Atis Sjanits lett nagykövetnek különleges missziója van. Nem egy másik nemzettel való kapcsolattartásért felel, hanem a saját országának diaszpórájával kell foglalkoznia. A nagykövet feladata, hogy valahogy reagáljon a lett állampolgárok EU-csatlakozást követő tömeges kivándorlására. Mivel
amióta Lettország tagja az uniónak, a népesség közel ötöde hagyta el az országot,
hogy gazdagabb tagállamokba, elsősorban az Egyesült Királyságba, Írországba és Németországba menjen dolgozni – írja a Politico.
Az országot 2000-ben még 2 millió 380 ezren lakták, ez 2018-ra 1 millió 930 ezer főre csökkenhet az ENSZ előrejelzése szerint. Egyetlen országban sem zuhant még ilyen meredeken, 18,2 százalékkal a népesség. Csak Lettország szintén gyorsan fogyatkozó szomszédja, Litvánia ért a közelébe ennek a 17,5 százalékos népességcsökkenésével, illetve Grúzia, 17,2 százalékkal. Magyarországon ez idő alatt 5,2 százalékkal csökken a népesség az ENSZ becslése szerint.
Persze nem a gazdasági kivándorlás az egyetlen oka a népességcsökkenésnek, az természetes módon is gyorsan fogy, ahogyan a legtöbb európai országban.
Sjanits szerint ha kivándorlás ilyen ütemben folytatódik Lettországban, az az állam megmaradását is veszélyeztetheti. Ugyanis így a jövőben többek között se katonából, se adófizetőből nem lesz elég.
A lett népesedési válság az ország legszegényebb régiójában a legsúlyosabb, az Oroszországgal határos dél-keleti csücsökben, Latgale-ban. Lettországban a havi átlagbér 670 euró (210 ezer forint), míg Latgale-ban az emberek ennek körülbelül csak a felét keresik meg. Ilyen fizetések mellett nem meglepő, hogy sokan elhagyják a régiót. Vannak, akik a 640 ezer fős fővárosba, Rigába költöznek, aminek a lakossága egyébként hosszú ideig tartó csökkenés után most ismét emelkedik. Ám a legtöbben egyszerűen csak külföldre mennek, és a legnagyobb baj, hogy többségségük nem is nagyon akar hazamenni.
A lett vándorlási mérleg még mindig negatív, de a lendület az utóbbi időben csillapodott. A lett statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban a hazatérők száma a kivándorlók 40 százalékát tette ki, míg a korábbi három évben ez az arány még csak 26-37 százalék között mozgott.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
