Nem lettek meg a rejtélyes magyar cégek ezermilliárdjai, lépett a bíróság

Törölte a brazil kötvényes cégek év elején bejegyzett több ezer milliárdos tőkeemelését a cégbíróság, és rendelkezett arról, hogy állítsák vissza a tőkeemelésről szóló döntést megelőző állapotot.

A lépésre nem azért került sor, mert a vagyon nem létezik, hanem mert a bíróság szerint a vállalatok működése már az ezermilliárdok megjelenése előtt törvénysértő volt. A végeredmény azonban ugyanaz: már papíron sem érnek ezermilliárdokat a kötvényes cégek.

Előzmények: augusztus végén írtunk arról a két vállalatról, amelyekbe 2023 végén papíron 13500 milliárd forintos vagyont pakolt tulajdonosuk. Ez az éves hazai GDP nagyjából ötöde, a Mol piaci értékének hétszerese, és több, mint amennyi pénze a száz leggazdagabb magyarnak együttesen van.

Bemutattuk azt is, hogy legalább egy elég súlyosnak tűnő hibára egész biztosan szükség volt ahhoz, hogy a cégjogi akciók átcsússzanak a hazai cégbírósági rendszeren.
A vállalatok mögött saját beszámolóik szerint brazil államkötvények voltak. Az egyik ilyen értékpapír dokumentációja a G7-hez is eljutott. Az iratokról kikértük a brazil hatóságok véleményét, amely szerint azok egyértelműen hamisak.
Később azt is megírtuk, hogy a kötvényes cégek esete nem egyedi. Egész iparág épült ki dél-amerikai állampapírok hamisítására, és Magyarországon is tucatjával próbálnak ugyanilyen, papíron ezermilliárdokat érő kötvényeket hasznosítani.

Alulnézet: a cégek tulajdonosa a G7-nek korábban azt írta, hogy a vállalatoknál vizsgálatot folytat az adóhatóság. Most kiderült, hogy a NAV mellett a cégbíróság is lépett: törvényességi felügyeleti eljárást indítottak mind a két társaságnál.

A bíróság bő két héttel az első, témában megjelent cikkünk publikálását követően, szeptember közepén szólította fel a cégeket arra, hogy igazolják törvényes működésüket^*Egészen pontosan azt kérte a bíróság a cégektől: igazolják, „hogy a jegyzett tőke felemeléséről szóló határozat meghozatalát megelőzően, … az egyedüli részvényes értékpapírszámláján a társaság törzstőkéje jóváírásra került, a központi értéktár, a KELER Zrt. a dematerializált részvények megkeletkeztetéséről határozott”.. A bíróság felhívására azonban egyik érintett cég sem reagált.

Mit mondanak ők? A cégbíróság első ránézésre érdekes módon nem magát a tőkeemelést, illetve a mögötte álló vagyont vizsgálta, hanem a tőkeemelés előtti állapotot.

A törvényességi felügyeleti eljárás során arra jutottak, hogy már a hihetetlen vagyon megjelenése előtt is törvénysértő volt a cégek működése, mivel a társaságok „részvényeinek előállítása (keletkeztetése) nem történt meg”.
Részvények hiányában pedig a cégek tulajdonosa sem gyakorolhatta volna részvényesi jogait. Így viszont a tőkeemelésről hozott határozatai, illetve egyéb döntései egyszerűen nem érvényesek.
A bíróság a tőkeemelésről szóló alapítói határozatokat emiatt megsemmisítette, és elrendelte a korábban bejegyzett adatok (így a több ezer milliárdos tőke) törlését. Emellett az eljárások 100 ezer forintos költségének megtérítésére is kötelezték a cégeket.

Mi várható? A cégbírósági mostani határozatával valószínűleg még nem zárult le a kötvényes cégekkel szemben indított eljárások sora.

Sőt, a NAV már futó vizsgálata mellett további eljárások is indulhatnak. A brazil államkincstár például azt javasolta a magyar hatóságoknak, hogy kérjék a brazil kormány együttműködését, mivel ez lehetővé tenné a közös fellépést és a csalási kísérletekben részt vevők felelősségre vonását.