Szerbiában a nyugdíjasok száma jövőre már meghaladhatja a munkaképes korban lévőkét, a kedvezőtlen demográfiai alapfolyamatok mellett elsősorban a kivándorlás miatt. Az országot évente átlagosan 50 ezer ember hagyja el, akik nagy többsége aktív vagy fiatalkorú, miközben nagyjából 10 ezer olyan ember tér vissza, aki korábban hosszú időn keresztül dolgozott Nyugat-Európában, a nyugdíjas éveit viszont szülőhazájában akarja tölteni, ahol sokkal többet ér a nyugdíja.
Ahogy az Economist körképéből kiderül, a legtöbb régiós, balkáni országban a helyzet még ennél is rosszabb, a jelenlegi folyamatok alapján ezek az országok az évszázad közepére elveszíthetik a rendszerváltás korabeli népességük negyedét, harmadát vagy akár a felét is. (Magyarországnak az ENSZ a jelenlegi szinthez képest 12 százalékos csökkenést jósol 2050-re.)
Igaz, a folyamatok nyomon követése sokszor nem egyszerű a térségben a kettős állampolgárságok miatt. A nyugaton dolgozó moldovaiak szinte mindegyike román állampolgár, a horvátok között pedig egyharmadra becsülik azok arányát, akiknek Bosznia-Hercegovina a szülőföldje. Emellett pedig sokan nem jelentik be odahaza, ha nyugatra települnek.
Rövid távon a térség kormányai nem bánják az elvándorlást, mert az egyrészt csökkenti a munkanélküliséget, másrészt a hazautalások segítik a gazdaságot. Hosszú távon azonban a munkaképes korú lakosság egy részének távozása fenntarthatatlanná teszi ezekben az országokban az amúgy sem túl magas színvonalú állami szolgáltatásokat, ami ördögi körként újabb embereket késztethet távozásra.
Emellett a demográfiai alapfolyamatok is kedvezőtlenek. Bosznia-Hercegovinában az egy nőre jutó gyermekszám 1,3, Horvátországban 1,4, és még a korábban magas termékenységi rátájú Koszovóban is 2-re esett. (Magyarországon évek óta 1,49.) A brit lap által megszólaltatott szerb demográfus szerint ennek az az egyik oka, hogy a térségben nagyon kevéssé védik a terhes nőket a munkahelyi diszkriminációtól, könnyen elbocsáthatják őket.
Emellett pedig ebben a régióban összességében a bevándorlásra sem nagyon lehet számítani, hiszen például a Bosznia-Hercegovinából Horvátországba áttelepülő horvátok értelemszerűen az előbbi országból fognak hiányozni, ráadásul jó páran nem is maradnak Horvátországban, hanem továbbvándorolnak Nyugat-Európába.
Világ
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
Növelheti a kínai fegyverek népszerűségét a rövid indiai-pakisztáni háború
Kelendőbbek lehetnek az élesben korábban nem bizonyított kínai fegyverek, miután valószínűleg ezeknek köszönhetők a kezdeti pakisztáni légi sikerek.
Miután megdrágította az EU a kínai e-autókat, elkezdtek benzinest hozni
Nem sikerült megállítani a terjeszkedést, a kínai márkák piaci részesedése öt százalék fölé emelkedett.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
