Rengeteget lehet tanulni abból, hogy havonta egyszer elmész [a boltokba], és végignézed a termékkínálatot és az árakat. Ebből sok mindent észre lehet venni, és ezeket próbálom minden hónapban becsempészni a cikkekbe. Tehát hogy ne csak az legyen, hogy most ebben a hónapban (…) ennyibe került a bevásárlás, hanem próbálok ebből valamit átadni. Sok érdekes dolog jön ki belőle, például hogy zöldségeknél és a gyümölcsöknél már szinte nincs szezonalitás az árakban, vagy hogy a diszkontok milyen időtávokra szerződnek – mondta Torontáli Zoltán az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Megosztva Torontáli Zoltán kollégánknak ítélte az októberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma. Ahogy a zsűri írta, rendszeresen készített fogyasztóikosár-elemzéseire alapozva őt érte a legfelkészültebben az infláció felpörgése, és így a legértőbb cikkek a témában neki köszönhetőek. Az e heti G7 Podcastban a cikksorozat hátteréről, motivációjáról, módszertanáról beszélgettünk a szerzővel.
A hazai és nemzetközi sorozat összes cikkét nem linkelnénk ide, de ízelítőül néhány az utóbbi hónapokból:
Miért vág bele egy ilyen sorozatba egy kiskereskedelem iránt érdeklődő újságíró? Kollégánk három tényezőt említett meg.
Az egyik, hogy az élelmiszeriparban az ágazati szövetségek időről időre bejelentik, hogy általában valamilyen külső ok miatt hamarosan árat kell emelniük. “Ilyenkor mindig azon gondolkodtam, hogy ez hogy jelenik meg a boltokban? Tehát mikor ér oda, mennyi lesz ebből valójában? Lesz-e egyáltalán, vagy csak nyolc hónap múlva? És ezért gondoltam, hogy akkor menjünk el, írjuk föl minden hónapban, és nézzük meg, hogy ebből mi teljesül
– mondta.
A másik mozgatórugó az volt, hogy a KSH minden hónapban közli az inflációs jelentését, amin belül van élelmiszerinfláció is. Kollégánk arra is kíváncsi volt, hogy a hivatalos adathoz képest valójában mennyi egy általa összeállított saját fogyasztói kosárban az infláció.
Ha azt játszom el, hogy én vagyok egy magyar család, amely elmegy minden héten bevásárolni, megveszi mindig ugyanazokat a termékeket, akkor az jön ki neki, amit a KSH mond vagy valami más.
A harmadik mozgatórugó pedig a diszkontok üzleti modellje iránti érdeklődés volt. Ez magyarázza azt, hogy eleinte miért az Aldit és a Lidlt kezdte összehasonítani.
Kollégánk mesélt a cikkek készítésének nem mindig magától értetődő körülményeiről is. Például amikor egy órányi telefonnyomkodás és két croissant megvásárlása után kipakoltatták a táskáját egy strasbourgi Lidlben.
Ilyenkor majdnem egy órát eltöltök egy boltban, ide-oda megyek, nézem, hogy melyik az az ár, az a termék, amit keresek. Viszem magammal a telefonomat, rajta egy nagy Excel-táblával, és pötyögöm bele [az árakat]. Tehát bizonyos esetekben ez elég fura és feltűnő viselkedés. Pont Franciaországban volt, hogy amikor mentem kifelé, akkor vettem vacsorát természetesen, de azért a kijáratnál elkérték a táskámat, átkutatták. Biztos ami biztos, hogy végül is mit csinálok én itt egy órán keresztül. Ilyenek vannak.
– mesélte.
Fantasztikus olvasóink vannak. Jelentkeznek, önkéntesen segítenek, és azért ezt úgy képzeld el, hogy mondjuk Németországban valakivel megbeszélem, hogy x napon egy általa választott megfelelő időpontban menjen el egy üzletbe, és amikor odaér, akkor hívjon fel. Tehát nem ő csinálja meg, hanem én kvázi egy biorobotként irányítom őt innen, mert másképp nem lehet megoldani. Mert vásárlás közben olyan problémák (…) adódhatnak, amire azonnal válaszolni kell. Különben visszaküldhetném őt másnap is a boltba, hogy bocs, ezt nem jól nézted meg, nézd meg újra. Ezt nem szeretném. Így viszont az van, hogy telefonon tartjuk a kapcsolatot és én irányítom, hogy menjél ide, nézd meg a sertéskaraj árát, nézd meg, hogy van-e több sertéskaraj, nézd meg, hogy melyik a legolcsóbb, mondd meg azt az árat. Olyan fantasztikus olvasóink vannak, hogy ezt így előre elmondom nekik, hogy ez lesz, és ők ezt vállalják és megcsinálják.
– mondta.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára
A környező országokhoz képest behoztuk a lemaradást a digitális fizetések terén, de van még hova fejlődni - mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött
Magasabbra is került a léc, amit meg kell ugrani, ezért csökkenhetett az idei pontszám.
Fontos
Ha annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozol
Ha az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.
Annyi mindenre kell költeni, hogy feltámadhat az infláció
Kínálati korlátokba ütközhetnek jövőre a zöld technológiai vagy épp honvédelmi beruházások, ami új inflációs sokkokat eredményezhet.
Megadja a kegyelemdöfést Trump az európai autóiparnak?
A kínai konkurencia által szorongatott európai gyártók számára eddig biztos piac volt az Egyesült Államok, de ez hamarosan teljesen megváltozhat.
