A házasoknak kedvez a szakpolitika, és ez meg is látszik a házasodási kedv növekedésén
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A kétezres években lankadó házasodási kedv Magyarországon egy régi, az 1970-es évek óta tartó tendencia folytatódása, amit ebben az időszakban vélhetően a válságosra forduló gazdasági helyzet táplált a leginkább. A recesszió Európa szerte éreztette a hatását a házasságok számát nézve, igaz, Magyarországon ekkorra már visegrádi és uniós összehasonlításban is rendkívül kevés házasság köttetett.
A 2010-es években tapasztalható növekedés sem kifejezetten magyar sajátosság, a konjunktúrával visszatért a házasodási kedv, és a válság alatt elhalasztott esküvőkre is sor kerülhetett. Figyelemreméltó azonban, hogy ezen időszak alatt a magyar adatsor meghaladta az uniós átlagot és a többi visegrádi ország statisztikáit is. A makrogazdasági körülmények már aligha indokolhatták az elmúlt évtized második felében tapasztalt növekedést –
a közelmúltban már leginkább a szakpolitikai hatások befolyásolhatták a házasságkötések számát.
2015 januárjában a kormány bevezette az első házasoknak két éven keresztül járó, havi ötezer forintos adókedvezményt, ami épp azokban az alacsonyabb keresetű rétegekben jelenthetett leginkább többletmotivációt a házasságkötéshez, amelyeket korábban a válság eltántorított ettől. A házassághoz kötött családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is 2015 óta igényelhető, ami akár az idősebb, korábbi kapcsolataikban gyermeket vállaló párokat is arra késztethette, hogy (újra) megházasodjanak.
2019-ben továbbá megjelent a babaváró hitel a kölcsönök piacán, amit szintén csak az egybekelt párok vehetnek fel, de csak 2022 végéig, az érdekeltek emiatt akár előrébb is hozhatták az egyébként későbbre tervezett házasságkötést. Mindemellett a Polgári Törvénykönyv közelmúltbeli változásai is házasságkötésre késztethették a kapcsolatban élő gyermektelen középkorúakat és özvegyeket, hogy jog szerint is egymás közeli hozzátartozójává váljanak.
Az egyre ritkább válások hátterében elsősorban a válási hajlandóság csökkenése áll, és nem a házasságkötések számának 2010-12 előtti visszaesése. A várhatóan válással véget érő házasságok aránya 2008-ban volt a legmagasabb, 46 százalék a 2021-es Demográfiai portréban közölt számítások szerint, majd a 2010-es években ez a mutató – nevezetesen a teljes válási arányszám – is csökkenni kezdett, így 2020-ban már csak a házastársi kapcsolatok harmadát fenyegette.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
