Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. május 31. 16:46 Adat, Élet

Magyarország legfelkapottabb települései közé került két apró borsodi falu

A Zemplén lábánál, a szlovák határ közelében fekvő Kéked sorsa sok szempontból hasonlít Északkelet-Magyarország nehéz sorsú településeihez. Az egykor 600-700 fős lakosság pár évtized alatt a harmadára esett, piaci munkalehetőségek nincsenek a községben. A roma lakosság csak közfoglalkoztatáson keresztül jut munkához, a nem romák közül pedig szinte minden fiatal elhagyta a falut.

Az elmúlt években azonban jelentős változás állt be Kéked életében a földrajzi helyzetének köszönhetően. A szlovákiai ingatlanok árnövekedése és egy útépítés hatására egyre többen költöztek Szlovákiából a borsodi faluba, és ez a folyamat tavaly vált statisztikailag is látványossá.


Az öt legnagyobb mértékben növekvő település tavaly a Belügyminisztérium alapján. Pányok és Kéked közvetlenül egymás mellett van, a térképen ezért takarják egymást.

A magyar települések közül Kéked lakossága nőtt a harmadik legnagyobb mértékben 2020-ban. Állandó lakossága egy év alatt 189-ről 266 főre nőtt, ami 41 százalékos növekedés egy év alatt. Ennél is nagyobb mértékben, 60 százalékkal nőtt a szomszédos Pányok lakossága, 104 főre. Egyedül Pányok előzte meg a szintén a szlovák határ mentén fekvő Rajkát, amelynek 58 százalékos növekedéssel 6111-re nőtt az állandó lakossága.

Mindhárom településen az okozta a kimagasló népességnövekedést, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására formalizálódott egy évek óta tartó folyamat Észak-Magyarországon: magyar települések lényegében szlovák nagyvárosok elővárosaivá váltak.

A folyamat még 2008 körül indult. Azóta folyamatosan növekszik a szlovák lakosság száma, akik éjszaka itt voltak, nappal átmentek dolgozni, de nem jelentkeztek át Magyarországra. A koronavírus miatt azonban át kellett jelentkezniük hivatalosan, mert nem tudtak volna ingázni a határzár miatt

– mondta nekem Maczega Márton, Kéked polgármestere. A szomszédos Pányok polgármestere is megerősítette, hogy náluk is ez a jelenség áll a népességnövekedés mögött.

Maczega szerint főleg olyanok költöznek hozzájuk Szlovákiából, akiknek van kékedi kötődése a felmenőik révén, ugyanakkor a beköltözők 70 százaléka nem beszél magyarul. A polgármester szerint alapvetően két ok miatt kezdtek el átköltözni hozzájuk. Egyrészt 2013-ban elkészült a Kékedet a határ túloldalán lévő Abaújnádasddal összekötő út, amellyel Kassa elérhetősége 45 kilométerről 18-re rövidült.

Másrészt a kassai ingatlanok rendkívül megdrágultak, egy 50 négyzetméter körüli panellakás ára 35-40 millió forint is lehet. Emellett Magyarország egyre olcsóbb a szlovákoknak a gyengülő forint miatt.

Olyan pénzekért adták el a lakótelepi paneljeiket, hogy itt 10-20 millió forintért befektettek egy ingatlanba, és még pénzük is maradt

– mondta Maczega, aki szerint a határ túloldalán lévő falvakban is drágábbak az ingatlanok. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellenA vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

A polgármester szerint folyamatosan vásárolják meg és újítják fel a falu házait a Szlovákiából beköltözők. Pár éve országos hír lett abból, hogy parkolódíjat terveztek bevezetni a faluban, mert a “házuk előtt parkoló szlovákoktól nem fér el a busz és a kukásautó”. 

A kékedi lakosságról azt mondta, hogy egy-két éve a nem roma magyarok, a magyar romák és a szlovákok száma nagyjából egyharmad-egyharmad arányban oszlott meg, de újabban a szlovákok aránya 50 százalékra növekedhetett. A község Felsőkéked nevű részén szerinte nagyjából 50 szlovák él 7 magyar mellett.

Maczega szerint a romák jellemzően a közfoglalkoztatásban dolgoznak, a nem roma magyarok közül pedig mindössze hárman élnek a faluban (bár egyikük Nyíregyházán jár egyetemre, másikuk pedig részben Miskolcon dolgozik), az idősebbek pedig környékbeli állami intézményekben (mint egy szeretetotthon) dolgoznak vagy nyugdíjasok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalásztelek vs. Mezőhegyes - melyek a leginkább növekvő és csökkenő lakosú magyar városok?A legdinamikusabban növekvő városok Budapest közelségéhez vagy fürdőhelyekhez köthetőek. Dunaújvárost és Salgótarjánt viszont kétévente átlagosan ezer ember hagyta el.

Az elmúlt két hétben két idős magyar is meghalt a faluban, és a polgármester szerint az ő házaikat is várhatóan szlovákok fogják megvenni. Az elmúlt évek változásait jelzi, hogy ezeket a hamarosan eladóvá váló házakat tudomása szerint 30-50 millió forintért akarják majd meghirdetni.

A szlovákok jellemzően Kassára járnak dolgozni és a gyerekeik is szlovákiai intézményekbe járnak. Maczega szerint a környékről több magyar szintén szlovákiai intézménybe járatja a gyerekeit. Részben azért, mert így szlovákul is megtanulnak, ami “nagyon nagy előny”, részben pedig azért, mert Szlovákiában rugalmasabbak az óvodai, iskolai hiányzásokkal, ami a koronavírus miatt különösen előnyös volt.

Maczega szerint a környék több településen is hasonló tendenciák vannak. Akárcsak Magyarország túlsó felén, Győr-Moson-Sopron megyében, ahol néhány határ menti magyar település egyre inkább Pozsony elővárosának tekinthető. A Telexen pár hónapja jelent meg egy részletes cikk arról, hogy hogyan vált a pozsonyi agglomeráció részévé a már említett Rajka.

A cikk szerint a hivatalosan hatezer állandó lakosú Rajkának a szlovákiainál olcsóbb telekárak miatt hét-nyolcezer áttelepült lakója lehet. A Belügyminisztérium adatai alapján az elmúlt tíz évben Rajka és a szintén a szlovák határ mentén fekvő Vámosszabadi lakossága nőtt a legnagyobb mértékben a magyarországi települések között.

Vámosszabadi állandó lakossága 1600-ról 3700-ra nőtt tíz év alatt, Rajkáé 2600-ról 6100-ra. Egy zalai kis falu után az osztrák határ mentén fekvő Harta következik, ahol 70 százalékkal nőtt a lakosság, azt pedig az ukrán határnál lévő Beregsurány követi, ahol leginkább fiktív beköltözők állnak a népességszám emelkedése mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFiktív beköltözők miatt lőtt ki az egyik legszegényebb magyar régió lakosságszámaA magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése után az ukrán határ menti falvakban nőtt a leginkább a népesség egész Magyarországon.

Adat Élet borsod-abaúj-zemplén megye Győr-Moson-Sopron megye Kassa költözés migráció Pozsony Szlovákia Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.