Halásztelek vs. Mezőhegyes – melyek a leginkább növekvő és csökkenő lakosú magyar városok?
A Csepel-sziget nyugati oldalán fekvő Halásztelek a budapesti agglomeráció része, legismertebb lakosa talán Cseh László világbajnok úszó, emellett pedig az ország legdinamikusabban növekvő városa. Az elmúlt tíz évben 29 százalékkal (9100-ról 11800-ra) nőtt az állandó lakossága, amely a legnagyobb növekedés a magyar városok között.
A Belügyminisztérium adatai alapján Halásztelek mellett a budapesti agglomeráció több városa is a legnagyobb mértékben növekvő városok között van. Ilyen az egyaránt 20 ezer körüli lakossággal rendelkező Veresegyház, Gyömrő és Göd, valamint a kilencezres Dunavarsány.
A Pest megyei települések mellett csak fürdővárosok kerültek be a tíz leggyorsabban növekvő város közé. Ilyen a Velencei-tó partján fekvő Gárdony és Velence, valamint a gyógyvizéről ismert Harkány, Zalakaros és Igal.
Míg a legnagyobb mértékben növekvő városok Budapest közelségéhez vagy a fürdővizekhez köthetőek, addig a leginkább csökkenő lakosú városok jellemzően Kelet-Magyarországhoz és a nehéziparhoz.
Legnagyobb mértékben a román határ közelében fekvő és a ménesbirtokáról ismert Mezőhegyes lakossága csökkent. Békés megye valamennyi településén csökkent a népesség az elmúlt tíz évben, több olyan falu van, ahol több mint húsz százalékkal.
Mezőhegyessel azonos mértékben csökkent egy tolnai kisváros, Gyönk lakossága, amely a hatvanas évekig járási székhely volt, honlapja alapján pedig ennek a pozíciónak az elvesztése megállította az amúgy is “jelentősen lelassult fejlődést”.
Az egykori szocialista iparvárosok közül egyaránt a legnagyobb mértékben csökkenő lakosságú városok közé tartozik Bélapátfalva, Salgótarján, Kazincbarcika, Tiszaújváros és Dunaújváros. A két megyei jogú város, Salgótarján és Dunaújváros lakossága mintegy öt-ötezer fővel csökkent tíz év alatt. A listán még két olyan település szerepel, amely a horvát határ közelében húzódik, Csurgó és Villány.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
