A tavalyi, előzetes adatok szerint hazánk a GDP 18 százalékának megfelelő összeget fordított közkiadások formájában a szociális védelem céljaira a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája alapján.

• Ebbe a kategóriába olyan kiadások tartoznak, mint a betegségi, rokkantsági és időskori ellátások (a nyugdíjak is), a családtámogatások, a munkanélküliségi ellátás és a társadalmi kirekesztés elleni intézkedések költségei.
• A régiós összehasonlítást nehezíti, hogy Bulgária, Horvátország és Románia még a 2021-es adatával szerepel.
• Ausztria nemcsak a régiónk, hanem az egész OECD éllovasa, igaz, Finnország csak 0,2 százalékponttal marad el.
• A lista másik végén Mexikót találjuk 10 százalékkal, Törökország adata ennél 0,4 százalékponttal nagyobb.
• Ebben az évtizedben hazánk adata csak minimálisan változott az OECD-nél, ám például az Eurostat 2022-re csak 16 százalékot mutatott ki ebben a kiadási körben, míg a Kopint-Tárki műhelytanulmánya (pdf) csak 13 százalékot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 242 ezres átlagnyugdíj a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeit is mutathatjaAz átlagnyugdíj jelentősen meghaladja azt az összeget, amit jellemzően kapnak az ellátottak. A legtöbben havi 180-200 ezer forintot kapnak kézhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hírElismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNorvégiában túl sokan, Magyarországon túl kevesen mennek táppénzreKevés uniós országban mernek kevésbé betegek lenni a munkavállalók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat nyugdíj oecd szociális ellátás szociális ellátórendszer Olvasson tovább a kategóriában