ről 13 százalékra csökkentek a munkaadói járulékok.
Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, 2010 óta Magyarországon csökkentek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak mezőnyében a legnagyobbat a munkát terhelő adók. A magyar adórendszer azonban sok szempontból az egyik leginkább szélsőséges a régióban. A munkát terhelő adónemek mértéke ugyanis családi és jövedelemi helyzettől függően lehet kifejezetten nagy, és kifejezetten alacsony is.
Amíg például egy jól kereső háromgyerekes magyar béreire rakodó adók mértéke az egyik legalacsonyabbnak számít a régióban, egy gyermektelen magyar minimálbéres adóterhelése az egyik legmagasabb, még a fenti ábrán bemutatott csökkentések ellenére is.
Jelen állás szerint a járulékcsökkentés ugrása mellett még egy érdekes vonatkozása van a bértárgyalásoknak. Mégpedig az, hogy milyen jövő évi inflációs becsléshez képest próbálják megcélozni a reálbércsökkenés elkerülését. Rolek Ferec arról is beszélt, hogy egyelőre a Pénzügyminisztérium 2023-ra vonatkozó előrejelzését várják, mert nagyon szóródnak az előrejelzések, ezért nehéz tervezni. Az alábbi ábrán hazai elemzőintézetek, a jegybank és néhány nemzetközi szervezet 2022-re és 2023-ra vonatkozó előrejelzését gyűjtöttük össze.
Az előrejelzések átlagát véve idén és jövőre is nagyjából 14 százalékos inflációra lehet számítani az év egészében, tehát az ezt meghaladó emelések számítanának reálbéremelésnek. És habár a Pénzügyminisztérium becslése ehhez képest még egy plusz támpontot nyújt majd, mivel az előrejelzések idén rendre kiemelik, hogy nagyon bizonytalannak látszik a jövő év, valószínűleg még így sem lesz könnyű belőni a reál értelemben vett nullát.
