A 2010-es évek fontos kormányzati célja volt a népességfogyás lassítása és megfordítása, aminek az épp csak megmutatkozó első eredményeit tépázta meg a járvány.
A rendszerváltás óta Bulgária elvesztette lakosságának több mint negyedét, tavaly majdnem annyian haltak meg, mint amikor egyszerre szedte áldozatait a világháború és a spanyolnátha.
A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.
Egyes településeken ötödével nőtt a lakosság száma tavaly. Az ingatlanpiac már tavasszal úgy pörgött, mint a budapesti az árrobbanás legerősebb éveiben.
A legdinamikusabban növekvő városok Budapest közelségéhez vagy fürdőhelyekhez köthetőek. Dunaújvárost és Salgótarjánt viszont kétévente átlagosan ezer ember hagyta el.
Szerbiában a nyugdíjasok száma jövőre már meghaladhatja a munkaképes korban lévőkét, és más balkáni országok sem állnak sokkal jobban.
Az ENSZ szerint 2100-ban nagyjából 3,1 milliárddal leszünk többen a Földön, mint jelenleg, és ebből a növekményből közel 3 milliárdot Afrika hoz majd össze.
Nagyot változott a világ a 2010-es években, de mik voltak a legnagyobb változások? Közgazdászokat, elemzőket kérdeztünk meg arról, hogy szerintük mi volt a hamarosan véget érő évtized legfontosabb trendje.
Olcsóbbá lett az utazás és a kapcsolattartás, néhol lazább a határátlépés. Hamarosan viszont újabb lökést kaphat a népvándorlás a globális felmelegedés következményei miatt.
Miközben a kelet-közép-európai térség szegényebb területiről menekülnek az emberek, a nyugati nagyvárosok továbbra is rohamosan nőnek.