Szerbiában a nyugdíjasok száma jövőre már meghaladhatja a munkaképes korban lévőkét, a kedvezőtlen demográfiai alapfolyamatok mellett elsősorban a kivándorlás miatt. Az országot évente átlagosan 50 ezer ember hagyja el, akik nagy többsége aktív vagy fiatalkorú, miközben nagyjából 10 ezer olyan ember tér vissza, aki korábban hosszú időn keresztül dolgozott Nyugat-Európában, a nyugdíjas éveit viszont szülőhazájában akarja tölteni, ahol sokkal többet ér a nyugdíja.
Ahogy az Economist körképéből kiderül, a legtöbb régiós, balkáni országban a helyzet még ennél is rosszabb, a jelenlegi folyamatok alapján ezek az országok az évszázad közepére elveszíthetik a rendszerváltás korabeli népességük negyedét, harmadát vagy akár a felét is. (Magyarországnak az ENSZ a jelenlegi szinthez képest 12 százalékos csökkenést jósol 2050-re.)
Igaz, a folyamatok nyomon követése sokszor nem egyszerű a térségben a kettős állampolgárságok miatt. A nyugaton dolgozó moldovaiak szinte mindegyike román állampolgár, a horvátok között pedig egyharmadra becsülik azok arányát, akiknek Bosznia-Hercegovina a szülőföldje. Emellett pedig sokan nem jelentik be odahaza, ha nyugatra települnek.
Rövid távon a térség kormányai nem bánják az elvándorlást, mert az egyrészt csökkenti a munkanélküliséget, másrészt a hazautalások segítik a gazdaságot. Hosszú távon azonban a munkaképes korú lakosság egy részének távozása fenntarthatatlanná teszi ezekben az országokban az amúgy sem túl magas színvonalú állami szolgáltatásokat, ami ördögi körként újabb embereket késztethet távozásra.
Emellett a demográfiai alapfolyamatok is kedvezőtlenek. Bosznia-Hercegovinában az egy nőre jutó gyermekszám 1,3, Horvátországban 1,4, és még a korábban magas termékenységi rátájú Koszovóban is 2-re esett. (Magyarországon évek óta 1,49.) A brit lap által megszólaltatott szerb demográfus szerint ennek az az egyik oka, hogy a térségben nagyon kevéssé védik a terhes nőket a munkahelyi diszkriminációtól, könnyen elbocsáthatják őket.
Emellett pedig ebben a régióban összességében a bevándorlásra sem nagyon lehet számítani, hiszen például a Bosznia-Hercegovinából Horvátországba áttelepülő horvátok értelemszerűen az előbbi országból fognak hiányozni, ráadásul jó páran nem is maradnak Horvátországban, hanem továbbvándorolnak Nyugat-Európába.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
