Noha még dolgozik a kistelepülések „önvédelemének jogát” illető pontos szabályokon a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, az már sejthető az „identitásvédelmi” elképzeléssel kapcsolatban, hogy az érintett önkormányzatoknak lehetővé válik az ingatlanvásárlás korlátozása. Az ingatlanpiac azonban értelemszerűen épp azokban a falvakban és kisvárosokban élénkült meg, ahova sok beköltöző érkezett, tehát komoly gazdasági következményei lehetnek annak, ha a településvezetők a vándorlás és az ingatlanok adásvételének visszaszorítása mellett döntenek.

Egyelőre az sem tisztázott, hogy mekkora falvak és városok vezethetnek majd be korlátozásokat; mindenesetre, ha azokat a húszezer fősnél kisebb településeket nézzük, ahol volt annyi (adott évben legalább három) ingatlanpiaci tranzakció, hogy a Központi Statisztikai Hivatal meghatározhassa a helyi átlagárakat, akkor jól látszik a népességváltozás és az ingatlanár-emelkedés közötti összefüggés.

A fenti ábrán továbbá jól elkülönül két sajátos csoportja a településeknek: az egyikbe azok tartoznak, ahol az utóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban rendkívül magas volt a népesség bővülése (ezeket lilával jelöltük az ábrán), a másikba pedig a 2015 és 2023 között extrém mértékű ingatlanár-emelkedést tapasztaló községek kerültek (ezek jelölése rózsaszín).

Előbbi körbe zömmel a főváros és a nyugati országhatár közelében lévő nagyobb községek tartoznak, amelyek az ingázó életmód tipikus lakóhelyei lehetnek. A második csoport legjellegzetesebb esetei olyan települések, amelyek a városokból való kivonulás, illetve az üdülés helyszínéül szolgálhatnak (továbbá itt találhatjuk a Felcsúttal szomszédos Alcsútdobozt is).

A települések önazonosság-védelmét főleg ebben a második, zömmel kisközségekből álló körben övezhetik súlyos kérdések – az ábrán vélhetően a hasonló helyzetben lévő falvak töredéke szerepel csak, hiszen a legkisebb településekről nem regisztrál annyi ingatlantranzakciót a Központi Statisztikai Hivatal, hogy adatot közölhessen az ottani árakról. A piac élénkülésének köszönhetően ugyanis akár korábban csak nagyon nehezen eladható ingatlanjaikat is könnyebben pénzzé tehetik az ott élők, miközben az őslakosok kiárazódhatnak saját falujuk ingatlanpiacáról, így jókora változás következhet be az érintett települések lakosságában.

Ehhez hasonló következett be például Nógrád vármegyében, ahol olyan mértékben jelentek meg a fővárosból kiköltözők, hogy a gyerekeiknek már magániskola is nyílt (az ábrán kiugró áremelkedéssel szereplő Legénd is itt található, ahol 2015-ben 24 ezer, 2023-ban 245 ezer forint volt az átlagos ingatlanár). Az érdeklődést mutatja továbbá, hogy az egyébként gazdaságilag a legfejletlenebb vármegyéből (az itteni egy főre jutó GDP az országos átlag felét sem éri el) kerül ki három falu abból a 15-ből, ahol a legnagyobb arányban drágultak az ingatlanok 2015 és 2023 között.

Azokat az észak-borsodi falvakat is érdemes itt megemlíteni, amelyek a koronavírus-járvány alatt szinte Kassa agglomerációjává válva jókora figyelmet váltottak ki a szlovákiai ingatlanvásárlók körében – akadt olyan település, ahol még a parkolódíj bevezetése is felmerült a hirtelen megnövekedett autóállomány miatt.

Legújabban pedig Románia schengeni övezethez történő csatlakozásával a keleti országhatár mentén lévő kistelepülések ingatlanpiaca pezsdült fel, igaz, egy darabig eltart még, mire ez megmutatkozhat a KSH statisztikáiban. A romániai kereslet mindenesetre van olyan magas a határhoz közeli magyarországi ingatlanok iránt, hogy a román sajtó is foglalkozni kezdett a tervezett intézkedéssel.

Vannak olyan térségek, ahol viszont már hagyományos problémának számítanak a betelepülés következményei. A Balaton környékén már az elmúlt évtizedben is feszültség bontakozott ki az ott élők és a nyaralók, illetve az új beköltözők, de még a borászok között is. Az építési és földművelési szabályok szigorítása régóta napirenden van, miközben az ingatlanpiac felfutása töretlen az árak emelkedésének tükrében: a part mentén lévő településeken a 2015 és 2023 közötti ingatlanár-növekedés üteme messze meghaladta az ország összes települését jellemző 209 százalékos átlagot, és a legdrágább magyarországi közterületek között szerepelnek Balatonfüred, Balatonlelle és Siófok egyes utcái is.

Az elmúlt néhány évben a budapesti agglomerációban is rendre felmerült az építések korlátozása: Nagytarcsán például a Fidesz helyi kudarcában is szerepet játszhatott a túlnépesedés problémaköre, amit például a társasház-építésekre vonatkozó változtatási tilalommal kezdett kezelni az új városvezetés.

A térség abban tekintetben azonban rendhagyó, hogy a népességszámtól, illetve annak változásától függetlenül, viszonylag hasonlóan mértékű drágulás zajlott le az ingatlanpiacon, mivel az itteni települések már évtizedek óta célpontjai a fővárosból kiköltöző, illetve oda ingázni szándékozó lakosságnak (igaz, vannak kiugró esetek, mint például a fentebbi ábrákon is előforduló Vácrátót). Ebben a térségben inkább az árkülönbségek árulkodnak arról, hogy mennyire felkapott egy-egy település.

A tervezett intézkedéssel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az lehetőséget ad a településeknek a beköltözések, illetve az ingatlanvásárlások szabályozására, amivel egyáltalán nem biztos, hogy élnek majd az önkormányzatok – sőt, egyelőre a szabályozás részletei sem ismertek, azok még kidolgozásra várnak.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter múlt csütörtökön azt mondta, a tervek szerint a törvénytervezet lehetőséget ad majd az ingatlan-adásvételek tiltására a nem helyben élők számára, az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételekhez kötésére, valamint a helyi adózási kötelezettségek megállapítására.

Mindenesetre érdekes kettősség van kibontakozóban, ugyanis az identitásvédelem ötlete olyan kormányzati programok mellett merült fel, amelyek épp a vidékre költözést hivatottak népszerűsíteni, mint például az idén is elérhető falusi csok, amely egyes településeken fékezi a népesség fogyását.

Természetesen sok minden befolyásolja majd, hogy melyik településen él majd az önkormányzat az új jogköreivel, ilyen lehet például a helyi infrastruktúra (például a vízhálózat) teherbíró képessége vagy a lakosság korbéli összetétele. De valószínűleg elsősorban olyan helyeken láthatunk majd erre példát, ahol egyszerre figyelhető meg a lakosságszám és az ingatlanárak gyors emelkedése, amit az első grafikon mutat szemléletesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az aprófalvaknak lesz igazán fontos a beköltözők elleni önvédelem lehetőségeA budapesti és győri agglomeráció mellett a következő években Debrecen környékén és a román határszélen képzelhető el komolyabb betelepülési hullám.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBorsod megye Kassától távolabbi részein is elkezdtek házakat venni a szlovákokA Kassa környéki szlovákok régóta vásárolnak házakat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de most már nem csak a városhoz legközelebb eső térségek iránt érdeklődnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlcsordult agglomeráció: miért vetették be Érden a teljes változtatási tilalmat, mit jelent ez a gyakorlatban?Érden még mindig 2-3 ezer potenciálisan beépíthető, ház nélküli vagy bontásra esélyes építménnyel rendelkező telek van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország legfelkapottabb települései közé került két apró borsodi faluA szomszédos Kéked és Pányok állandó lakossága 40-60 százalékkal nőtt egy év alatt, amellyel egyaránt a három leggyorsabban növekvő település közé kerültek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégyszerezés Zánkán, 70 százalék Siófokon – így nőttek az ingatlanárak a Balaton körülMegnéztük a több mint félszáz Balaton-parti települést, hogyan változtak a hivatalos adatok szerint a négyzetméterárak 2018 és 2021 között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet agglomeráció ingatlan ingatlanár népességnövekedés Olvasson tovább a kategóriában