Az elmúlt évtized konjunktúrája megoldotta az elvándorlás problémáját
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elvándorlás a kelet-közép-európai országok lényegében mindegyikét fokozottan érintette a kétezres években. Igaz, az unió 2004-es bővítésekor a munkaerő még csak az Egyesült Királyság, Írország és Svédország felé áramolhatott szabadon, a 2008-as válság, majd a német és az osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitása viszont egyaránt jelentős elszívó erőt fejtett ki a visegrádi térségben.
A magyarok körében vélhetően a németországi és ausztriai állások könnyebb elérésével, illetve a gazdasági válság elnyúló hatásai miatt nőtt meg igazán a migrációs kedv. Ez látható a fenti ábrán, de több más statisztika is erre utal: például az elvándorlási szándékot mérő migrációs potenciál is korábban nem látott magasságba emelkedett a 2010-es években.
A küldő országokban az aktív korú népesség csökkenése, a célországokban pedig a munkahelyekért folyó verseny élesedésével járó folyamat megítélése korántsem egyértelmű. A munkaerő szabad áramlását lehetővé tévő uniós szabályokat így fokozott vita övezi. A kelet-európai bevándorlókat fogadó államok részéről e kétségek a legélesebben az Egyesült Királyságban nyilvánultak meg a Brexittel: a kilépés egyik oka épp a brit munkaerőpiacon jelentős számban megjelenő kelet-európai*Jórészt lengyel, a legnagyobb térségbeli országot különösen erősen érintette az elvándorlás. munkavállaló volt. Az unió elhagyásával aztán mégis súlyos problémát okozott a pótlásuk.
A küldő országok szemszögéből leginkább a szakképzett, tehetséges munkaerő távozása jelent problémát, ami toborzási nehézségekhez vezet. Ugyanakkor a külföldről hazautalt jövedelmek élénkíthetik a gazdaságot, kedvező hatással lehetnek a folyó fizetési mérlegre – ezek GDP-arányos súlya az elmúlt évtized közepén viszonylag magas volt Magyarországon, még régiós összehasonlításban is.
Noha az elvándorlás a 2010-es évek első felében – kudarcos szakpolitikai lépéseket is eredményezve – forró témává vált Magyarországon, jelentősebb kiáramlás nem következett be, és nem is várható. Mostanra az 5-10 éve tapasztalt jelentősebb érdeklődés és mozgás is alábbhagyott, mi több, elindult a régebben kivándoroltak lassú visszaáramlása. Az elmúlt évtized második felében tapasztalt konjunktúra, a munkahelyek számának bővülése, illetve a jövedelmek emelkedése egyaránt az elvándorlás ellen hatottak.
A közelmúlt eseményeit tekintve a Brexit és a koronavírus hatásait érdemes kiemelni. A magyarok számára korábban Ausztria és Németország után a harmadik legfontosabb célországban, az Egyesült Királyságban mostanra sokkal nehézkesebb munkát vállalni, míg a járvány letörésére bevezetett korlátozások következtében számos, zömmel szezonális, rövidebb távú munkahely szűnt meg, például az osztrák turisztikai szektorban. Igaz, ez utóbbi átmenetinek bizonyult, a nyitással hamar visszaépült a vendégmunkások foglalkoztatása.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
