Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. március 30. 04:34 Adat

A népességfogyást két évtizede nem tudjuk megállítani, legfeljebb csak lassítani

Az elmúlt húsz év lényegesebb társadalmi és gazdasági tendenciáit bemutató sorozatunk több cikkében foglalkoztunk demográfiai folyamatokkal. Ezek egyik legfontosabb tanulsága, hogy bizonyos, a népességcsökkenéshez vezető főbb trendekben érdemi változás történt a közelmúltban, a lakosság fogyását sikerült is lassítani, de megállítani egyelőre nem – igaz, a legutóbbi, a járvánnyal sújtott években már ismét gyors, sőt, az elmúlt húsz éves összehasonlításban kiemelkedő iramban fogyatkozott a magyarországi lakosság.

A halálozások száma, és ezáltal a természetes fogyás – vagyis az élve születések és a halálesetek számának különbsége*E tényezőkön kívül a népességszám változását több más tényező is befolyásolhatja, például a migráció. – ugyanis tavaly történelmi csúcsra ugrott, aminek oka a járvány, illetve annak kezelése lehet.

Nőtt a termékenység, fokozódott a házasodási kedv

A házasságkötés és a gyermekvállalás ösztönzése az Orbán-kormányok családpolitikájának kiemelt célja volt 2010 óta, amit többek között adókedvezményekkel és otthonteremtési támogatásokkal is igyekeztek elérni. Persze nehezen különíthető el egymástól a szakpolitika, illetve az elmúlt évtized közepén tapasztalt általános gazdasági konjunktúra és sok más tényező hatása, mindenesetre a magyar termékenységi arányszám*Az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek számát jelöli, megmutatva, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Hosszú távon a termékenységi ráta 2,1-es szinten tartása biztosítaná egy társadalom adott méretének újratermelődését, vagyis 2,1 fölötti mutató mellett nem kell számolni természetes népességfogyással (a népesség méretét a termékenységi rátán kívül a halálozási arányok, a kivándorlás-bevándorlás mérlege is befolyásolja). 2011-ben süllyedt történelmi mélypontra (1,23-as érték), majd növekedni kezdett, és 2020-ra elérte az 1,56-os szintet, amihez hasonlót utoljára a kilencvenes évek közepén tapasztalhattunk.

Hasonló fordulat történt a házasságkötések számában is, amely az 1970-es és a 2010-es évek között folyamatosan csökkent. A kétezres években a válságosra fordult gazdasági helyzet is sok párt az esküvő – és persze a gyermekvállalás – halasztására kényszeríthetett, 2013-tól viszont lépcsőzetesen nőtt a házasodások száma. Mindeközben a válások egyre ritkábbak lettek, de ez elsősorban a válási hajlandóság csökkenésének köszönhető, és nem a házasságkötések 2010-12 előtti visszaesésének következménye.
 

A válsággal a kivándorlók, a járvánnyal az öngyilkosságok száma nőtt

Az unió 2004-es bővítése, a 2008-as válság elnyúló hatásai, majd a német és az osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitása mind a kivándorlást erősítő tényezők voltak a vizsgált időszakban, nemcsak Magyarországon, hanem az összes régiós államban. Ennek következtében nem sokkal a 2010-es kormányváltás után az egyik legforróbb témává vált a kivándorlás, aminek valódi mértéke legalább annyira vitatott kérdés, mint a jelenség fékezésére hivatott szakpolitikai lépések. A felmérések tükrében annyi biztosan állítható, hogy a 2010-es évek első felében jelentősen többen hagyták el az országot, mint a megelőző időszakban.

A tehetséges, jól képzett munkaerő fokozódó fogyatkozásával járó tendencia aztán vélhetően a válságból való kilábalásnak, majd az ezt követő fellendülésnek köszönhetően mérséklődött, sőt a kivándoroltak lassú visszaáramlása is elkezdődött. A közelmúltban több olyan esemény történt, ami a kivándoroltak bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetére hívja fel a figyelmet, mint például a Brexit és a járvánnyal kapcsolatos korlátozások.

A koronavírus terjedését megelőző lezárások az öngyilkosságok számára is hatással voltak: az évtizedeken átívelő stagnáló-csökkenő tendencia után hirtelen emelkedés következett 2020-ban. A világviszonylatban hagyományosan rossz magyarországi öngyilkossági adatok ugyan a népesedés szempontjából közvetlenül kevésbé relevánsak, a társadalom mentális állapotát azonban jól jellemzik, ami egyáltalán nem közömbös például a fentebb ismertetett termékenységi mutatóra nézve.

Az élettartam nem tolódott ki érdemben

A demográfiai kilátások mellett a testi-lelki jóllétet szintén kifejező mutatóként tekinthetünk a születéskor várható élettartamra. A 2020-ban született magyar gyermekek három évvel és nagyjából egy hónappal hosszabb életre számíthattak, mint a 2002-ben világra jött csecsemők. Ez jelentős növekedésnek tűnhet, csakhogy az uniós tagállamok többségében ennél is nagyobbat javultak az életkilátások, ráadásul húsz éve már eleve nagy lemaradást mutatott a magyar adat nemzetközi összevetésben.

A fenti ábrán jól látszik továbbá a járvány hatása is, az adott évi halálozási rátán – ami 2020-ban kiugró szintű volt – alapuló számítás eredménye szerint a várható élettartam 2020-ban leromlott. Igaz, ez Európa-szerte jellemző tendencia, ami remélhetőleg eltűnik a járványhullámok enyhülésével, elmúlásával.

Ha a várható élettartamban nem is, a munkával töltött évek számában sikerült érdemeben közelebb kerülni az uniós átlaghoz: a kétezres évek elején a 15 éves magyarok átlagosan 28 aktív évnek néztek elébe a munkaerőpiacon, akik viszont az elmúlt évtized végén léptek ebbe az életkorba, már 34 évnyi munkára számíthattak. Ezzel együtt Magyarországon is egyre későbbre tolódnak az olyan, demográfiai szempontból jelentős életesemények, mint a házasságkötés és az első gyermek születése.

Ezekkel a tendenciákkal kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy a jobbára gyermekvállaláshoz és házassághoz kötött anyagi ösztönzők hosszú távú hatásaira egyelőre aligha következtethetünk. Noha látszanak olyan fejlemények, amelyek akár a szakpolitika sikerének is betudhatók, például a termékenységi rátát és a házasságkötések számát nézve (bár eközben az élve születések száma a 2008-as válság előtti szintig nem kapaszkodott vissza), kérdés, hogy a lakosság hozzáállásán sikerült-e változtatni, vagy a támogatásokban érdekeltek csak előrébb hozták az egyébként későbbre tervezett családalapítást.

Nem kedvez a hatások és a további tendenciák hosszabb távú megítélésének a járvány sem, amelynek szomorú következményei több fontos demográfiai mutató tükrében is megmutatkoznak, de ezek átmeneti jellegében legalább van okunk bizakodni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNőtt a termékenység az Orbán-kormányok alatt, de nem biztos, hogy az intézkedések miattA 2008-as válság után történelmi mélypontra süllyedt a termelékenységi ráta Magyarországon. Azóta folyamatos a növekedés, de kérdéses, hogy ez mennyire lesz tartós.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évtized konjunktúrája megoldotta az elvándorlás problémájátA 2010-es évek első felében egyre égetőbbnek tűntek a kivándorlás okozta problémák, 2016 után azonban a szerencsés gazdasági körülmények jobbára megoldották azokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovább dolgoznak, később szülnek és házasodnak a magyarokA főbb életesemények egyre későbbre tolódnak, ami általános európai tendencia, de közben egyre hosszabb ideig is dolgozunk az életünk során, ami Magyarországon különösen éles változás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat demográfia elmúlt 20 év népesség népességcsökkenés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2023. szeptember 29. 16:23 Adat

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Mostanra a legnagyobb arányban felsőfokú végzettséghez kötött munkát végeznek a dolgozó magyarok, az ipari és építőipari szakmák háttérbe szorultak.

Stubnya Bence
2023. szeptember 29. 11:47 Adat

Közel kétszer annyi magyar diák tanul két nyelvet, mint tíz éve

Románia volt az egyetlen olyan EU-tagállam, ahol gyakorlatilag minden középiskolás két, vagy több nyelvet tanult 2021-ben.

Nagy Zsolt
2023. szeptember 29. 07:05 Adat

A “papíros gyerekek” az igazán nagy vesztesei a kormány oktatáspolitikai hadjáratának

Annak sem könnyű alapítványi iskolába jutni, akinek nincs sajátos nevelési igénye, annak pedig, akinek van, szinte már lehetetlen.

Fontos

Kolozsi Ádám
2023. október 2. 09:03 Világ

A magyar kormánymédia alapján nehéz lenne megérteni, mi történik éppen Svédországban

Bevándorlógettók, vérbosszú és gengszterrap: a svéd hadsereget is bevetnék az elszabadult bandaháborúk megállítására.

Kolozsi Ádám
2023. október 1. 12:20 Világ

Minden Ficónak kedvez a szlovák választások után, de az ország sorsa a harmadik számú párton múlik

Hét pártcsoport jut be a pozsonyi parlamentbe, a legnagyobb meglepetés a szélsőjobbos Republika kiesése.

Pálos Máté
2023. október 1. 04:34 Közélet

Így leszünk sportoló nemzet: 9 év alatt több mint 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárdból, a legszegényebbek pont kimaradtak

Miközben pörögnek a sportra az állami százmilliárdok, végül csak felépült több tucat tornaterem is, és ugyan az arlói iskolások mégsem kapják meg a megígért tornatermet, így már "csak" mintegy 200 tornaterem nélküli iskola lehet az országban.