A Csepel-sziget nyugati oldalán fekvő Halásztelek a budapesti agglomeráció része, legismertebb lakosa talán Cseh László világbajnok úszó, emellett pedig az ország legdinamikusabban növekvő városa. Az elmúlt tíz évben 29 százalékkal (9100-ról 11800-ra) nőtt az állandó lakossága, amely a legnagyobb növekedés a magyar városok között.
A Belügyminisztérium adatai alapján Halásztelek mellett a budapesti agglomeráció több városa is a legnagyobb mértékben növekvő városok között van. Ilyen az egyaránt 20 ezer körüli lakossággal rendelkező Veresegyház, Gyömrő és Göd, valamint a kilencezres Dunavarsány.
A Pest megyei települések mellett csak fürdővárosok kerültek be a tíz leggyorsabban növekvő város közé. Ilyen a Velencei-tó partján fekvő Gárdony és Velence, valamint a gyógyvizéről ismert Harkány, Zalakaros és Igal.
Míg a legnagyobb mértékben növekvő városok Budapest közelségéhez vagy a fürdővizekhez köthetőek, addig a leginkább csökkenő lakosú városok jellemzően Kelet-Magyarországhoz és a nehéziparhoz.
Legnagyobb mértékben a román határ közelében fekvő és a ménesbirtokáról ismert Mezőhegyes lakossága csökkent. Békés megye valamennyi településén csökkent a népesség az elmúlt tíz évben, több olyan falu van, ahol több mint húsz százalékkal.
Mezőhegyessel azonos mértékben csökkent egy tolnai kisváros, Gyönk lakossága, amely a hatvanas évekig járási székhely volt, honlapja alapján pedig ennek a pozíciónak az elvesztése megállította az amúgy is “jelentősen lelassult fejlődést”.
Az egykori szocialista iparvárosok közül egyaránt a legnagyobb mértékben csökkenő lakosságú városok közé tartozik Bélapátfalva, Salgótarján, Kazincbarcika, Tiszaújváros és Dunaújváros. A két megyei jogú város, Salgótarján és Dunaújváros lakossága mintegy öt-ötezer fővel csökkent tíz év alatt. A listán még két olyan település szerepel, amely a horvát határ közelében húzódik, Csurgó és Villány.
