Sok volt szocialista országnak csapnivaló a demográfiája, korábban mi is írtunk arról, milyen ütemben fogy a nyugat-balkáni országok, illetve Lettország lakossága. Bulgária helyzete nagyon hasonló az utóbbiéhoz, a 80-as évek második felében még közel 9 milliós ország a rendszerváltás óta elvesztette lakossága több mint negyedét, és a tavalyi népszámlálás előzetes adata szerint már csak 6,5 millióan lakják.

Az emögött húzódó folyamatok számunkra is ismerősek, csak éppen Bulgáriában sokkal erősebben vannak jelen, mint hazánkban. A halálozások száma régóta meghaladja a születésekét, emellett pedig a kivándorlás is jelentős. Az utóbbi évtized 11,5 százalékos népességfogyásáért ez a két tényező nagyjából fele-fele arányban volt felelős. „Bulgária termékenységet exportál” – mondta a Bloombergnek a helyi statisztikai hivatal elnöke, utalva arra, hogy a kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási korban lévőkre jellemző, az idősek viszont maradnak.

Ám ők sem élnek olyan sokáig, mint a szerencsésebb sorsú országokban, különösen a koronavírus-járvány kitörése óta. A nemzetközi statisztikák szerint lakosságarányosan csak Peruban szedett több áldozatot a Covid, mint Bulgáriában, ráadásul könnyen lehet, hogy a bolgár adat még alá is becsüli a betegségben elhunytak számát. Ehhez hozzájárult, hogy a kormány hibát hibára halmozott a járványkezelésben, az emberek pedig nem igazán akarják beoltatni magukat. A kétdózisos átoltottságban messze a bolgár adat a legrosszabb az Európai Unióban (nem egészen 29 százalék), a harmadik oltást tekintve (8,3 százalék) pedig csak Romániát előzik meg.

A tavalyi közel 148 ezres halálozási adat nagyságát mutatja, hogy az megközelítette az 1918-as értéket, amikor egyszerre szedte áldozatait az első világháború és a spanyolnátha az országban.

A kilátások sem kedvezőek. Az ENSZ 2019-es becslése szerint a lakosság további 23 százalékos fogyása várható 2050-ig, ami az egyik legnagyobb a világon. A helyzet olyan súlyos, hogy a nemrég hivatalba lépett kormány gazdasági és ipari területekért felelős miniszterelnök-helyettese a parlamentben azt mondta: a jövőben minden új törvény mellé demográfiai hatásértékelést is kell készíteni. „Nincs értelme tervezni, ha nincsenek emberek” – fogalmazott a politikus.

Az elnéptelenedés nem egyenletesen sújtja az országot, a legészaknyugatibb megye, Vidin lakossága például egyetlen évtized alatt negyedével csökkent. Ez nem is csoda annak tükrében, hogy a térségben a szocialista ipar lényegében teljesen megszűnt, a helyébe pedig nem igazán települt semmi. A megye egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 32 százaléka, ami még az 55 százalékos bolgár értéktől is messze elmarad, pedig Bulgária az EU legszegényebb országa.

Így egyelőre a bevándorlásra sem igen alapozhatnak, hiszen a fejlettséggel arányban álló bérszínvonal igen kevéssé vonzó, sokkal jobban megéri akár Romániában munkát vállalni. Emiatt egyelőre legfeljebb a német nyugdíjasok érkezésében bízhatnak, de hosszabb távon ez nyilván nem oldja meg az ország demográfiai gondjait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltakAz euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan teljesen kiürül egy kelet-európai országGyászosak a következmények, ha az alacsony születésszám hatalmas kivándorlókedvvel párosul.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg CovidbanA kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Bulgária demográfia járvány koronavírus népesség népességcsökkenés Olvasson tovább a kategóriában