Öt évvel, 30-ról 35 évre növelte a bírói kinevezések alsó korhatárát a kormány decemberben. Az Alaptörvény tizennegyedik módosításának részeként elfogadott törvény előtt azonban nem kérte ki az Országos Bírói Tanács véleményét, pedig az Európai Bizottsággal (EB) abban állapodott meg, hogy ez kötelező. Ez azért kockázatos lépés, mert ha a Bizottság azt látja, hogy sérült a bírói függetlenség Magyarországon, akkor ismét zárolhatja a már egyszer hozzáférhetővé tett uniós forrásokat.

Ez új helyzetet teremt, ami tovább bonyolítja az uniós források elérhetőségét. Ezek rendszere annak ellenére nehezen átlátható, hogy kiemelt figyelmet kap a magyar sajtóban. Ebben a cikkben az elérhető és befagyasztott, elveszíthető és elveszített támogatásokat és azok körülményeit foglaljuk rendszerbe.

Három nagy csomag

Az uniós forrásokhoz való hozzáférés olyan csomagokként ábrázolható szemléletesen, aminek a különböző részeit eltérő rétegű lepedők borítják. Egy lepedő felfedésével, tehát egy megállapodás betartásával vagy feltételnek való megfeleléssel szabaddá válhat a csomagok egy része, de más részeit több réteg is boríthatja. A Magyarország számára elkülönített források között is van, amihez több réteget kell felfedni.

Az Európai Unió költségvetésében egy ciklus hét évig tart, a jelenlegi ciklus 2021-ben kezdődött és 2027-ben ér véget. A tagállamoknak elkülönített támogatásokat három nagy csoportba lehet sorolni ebben a ciklusban:

• agrártámogatások,
• kohéziós jellegű források,
• Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF).

A mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó források összege Magyarország esetén több mint 12 milliárd euró (4900 milliárd forint). Ennek folyósítását fenyegeti a legkevesebb veszély, de a menekültjogok megsértése és a bírói függetlenség sérülése miatt akár még az agrártámogatásokból is levonhat az EB. A testület két-háromhavonta vizsgálja felül, hogy megfelel-e a kormány az Európai Bíróság menekültügyi ítéletének. (És mivel a tavaly június 13-i ítélet óta nem felel meg, jó eséllyel már 428 millió eurónál tart a büntetés összege, amelyet a Magyarországnak járó támogatásokból vonnak le.)

A kohéziós jellegű, regionális fejlesztésre szánt források összesen 21,7 milliárd eurót (8850 milliárd forintot) tesznek ki. Ebből 6,3 milliárd euró (2570 milliárd forint) kifizetését függesztette fel az EB. A kohéziós forrásokból lehet fedezni a különböző operatív programok költségeit. Ilyen például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) vagy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP). A felfüggesztett 6,3 milliárd euró éppen ehhez a három programhoz tartozik, és összesen a programok 55 százalékát teszi ki.

Nem utasítás, megállapodás

Az Európai Parlament és az Európai Tanács Közös rendelkezésekről szóló rendeletében (CPR) általános (horizontális) és tematikus feljogosító feltételeket fogalmaz meg. Az általános feltételekhez tartozik például az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása és végrehajtása. A magyar kormány ezeken a területen partnerségi megállapodást kötött az Európai Unióval, de a vállalás feltételeit nem tartotta be, ennek következménye a 6,3 milliárd euró felfüggesztése. A tematikus feltételek teljesítése esetén pedig további 1 milliárd eurót kaphatna Magyarország, például akkor, ha naprakész terve lenne a hulladékgazdálkodásra, de egyelőre ez sem készült el.

2022 végén az Európai Tanács feltételességi eljárást indított Magyarországgal szemben, hogy az uniós források felhasználási folyamatát tisztázza. Ekkor a magyar kormány megállapodott a Bizottsággal egy tervről, amit egy végrehajtási határozatban rögzítettek, de több mint két év sem volt elég arra, hogy megfeleljen ezeknek a vállalásoknak.

A felfüggesztett 6,3 milliárd euróból ezért 1,04 milliárd eurót (424 milliárd forintot) már végképp elveszített Magyarország.

Ez az uniós körökben n+2-rendeletnek nevezett szabály miatt történt, ami azt jelenti, hogy ha a megállapodást nem tartja be egy tagállam kormánya, de később teljesíti, akkor a felfüggesztett pénzhez még két évig hozzáférhet. A 2022-es forráshoz szükséges feltételeket azonban 2024-ben sem teljesítette Magyarország, ezért veszett el végleg. Az Európai Tanács 2023 végén is kiadott egy végrehajtási határozatot, ezért, ha az abban foglaltaknak sem felel meg Magyarország, 2025 végén szintén közel 1 milliárd eurótól esik el.

A kormány és a Tanács közös megállapodásában foglalt intézkedések végrehajtása politikai szándék és döntés kérdése. Nem arról van tehát szó, hogy az Európai Unió vezetése megmondja, mit kell tenni, hanem olyan vállalásokról, amelyekbe a magyar kormány is beleegyezett. Például szigorúbbá kellene tenni a politikusok vagyonnyilatkozatainak benyújtását, átláthatóbbá tenni a közbeszerzéseket, visszaszorítani a korrupciót, illetve a magyar felsőoktatás legtöbb egyetemét birtokló közérdekű vagyonkezelő alapítványok terén is problémákat észlelt az Európai Tanács.

Az utóbbi ügy azért is fajsúlyos, mert a feltételességi eljárás második pontja szerint az ide tartozó egyetemek nem pályázhatnak az Erasmus- és a Horizont-programokban. Ha a szabad oktatás uniós feltételeinek megfelelnének ezek az egyetemek, akkor a korábbiaknak megfelelően vehetnének részt például az Erasmus-programban. Az így elveszített forrásokat azonban nehéz számszerűsíteni, mert az Erasmus és a Horizont esetén nincs külön boríték az országoknak, hanem a pályázat során állapítják meg, mennyi pénz szükséges a diákcsere- vagy a kutatás-fejlesztés terén megvalósuló programokhoz.

A 21,7 milliárd euró kohéziós forrásból eddig 1,8 milliárd eurót (734 milliárd forintot) hívott le a magyar kormány. A lehívott összegről az Európai Unió naprakész táblázatban tájékoztat.

Sokba kerül az egyetemek központosítása

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) Magyarországnak szánt összege 10,43 milliárd euró (4257 milliárd forint). Ebből 6 milliárd 512 millió eurót vissza nem térítendő támogatásként kaphat meg a magyar állam, 3 milliárd 918 millió eurót pedig hitelként. Ezekből összesen 2,63 milliárd eurót (1073 milliárd forintot) blokkolt az Európai Bizottság, mert Magyarország több pontban sem felelt meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának.

Például az akadémiai függetlenség terén – ez a szabad oktatásra és a tudomány szabadságára vonatkozik – még vannak hiányosságok, emiatt közel 2 milliárd euróhoz nem fér hozzá Magyarország. A szexuális és nemi identitásbeli kisebbségekkel (LMBTQ-közösséggel) szembeni bánásmód miatt további 600 millió euró maradt függőben, a migráció és menekültügy terén lévő hiányosságok miatt pedig 30 millió euró.

Az RRF-forrásokhoz a tagállamoknak mérföldköveket és szupermérföldköveket kell teljesítenie. A szupermérföldkövek esetén nincs részleges teljesítés, csak a teljes megfelelés esetén juthat el forrás a tagállamokhoz. A 2021-27-es pénzügyi ciklusban Magyarország előtt 27 szupermérföldkő állt: ezek közül kettő minden tagállamra vonatkozik, négy az igazságszolgáltatásra, a maradék 21 pedig a feltételességi eljárás során tett vállalások lebontása kisebb lépésekre.

Az igazságszolgáltatás területén történt némi előrelépés: a kormány antikorrupciós munkacsoportot hozott létre, felállította az Integritás Hatóságot (bár nem az elvárt jogkörökkel), átláthatóbbá tette a közbeszerzéseket. Az Országos Bírói Tanács kihagyása a bírókat érintő kérdésből azonban egy szupermérföldkőtől viszi távolabb a magyar kormányt, a testület megerősítése ugyanis része a feltételeknek. Az RRF-ből ezért egyelőre csak egy 920 millió eurós előleghez fért hozzá Magyarország, de ha a kormány nem teljesíti mind a 27-et, akkor ezt vissza kell fizetni.

Az RRF-re vonatkozó fizetési kérelmeket 2026 augusztusáig kell beadni, Magyarországnak tehát másfél éve maradt minden feltétel teljesítésére.

Ha ez nem történik meg, akkor a teljes RRF-től, tehát 10,4 milliárd eurótól esik el a kormány, ami éppen tízszerese a tavaly év végén elveszett összegnek.

Az Európai Bizottság működését jól ismerő forrásunk szerint fel-felvetődik, hogy ezt a határidőt módosítani kellene, de a Bizottság nem támogatja ezt a lépést, hiszen szeretne megfelelni az érvényben lévő rendeletnek.

A mérföldköveknél már részleges teljesítés esetén is lehet igényelni az uniós forrást, például napelemes rendszerek kiépítésére, vasútvonalak felújítására, vagy arra, hogy a kormány laptopokat vásároljon az iskolákba. A helyreállítási terv mérföldköveit a tagországok külön határozzák meg és adják le az Európai Bizottságnak. A mérföldkövekhez tartozik például az energetika, a közlekedés, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztése.

A kohéziós források és az RRF között nincs átfedés, ez azt jelenti, hogy összesen 9 milliárd eurót (3673 milliárd forintot) blokkolt az Európai Bizottság. Az RRF esetében óriási a kockázat és az időnyomás, hiszen jövő év augusztusáig kellene megfelelni olyan feltételeknek, amelyeknek a kormány – legalább retorikai szinten – egyáltalán nem akar. Ha ezek nem teljesülnek, akkor pedig az eddig befagyasztott összegnél is magasabb támogatás veszik el, végleg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErasmus és Horizont: lépésről lépésre bontakozik ki a magyar tudományos-felsőoktatási huxitA kormánynak saját zsebből kell több tíz milliárdot költeni, hogy legalább papíron pótoljon valamennyit a magyar tudományos kutatást és felsőoktatást ért veszteségekből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába a kormány évek óta tartó brüsszelezése, a magyarok jónak tartják az uniós fejlesztéseketMintha nem ért volna igazán célt az elmúlt évek unióellenes propagandája Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA britek újra csatlakoznak a Horizont Európához, amelyből a legtöbb magyar egyetem és kutatóintézet továbbra is ki van rekesztveEsetükben a forrásokhoz való hozzáférésnél többet nyomott a latba, hogy ne szakadjanak ki a nemzetközi tudományos életből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűnő versenyképesség, növekvő regionális különbségek - egyáltalán nem sikerült hatékonyan elkölteni az uniós támogatásokatA magyar hatóságok csak a kis értékű szabálytalanságokat látják meg az uniós forrásoknál. A hasonlóan látványos adatok miatt nem csoda, hogy az EU vonakodik a támogatások kifizetésével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal kevesebb uniós pénzhez jutnak a magyar cégek, mint elsőre látszikAz ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Erasmus európai bizottság Európai Unió igazságszolgáltatás kekva kohéziós alap mezőgazdaság rrf uniós források Olvasson tovább a kategóriában