Kötelezi a kormány a nyugdíjpénztárakat, hogy kétszer, idén év végéig és jövő március végéig tájékoztassák a tagjaikat arról, hogy a náluk gyűjtött megtakarításokat 2025-ben – átmenetileg – lakáscélokra is fel lehet használni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

• Nem lesz szabad még a tájékoztató levelek tartalma és formája sem, a követelményeket miniszteri rendeletben írják majd elő.

Miért fontos ez? A kormánynak eddig nem sikerült érdemben ösztönöznie a lakossági költések növekedését, pedig ennek fontos szerepet szán a gazdaság felpörgetésében. A nyugdíjmegtakarítások elköltése nem a szűkös állami költségvetés, hanem a lakosság forrásaiból áramoltatna pénzt a gazdaságba.

Igen, de: a nyugdíjra félretett pénzek elköltésének átmeneti megengedése általánosságban rombolja a hosszú távú megtakarításokra való minden eddigi ösztönzést, illetve azt, hogy az állami nyugdíj mellé a lakosság saját kiegészítő forrásról, egy második pillérről gondoskodjon idősebb korára.

Számokban: a nyugdíjpénztári tagok 2025-ben a 2024. szeptember 30-ig elhelyezett megtakarításaikat bonthatják fel adómentesen.

• A lakosság összes megtakarítása szeptemberben 106,2 ezer milliárd forint, az adósságokkal csökkentve 90,4 ezer milliárd forint volt, írta a Portfolio az MNB adatok alapján nemrég.
• Nyugdíjpénztárban vagy életbiztosításban azonban csak az összeg 4,9 százalékát tartották.
• A megtakarítások háromnegyede ugyanis állampapírban, befektetési jegyben, bankszámlán vagy még mindig a párnacihában, azaz készpénzben van.
• A lakosság a harmadik negyedévben a jövedelme 13 százalékát tette félre, ami rekordmagas arány.

Alulnézet: az elmúlt hónapok adatai és szakértői véleményei alapján a lakosság egyrészt azért költ jóval kevesebbet, mint amennyit a kormány látni szeretne, mert a nagy inflációs hullámban felélt megtakarításait építi vissza, illetve bizonytalan, fél a jövőtől, amiben döntő szerepe van a kedvezőtlen gazdasági adatoknak és a kormány erősen háborús, feszültséggel teli retorikájának is.

• Egyes nyugdíjpénztárak egyébként már önmaguktól is értesítették a tagjaikat a jövőre megnyíló lehetőségről, de többnyire azt kommunikálták, hogy a pontos részletek még nem ismertek, érdemes azokat megvárni a döntéshozatalig.

Tágabb kontextus: a kormánynak a költségvetés szorult helyzete miatt elsősorban olyan forrásokat kell találnia a gazdaság stimulálásához, amely nem jár az állami kiadások növekedésével, de lehetőleg még a bevétel csökkenésével sem, a nyugdíjak lakáscélú „felélése” pedig pont ilyen.

• Hosszabb távra mutató társadalmi kérdés, hogy megéri-e most ennyi pénz érdekében a lakosságot rávenni, hogy a jövőbeni nyugdíjkiegészítés helyett felújítsa a lakását, önerőként használja fel azt egy lakásvásárláshoz vagy ebből törlessze a jelzáloghitelét.
• Ha nincs kellően éles verseny a piacon, akkor az ingatlanfejlesztők és a felújítással foglalkozók áremeléssel reagálhatnak arra, hogy a nyugdíjpénztárakból kiáramló pénz javítja a vásárlók pénzügyi pozícióit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttőlA hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem befelé, hanem kifelé tereli a pénzt a nyugdíjrendszerből a kormányA választások előtti évre vonatkozóan módosítana egy szabályt a kormány, a nagyobb ívű nyugdíjreform most nem foglalkoztatja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz lakásfelújítás lakáshitel lakásvásárlás levél megtakarítás nyugdíj nyugdíjpénztár Olvasson tovább a kategóriában