A Zemplén lábánál, a szlovák határ közelében fekvő Kéked sorsa sok szempontból hasonlít Északkelet-Magyarország nehéz sorsú településeihez. Az egykor 600-700 fős lakosság pár évtized alatt a harmadára esett, piaci munkalehetőségek nincsenek a községben. A roma lakosság csak közfoglalkoztatáson keresztül jut munkához, a nem romák közül pedig szinte minden fiatal elhagyta a falut.
Az elmúlt években azonban jelentős változás állt be Kéked életében a földrajzi helyzetének köszönhetően. A szlovákiai ingatlanok árnövekedése és egy útépítés hatására egyre többen költöztek Szlovákiából a borsodi faluba, és ez a folyamat tavaly vált statisztikailag is látványossá.
Az öt legnagyobb mértékben növekvő település tavaly a Belügyminisztérium alapján. Pányok és Kéked közvetlenül egymás mellett van, a térképen ezért takarják egymást.
A magyar települések közül Kéked lakossága nőtt a harmadik legnagyobb mértékben 2020-ban. Állandó lakossága egy év alatt 189-ről 266 főre nőtt, ami 41 százalékos növekedés egy év alatt. Ennél is nagyobb mértékben, 60 százalékkal nőtt a szomszédos Pányok lakossága, 104 főre. Egyedül Pányok előzte meg a szintén a szlovák határ mentén fekvő Rajkát, amelynek 58 százalékos növekedéssel 6111-re nőtt az állandó lakossága.
Mindhárom településen az okozta a kimagasló népességnövekedést, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására formalizálódott egy évek óta tartó folyamat Észak-Magyarországon: magyar települések lényegében szlovák nagyvárosok elővárosaivá váltak.
A folyamat még 2008 körül indult. Azóta folyamatosan növekszik a szlovák lakosság száma, akik éjszaka itt voltak, nappal átmentek dolgozni, de nem jelentkeztek át Magyarországra. A koronavírus miatt azonban át kellett jelentkezniük hivatalosan, mert nem tudtak volna ingázni a határzár miatt
– mondta nekem Maczega Márton, Kéked polgármestere. A szomszédos Pányok polgármestere is megerősítette, hogy náluk is ez a jelenség áll a népességnövekedés mögött.
Maczega szerint főleg olyanok költöznek hozzájuk Szlovákiából, akiknek van kékedi kötődése a felmenőik révén, ugyanakkor a beköltözők 70 százaléka nem beszél magyarul. A polgármester szerint alapvetően két ok miatt kezdtek el átköltözni hozzájuk. Egyrészt 2013-ban elkészült a Kékedet a határ túloldalán lévő Abaújnádasddal összekötő út, amellyel Kassa elérhetősége 45 kilométerről 18-re rövidült.
Másrészt a kassai ingatlanok rendkívül megdrágultak, egy 50 négyzetméter körüli panellakás ára 35-40 millió forint is lehet. Emellett Magyarország egyre olcsóbb a szlovákoknak a gyengülő forint miatt.
Olyan pénzekért adták el a lakótelepi paneljeiket, hogy itt 10-20 millió forintért befektettek egy ingatlanba, és még pénzük is maradt
– mondta Maczega, aki szerint a határ túloldalán lévő falvakban is drágábbak az ingatlanok.
A polgármester szerint folyamatosan vásárolják meg és újítják fel a falu házait a Szlovákiából beköltözők. Pár éve országos hír lett abból, hogy parkolódíjat terveztek bevezetni a faluban, mert a “házuk előtt parkoló szlovákoktól nem fér el a busz és a kukásautó”.
A kékedi lakosságról azt mondta, hogy egy-két éve a nem roma magyarok, a magyar romák és a szlovákok száma nagyjából egyharmad-egyharmad arányban oszlott meg, de újabban a szlovákok aránya 50 százalékra növekedhetett. A község Felsőkéked nevű részén szerinte nagyjából 50 szlovák él 7 magyar mellett.
Maczega szerint a romák jellemzően a közfoglalkoztatásban dolgoznak, a nem roma magyarok közül pedig mindössze hárman élnek a faluban (bár egyikük Nyíregyházán jár egyetemre, másikuk pedig részben Miskolcon dolgozik), az idősebbek pedig környékbeli állami intézményekben (mint egy szeretetotthon) dolgoznak vagy nyugdíjasok.
Az elmúlt két hétben két idős magyar is meghalt a faluban, és a polgármester szerint az ő házaikat is várhatóan szlovákok fogják megvenni. Az elmúlt évek változásait jelzi, hogy ezeket a hamarosan eladóvá váló házakat tudomása szerint 30-50 millió forintért akarják majd meghirdetni.
A szlovákok jellemzően Kassára járnak dolgozni és a gyerekeik is szlovákiai intézményekbe járnak. Maczega szerint a környékről több magyar szintén szlovákiai intézménybe járatja a gyerekeit. Részben azért, mert így szlovákul is megtanulnak, ami “nagyon nagy előny”, részben pedig azért, mert Szlovákiában rugalmasabbak az óvodai, iskolai hiányzásokkal, ami a koronavírus miatt különösen előnyös volt.
Maczega szerint a környék több településen is hasonló tendenciák vannak. Akárcsak Magyarország túlsó felén, Győr-Moson-Sopron megyében, ahol néhány határ menti magyar település egyre inkább Pozsony elővárosának tekinthető. A Telexen pár hónapja jelent meg egy részletes cikk arról, hogy hogyan vált a pozsonyi agglomeráció részévé a már említett Rajka.
A cikk szerint a hivatalosan hatezer állandó lakosú Rajkának a szlovákiainál olcsóbb telekárak miatt hét-nyolcezer áttelepült lakója lehet. A Belügyminisztérium adatai alapján az elmúlt tíz évben Rajka és a szintén a szlovák határ mentén fekvő Vámosszabadi lakossága nőtt a legnagyobb mértékben a magyarországi települések között.
Vámosszabadi állandó lakossága 1600-ról 3700-ra nőtt tíz év alatt, Rajkáé 2600-ról 6100-ra. Egy zalai kis falu után az osztrák határ mentén fekvő Harta következik, ahol 70 százalékkal nőtt a lakosság, azt pedig az ukrán határnál lévő Beregsurány követi, ahol leginkább fiktív beköltözők állnak a népességszám emelkedése mögött.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
