Frissítés (március 3.): Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter március 2-i nyilatkozata szerint nem lesz az egyéb jövedelem szja-mentes a többgyermekes anyák számára, az csak a munkabérekre vonatkozik majd. Emiatt megváltoztattuk a cikk eredeti címét („Schmidt Mária annyit nyerhet a nők szja-mentességén, mint 13 ezer minimálbéres család”), hogy a későbbiekben ez ne okozzon félreértéseket. A cikk belső része nem változott.)

A több gyermeket nevelő anyák szombaton bejelentett adókedvezménye az összes központi kormányzati bevétel nagyjából 2,5 százalékába kerülhet. A bejelentés napján a Telex 1300 milliárd forintos állami bevételkieséssel számolt, kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter némileg kisebb számokat tartalmazó táblázatot tett közzé a Facebookon.

A pontos minisztériumi összegek ne tévesszenek meg senkit, hiszen ezek is csak becslések lehetnek, nemcsak az érintettek számának bizonytalansága miatt, hanem azért is, mert a hatás függ az idei és következő évek béremelkedésétől. (Nem is beszélve arról, ha változna a jelenleg egységesen 15 százalékos szja-kulcs.)

Kevesek nyernek nagyot

A kormány adó- és társadalompolitikája alapján nem meglepetés, hogy ez az intézkedés is a tehetőseket segíti leginkább: minél több személyi jövedelemadót fizet valaki, annál többet nyer vele. Ráadásul itt az eddigi információk alapján felső határ sem lesz, mint a családi adókedvezménynél, amely egy gyerek esetén 10, kettőnél 20, legalább háromnál 99 ezer forinttal növeli a nettó jövedelmet, ha valakinek kellően nagy az adóalapja.

A szombati bejelentés előtt még úgy tűnt, hogy ennek kétlépcsős (idén július 1. és 2026. január 1.) megduplázása lesz a Fidesz egyik választási csodafegyvere. Igaz, ahogy erről korábban beszámoltunk, ez még emelés után is elmarad a bevezetéskori értékétől. Talán ezért is állt elő a miniszterelnök egy ennél jóval nagyobb dobással – pedig az életre szóló szja-mentesség elveszi a Fidesz-kormányok egyik kedvelt eszközét, az inflációtól elmaradó emelést, a támogatások elértéktelenítését.

A Magyarországon élő nők jövedelmét tizedenként vizsgálva az látszik, hogy eleve csak a leggazdagabb tizedbe tartozóknak kellett volna 2025-ben szja-t fizetni három gyermek mellett, ha érvényesítik a családi adókedvezményt. A nőkre vonatkozó 2024. novemberi bruttó átlagbérből kiindulva alig 18 milliárd forintnyi adóbevétellel számolhatott volna a kormányzat. Más persze a helyzet úgy, hogy – miután a nőknek már nem kell fizetniük – az apák igénybe tudják venni akár a teljes családi adókedvezményt, így jöhetett ki a kormánynak a táblázatban szereplő 200 milliárd forint a háromgyermekes körre.

Igaz, számolni kell azzal, hogy a családi adókedvezményt addig lehet igénybe venni, mint a családi pótlékot: a gyermek 16. éves koráig, vagy ameddig iskolába jár. A nők új adókedvezménye viszont egy életre szól majd, ami növeli a költségeket.

Modellszámításokat végeztünk annak megbecslésére, hogyan érinti a különböző jövedelmű rétegeket ez a tervezett intézkedés. Ennek során – részletesebb vagy frissebb adatok híján – több egyszerűsítéssel vagy feltételezéssel kellett élnünk, ezeket a csillagra^*Modellszámításukban a nők és férfiak 2024. novemberi átlagbérének eloszlását jövedelmi tizedenként vettük figyelembe, ezen belül pedig azt is kiszámoltuk, hogy mennyi munkavállaló nőnek van a 2022-es népszámlálás adatai szerint gyermeke. Azt feltételeztük, hogy minden családban két kereső van, az egyes tizedekben azonos a nők és férfiak jövedelemoszlása.
A családi adókedvezmény igénybe vételénél minden gyerekkel számoltunk.
Azt feltételeztük, hogy a családi adókedvezményt a szülők közösen veszik igénybe. kattintva lehet elolvasni.

A grafikon azt mutatja, hogy jövedelmi tizedenként mekkora összegű adóbevétellel számolhat a kormány, tehát ha a foglakoztatott 2,2 millió nőt és 2,4 millió férfit tíz egyenlő részre osztjuk, minden egyes tized mennyi adót fizet most, illetve abban az esetben, ha a három, illetve kétgyermekes anyák nem kell hogy fizessenek szja-t.

Az egyes tizedek adófizetési megtakarításait külön is kiemeltük. Az alábbi ábra alapján jól látható, hogy jóval több pénz marad a tehetőseknél: a felső 25 százalék és az alsó 75 százalék közel azonos mértékű, durván 600 milliárd forinthoz juthat.

Emellett az is a gazdagokat hozza helyzetbe, hogy esetükben jóval nagyobb a foglakoztatás mértéke. A kevésbé tehetősek között jellemzően magasabb a gyerekszám is, ami ismét csak a tehetősebbek számára értékeli fel az adócsökkentést. A gyerekszám emelkedésével viszont csökken a foglalkoztatás is, így a többgyermekes szegények sokkal kevésbé nyernek az intézkedésekkel.

Szja-mentes osztalékok

Bár még közel sem ismert minden részlet, az eddigi kormányzati kommunikációból az következik, hogy az szja-mentesség nemcsak a munkabér után fizetendő adóra vonatkozik, hanem minden szja-köteles jövedelemre. Ilyen például a lakáskiadás, az árfolyamnyereség vagy az osztalék.

Ez látványos következményekkel járhat a leggazdagabb magyarok körében. Például Schmidt Mária családi cége, a Pió-21 Kft. 31,3 milliárd forintos osztalékot fizetett tavaly, amelynek – tulajdoni aránya alapján – kétharmada a Fidesz befolyásos ideológusát illette meg. Schmidt Mária így 20,7 milliárd forint jövedelemhez jutott, ami után 3,1 milliárd forint szja-t kellett fizetnie. Mivel két gyermeke van, a jövőben – esetében elvileg 2029-től – az osztalék szja-mentes lesz számára.

A tavalyi osztalék kivételes nagyságú – közel háromnegyede a korábbi években felhalmozott eredménytartalékból jött -, de azért érdemes összevetni: ha egy ilyen kifizetésre 2029-ben is sor kerül majd, akkor Schmidt Mária annyit nyer az új adómentességgel, mint a bevezetést követően 12 911 olyan kétgyermekes család, ahol mindkét szülő minimálbért keres. (Utóbbiak évi plusz 240 ezer forint jövedelemre tesznek szert.)

Ez elég erős ösztönző lehet, hogy ha egy férfi vállalkozó családjában van többgyermekes anya, akkor hozzá irányítsák az osztalékot – ráadásul egyenesági rokonok között ezt követően járulék- és adómenetesen lehet ajándékozni.

Mekkora pénzekről lehet szó? Részletesebb adózási statisztikák csak 2023-ra érhetők el, eszerint az szja-köteles jövedelem kilenctizede származott munkajövedelemből, tizede pedig egyéb forrásból.

Pontosan nem ismert, hogy a nők és a férfiak között hogyan oszlik meg a nem munkából származó jövedelem, de a 2025-re tervezett 4905 milliárd forintos szja-bevételből kiszámítható, hogy az elmúlt évek trendjeit figyelembe véve 2420 milliárd forint nem munkából származó jövedelemhez jutnak a magyarok, ami alapján 362 milliárd forint szja-t kell fizetniük várhatón. Ha ennek a fele esik a nőkre, akkor 181 milliárd forint összeget jelent. Kettőnél több gyermekkel pedig a nők fele rendelkezik. Viszont jogosan feltehető, hogy az idősebb nők – akiknek több gyermekük született már – rendelkeznek ilyen jövedelmekkel leginkább, így nagyságrendileg százmilliárd forintos adókiesést jelent ez a tétel.

Lehetne másképp?

A szja-mentességek új rendszere a fentiek mellett más okokból is mélyíti a társadalmi különbségeket. Nemcsak az egygyermekesek maradnak ki, hanem például a munkanélküli, illetve beteg, rokkant anyák is. Az is a jövedelemi különbségeket növeli, hogy a pár évvel nyugdíj előtt álló kétgyermekes nők éppen lecsúsznak a lehetőség igénybe vételéről a munkajövedelmeik esetében.

A költségvetés teherbíró képessége természetesen véges, de éppen ezért érdemes lehet megfontolni például azt, hogy az szja-mentesség csak a munkajövedelmekre vonatkozzon, így nem lenne lehetőség az említett osztalékos trükközésre sem.

Azzal pedig kifejezetten sok szja-t tartana magánál az állam, ha a mentesség csak a minimál- vagy átlagbér mértékéig lenne érvényesíthető. Számításaink szerint körülbelüli 

500-600 milliárd forinttal lenne olcsóbb a többgyermekes anyák adókedvezménye, ha csak az átlagbér szintjéig lehetne igénybe venni.

Mindezt úgy, hogy az érintettek kétharmada számára ez nem járna kedvezőtlen következményekkel, mivel az átlagbér már a magyar társadalom felső harmadába jelenti a belépőt.

Ráadásul így pont azokhoz lehetne forrásokat csoportosítani, aki jó eséllyel fogyasztásra fordítanák a többletjövedelmet. A felső jövedelmi tizedekben ellenben magasabb a megtakarítási ráta, miközben a kormány arra vár, hogy idén a fogyasztás erősödése is hozzájáruljon a remélt 3,4 százalékos gazdasági növekedéshez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz átlagjövedelem a belépő a magyar társadalom felső harmadábaStabilnak tűnik a magyar társadalom szerkezete az egyes rétegek jövedelmét az átlaghoz hasonlítva, mégis nőttek az egyenlőtlenségek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázásaKis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán 2030 helyett már csak 2035-ig állítaná meg a magyar demográfiai hanyatlástEgy kicsit megint a jól keresők felé tolja az újraelosztást a kormány a családi adókedvezmények duplázásával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hazai családtámogatás már az infláció elszállása előtt sem hozott kimagasló eredménytA családtámogatások jelentős részt tesznek ki a szociális juttatásokból Magyarországon, egy főre jutó összegük mégsem mondható magasnak még a visegrádi régión belül sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 200 milliárd forintba kerülne a háromgyerekes anyák szja-mentességeA 25 év alattiak kedvezményéhez lenne hasonló a költségvetési tétel nagysága, de ilyen költségvetési helyzetben kevés esély van a bevezetésére.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz családi adókedvezmény családi támogatás családpolitika családtámogatás szja Olvasson tovább a kategóriában