Egy online visszaélésekkel foglalkozó friss magyar kutatás szerint másfél év alatt megduplázódott a károsult férfiak aránya, akik ezek szerint jóval nagyobb számban válnak áldozattá, mint a nők.  A Médiaunió és az Ipsos közös felmérésében a megkérdezett férfiak közel 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közepesen vagy nagyon tájékozott a kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban, ennek ellenére

az elmúlt másfél évben 20-ról 39 százalékra nőtt a célponttá vált férfiak száma.

Mivel a felmérés nem reprezentatív, a válaszadók önbevallásos adatai torzíthatják a képet, hiszen nem kizárható, hogy a férfiak nagyobb arányban ismerik be, hogy csalás áldozataivá váltak, miközben a nők kevesebbet beszélnek erről.

Az adatok alapján gyakorlatilag naponta csalnak ki pénzt a bűnözők a magyar férfiaktól, ezek után jogos a kérdés: újabban a férfiakra pályáznak a csalók? A kutatók szerint nem erről van szó, mert a visszaéléseket a felhasználók viselkedésének, szokásainak és pszichológiai gyengeségeinek elemzése alapján szervezik.

A felmérés alapján

a férfiakra a hamis biztonságérzet miatt leselkedik nagyobb veszély.

Miután ugyanis a férfi felhasználó felismeri a fenyegetést, magabiztosabban reagál, csakhogy az egyre kifinomultabb támadási módszerek miatt egyetlen meggondolatlan reakció is elég ahhoz, hogy a csalók megszerezzék, amit akarnak. 

Mindig érdemes tudatosítani, hogy a digitális csalók új technológiákat használnak, amelyek felismerése még a tudatosabb felhasználóknak sem egyszerű

– magyarázza Kardos Ferenc, a Médiaunió ügyvezetője.

A férfiaknál további rizikót jelenthet a nagyobb kockázatvállalási hajlandóság, illetve a technológiai magabiztosság, amely pszichológiailag sebezhetőbbé teszi őket a kifinomult átverésekkel szemben. 

Ellentmondásos ugyan, ám mégis éppen azok válnak áldozattá, akik úgy érzik, hogy elég tudással rendelkeznek a témában. A csalók általában a felhasználók érzelmeire apellálnak, és nemes egyszerűséggel sürgető üzenetekkel késztetik őket gyors, kevésbé átgondolt döntésekre, amire a férfiak – akik gyorsabban döntenek online helyzetekben – könnyebben ráharapnak.

A felmérés alapján a férfiakra a hamis biztonságérzet miatt leselkedik nagyobb veszély. Fotó: Médiaunió

Mindenki ráfizet 

A hazai felmérésből az is kiderült, hogy bár az online csalások áldozatainak száma nőtt, a kibercsalások okozta összesített anyagi kár mégis csökkenést mutatott.

Egy másik forrás szerint 2024 harmadik negyedévében éves alapon közel 15 százalékkal csökkent a pénzügyi károk értéke, ami részben a bankok által bevezetett új, szigorúbb biztonsági intézkedéseknek és a tudatosító kampányoknak köszönhető.

Nem elhanyagolható, hogy éves szinten még mindig több milliárd forint kárról beszélhetünk, ezt a veszteséget pedig valahogy korrigálni kell. Mivel a visszaélések elleni kampányok és a biztonsági fejlesztések közvetetten a pénzügyi szolgáltatások árazásában jelennek meg,

így végső soron az egészet az ügyfelek pénztárcája bánja.

A felhasználók körében nőtt a csalások jelentési hajlandósága is, de sajnos nem annyira a pénzintézetek figyelmeztetéseinek köszönhetően, mint inkább az esetszámok növekedése miatt. Minél többen esnek áldozatul, annál többen lesznek azok, akik eljárást indítanak vagy panaszt tesznek az ügyben.

A csalások félrfi dominanciája nemzetközi összehasonlításban is jellemző, az Egyesült Királyságban például a Financial Conduct Authority (FCA) legfrissebb jelentése szerint a férfiak szintén felülreprezentáltak bizonyos típusú kibercsalások áldozatai között, elsősorban a befektetési átverésekben. Az FCA szerint ennek fő oka hasonló a magyar tapasztalatokhoz: a férfiak jobban bíznak digitális és pénzügyi tudásukban, ami a csalók számára könnyen kihasználható pszichológiai rést teremt.

Tény, hogy a csalások típusai és a támadási felületek országonként eltérőek, az azonban közös jellemző, hogy világviszonylatban több a férfi áldozat.

A pénzintézetek a megelőzésben látják a megoldást, csakhogy a prevenció területén még van mit fejlődni, pláne, ha a nyugati országokat tekintjük az elérendő célnak. Skandináviában például a bankok és a rendvédelmi szervek közös platformokat használnak, amelyeken keresztül rendszeresen értesítik a lakosságot a legújabb átverési formákról – ez hasonlít leginkább a magyar KiberPajzs Programhoz.

Németországban és Hollandiában külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy már az iskoláskorú gyermekek is digitális biztonsági oktatásban részesüljenek, míg az Egyesült Királyságban ingyenes online képzéseket biztosítanak.

Itthon elsősorban a már említett KiberPajzs kampány az, amely az online csalások elleni védekezést segíti. Tavasztól elérhető egy kiberbiztonsági tananyag az oktatási intézmények számára, és márciusban elindult az idei PÉNZ7 névre keresztelt projekt is, amelyhez 1413 iskola 212 ezer diákja csatlakozott, így összesen több mint 15 600 rendhagyó kiberbiztonsági órát tartanak a tanév végéig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKapzsi fiatalokat, hiszékeny időseket és céges profikat is csőbe húznak az online csalókEgyre kifinomultabban és gyorsabban dolgoznak az online pénzügyi csalók; ha túl jó egy ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az átverés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam a csodát ígérő termékek legnagyobb vásárlója, de azért jut még neked isÍgért már FORRADALMI, ÚJ gyógymódot egy internetes hirdetés? Ne dőlj be. Kikerülhetetlenek és kiirthatatlanok a kamutermékek hirdetései, pedig tavaly csak étrend-kiegészítőből 60 ezer dobozzal vontak be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar céggel csaltak el tízmilliókat az első európai hanghamisításos átverésnélEgy brit cég vezérigazgatóját az anyacég vezérének hamisított hangjával vágták át. A csalók kérésére 72 millió forintnyi eurót utalt egy magyar számlára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech csalás férfiak fogyasztóvédelem kiberbiztonság kiberbűnözés online csalás visszaélés Olvasson tovább a kategóriában