Egyre gyakrabban zsarolja a fizetéssel alkalmazottjait a magyar állam
Az Akadémiai Dolgozók Fórumatételesen cáfolta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Gulyás Balázs kutatóihálózat-elnök több olyan állítását, amelyeket a kutatóhálózat újbóli átalakítási terveiről tettek a közelmúltban.
A kormány nagyjából az egyetemek mintájára alakítaná át az öt éve az MTA-ról leválasztott kutatói hálózatot. A különbség annyi lenne, hogy – vélhetően a kritikák miatt – itt nem egy alapítvány lenne a szervezeti keret.
Az érintettek azonban így is attól tartanak, hogy „a kutatóhálózatot is olyan formába akarják átalakítani, amelynek átláthatatlansága és az autonómia teljes hiánya miatt veszélybe kerülhet az uniós források elérhetősége”, ahogy ez az egyetemeknél is történt.
Ráadásul a kormány az átalakításhoz kötné a kutatók béremelését, amit már a korábbi átszervezéseknél is megígért. Egyre gyakoribb, hogy így tartják sakkban az állami intézmények alkalmazottjait, és ezzel kényszerítik ki a kabinet elképzeléseinek megfelelő lépéseket.
Előzmények: a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit a kormányzat 2019-ben választotta le az akadémiáról. Az akkori innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László nevével fémjelzett átalakítás eredményeként önálló szervezeti keretet kapott a kutatóhálózat.
A kormányzati magyarázat szerint az eleinte Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, majd HUN-REN néven futó szervezet létrehozására a hatékonyság javítása, a kutatómunka minőségének növelése és a bérek emelése miatt volt szükség.
Palkovics László még 2020-ban arról beszélt, hogy történelmi lehetőség kapujában áll a magyar tudomány, és sosem látott többletforrások érkeznek majd a területre.
Ebből azonban semmi nem valósult meg. Különösen igaz ez a bérek növelésére: az idén áprilisban már tüntettek is az MTA-tól elvett kutatóintézetek dolgozói a bérhelyzet és a munkakörülmények miatt.
Számokban: ahogy egy tavalyi cikkünkben bemutattuk, az állami kutatóhelyeken dolgozó közel ötezer kutató keresete továbbra is jelentősen elmarad a diplomás átlagfizetésektől, sőt, számításaink szerint az átlagbérnél is alig magasabb a hazai kutatók bére.
Az átalakítás évében a kutatóintézetekben dolgozó kutatók átlagbére a diplomás fizetések átlagának 74 százaléka volt. Ez 2021-re ugyan 77 százalékig emelkedett, ám 2022-ben visszacsúszott 72 százalékra.
A nemzetközi összehasonlításokból pedig az látszik, hogy csak a bolgár kutatók keresnek rosszabbul a magyaroknál az Európai Unióban.
Felülnézet: bár kormányzati döntéshozóknál is gyakran előkerülő szólam, hogy a közepes fejlettség csapdájából az hozná ki az országot, ha az egyszerűbb munkaalapú gazdaság helyett tudásalapú irányba mozdulna el, érdemi lépéseket nem tesz ebbe az irányba a kormány.
A kutatás-fejlesztés állami ráfordításának emelkedése például megállt a 2020-21-es csúcs után, és azóta folyamatosan csökken. Emiatt az utóbbi két évben már a régión belül is markánssá vált a lemaradásunk.
Az ígéretekkel ellentétben a kutatóhálózatokra sem költ érdemben többet a kormány, mint korábban. Bár forintosítva emelkedett az erre szánt összeg, de a költségvetés kiadásainak arányában csökkent.
Alulnézet: a tervezett átszervezést az érintett kutatók is eltérően élik meg. Azok közül, akik hosszabb ideje dolgoznak a kutatóhálózatban, sokakban van egyfajta fásultság: látják, hogy aggasztó a helyzet, de az elmúlt években sok hasonlóban volt már részük, és hozzászoktak a bizonytalansághoz.
A fiatalabb, kezdő kutatókat azonban érzékenyebben érintik a folyamatok. Nekik nem feltétlenül van tapasztalatuk az állami beavatkozásokkal, és egzisztenciálisan is kitettebbek, mint egy tapasztalat kutató.
Tágabb kontextus: egyre gyakrabban fordul elő a különböző állami intézményeknél, hogy a kormányzati elképzelések elfogadásához kötik az alkalmazottak béremelését. Azaz végső soron a megélhetésük és a munkakörülményeik, munkafeltételeik közötti választásra kényszerítik a munkavállalókat.
Ez volt a helyzet a tanároknál: azok részesülhettek a részben uniós forrásból finanszírozott béremelésben – és taníthattak tovább -, akik elfogadták a státusztörvény új foglalkoztatási kereteit.
Az ELTE és a BMEsanyarú helyzete a példa arra, hogy milyen alulfinanszírozásban hagyja a kormány azokat az egyetemeket, amelyek nem kértek a modellváltásnak nevezett alapítványi fenntartásból.
És ezt látjuk a bíróságok esetében is, ahol szintén egy olyan „reform” elfogadásához kötötte a kabinet a beígért többletforrásokat, amely ellen hevesen tiltakozott a bírók egy része.
Ráadásul ezeket az ígéreteket nem is mindig tartja be a kormány. Épp a kutatóhálózat legutóbbi átalakítása mutatja meg, hogy a szervezeti változások sem jelentenek garanciát az állami források növekedésére.
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.