Atis Sjanits lett nagykövetnek különleges missziója van. Nem egy másik nemzettel való kapcsolattartásért felel, hanem a saját országának diaszpórájával kell foglalkoznia. A nagykövet feladata, hogy valahogy reagáljon a lett állampolgárok EU-csatlakozást követő tömeges kivándorlására. Mivel
amióta Lettország tagja az uniónak, a népesség közel ötöde hagyta el az országot,
hogy gazdagabb tagállamokba, elsősorban az Egyesült Királyságba, Írországba és Németországba menjen dolgozni – írja a Politico.
Az országot 2000-ben még 2 millió 380 ezren lakták, ez 2018-ra 1 millió 930 ezer főre csökkenhet az ENSZ előrejelzése szerint. Egyetlen országban sem zuhant még ilyen meredeken, 18,2 százalékkal a népesség. Csak Lettország szintén gyorsan fogyatkozó szomszédja, Litvánia ért a közelébe ennek a 17,5 százalékos népességcsökkenésével, illetve Grúzia, 17,2 százalékkal. Magyarországon ez idő alatt 5,2 százalékkal csökken a népesség az ENSZ becslése szerint.
Persze nem a gazdasági kivándorlás az egyetlen oka a népességcsökkenésnek, az természetes módon is gyorsan fogy, ahogyan a legtöbb európai országban.
Sjanits szerint ha kivándorlás ilyen ütemben folytatódik Lettországban, az az állam megmaradását is veszélyeztetheti. Ugyanis így a jövőben többek között se katonából, se adófizetőből nem lesz elég.
A lett népesedési válság az ország legszegényebb régiójában a legsúlyosabb, az Oroszországgal határos dél-keleti csücsökben, Latgale-ban. Lettországban a havi átlagbér 670 euró (210 ezer forint), míg Latgale-ban az emberek ennek körülbelül csak a felét keresik meg. Ilyen fizetések mellett nem meglepő, hogy sokan elhagyják a régiót. Vannak, akik a 640 ezer fős fővárosba, Rigába költöznek, aminek a lakossága egyébként hosszú ideig tartó csökkenés után most ismét emelkedik. Ám a legtöbben egyszerűen csak külföldre mennek, és a legnagyobb baj, hogy többségségük nem is nagyon akar hazamenni.
A lett vándorlási mérleg még mindig negatív, de a lendület az utóbbi időben csillapodott. A lett statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban a hazatérők száma a kivándorlók 40 százalékát tette ki, míg a korábbi három évben ez az arány még csak 26-37 százalék között mozgott.
