Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. február 18. 10:54 Élet

Nőtt a termékenység az Orbán-kormányok alatt, de nem biztos, hogy az intézkedések miatt

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Az egyik legfontosabb termékenységi mutató, a termékenységi arányszám vagy ráta az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek számát jelöli, és tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

A magyar termékenységi ráta növelése az Orbán-kormányok politikájában kiemelt szerepet kapott, és egy sor, elsősorban gazdasági ösztönzőt építettek be a családpolitikába a gyermekvállalás elősegítésére. Hosszú távon a termékenységi ráta 2,1-es szinten tartása biztosítaná egy társadalom adott méretének újratermelődését, vagyis 2,1 fölötti mutató mellett nem kell számolni természetes népességfogyással (a népesség méretét a termékenységi rátán kívül a halálozási arányok, a kivándorlás-bevándorlás mérlege is befolyásolja). 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutatóTavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Nem véletlen, hogy a miniszterelnök konkrétan meg is jelölte politikája céljaként, hogy 2030-ig el kell érni a vágyott 2,1-es szintet, összhangban a kormány nemzetinek vagy „szuverenistának” nevezett politikai imázsával. Az Orbán-kormányok kommunikációjában a termékenységi arányszám növekedését rendre politikai sikerként keretezik, sőt a keresztény-konzervatívnak is nevezett, ugyanakkor elsősorban a közép- és felső-középosztályt támogató „családbarát” politika eredményességét is ezzel bizonyítják.

E kommunikáció szerint az 1994-es Bokros-csomag és a 2008 utáni Gyurcsány-Bajnai féle megszorítás volt az, ami a mélybe taszította a termékenységi rátát, és a zuhanást a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), a babaváró hitel, illetve a különböző egyéb családi és adókedvezmények állították meg. 

És valóban az a tény, hogy

a magyar termékenységi arányszám 2011-ben volt történelmi mélyponton 1,23-as számmal, és 2020-ra elérte az 1,56-os értéket.

Ráadásul az előzetes adatok alapján még a koronavírus sújtotta 2021-es évben is tovább növekedett kis mértékben. Ezzel jelenleg az 1995 körüli szintre jutottunk vissza, míg a vágyott 2,1-es érték a 70-es években volt meg utoljára.

Ugyanakkor érdemes tovább árnyalni a képet: túl azon, hogy a Bokros-csomag drasztikus negatív hatása a 90-es évek közepén nem látszik az egyenletesen csökkenő adatsoron, a termékenységi ráták alakulását nagyobb léptékű globális folyamatok is döntően befolyásolják. Márpedig a 20. század második felében és az elmúlt 20 évben gyakorlatilag a teljes nyugati világban csökkent a termékenységi ráta. Sőt, 2018-ra a termékenységi arányszám már a világ országainak több mint felében lement a népességet fenntartó szint alá.

A trendet olyan faktorokhoz kötik, amelyeket általában a fejlődés szóval szoktunk röviden leírni. Az alacsonyabb gyermekhalálozás, a széles körben elérhető fogamzásgátlás, illetve a nők nagyobb jelenléte az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt csökkenti a gyermekvállalási kedvet és a megszületett gyerekek számát.

A Medgyessy-Gyurcsány-ciklusban is voltak próbálkozások a népességfogyás fékezésére. Ilyen volt például az inkább szimbolikusnak tekinthető babakötvény, de 2005-ben a családtámogatási rendszert is átalakították: az ismét alanyi jogúvá tett és megemelt családi pótlékra helyezték a hangsúlyt az inkább közepes és magasabb jövedelműeket támogató adókedvezmények kárára. A családi pótlékot jóformán akkor emelték utoljára, ahhoz az Orbán-kormány 12 év alatt nem nyúlt hozzá, vagyis hagyta elinflálódni.

Mindenesetre a 2008-as gazdasági világválság begyűrűző negatív hatásai tényleg új helyzetet eredményeztek. Más kérdés, hogy a válságot követő évekre jellemző 1,3 körüli  magyar termékenységi ráta sem példa nélküli nemzetközi szinten, ahogyan arra a KSH kiadványa is rámutatott nemrégiben. Egyrészt a Föld lakosságának mintegy harmada él olyan országban, ahol 1,6 alatti a ráta, másrészt a magyar mélypontnál is alacsonyabb arányszámok voltak több posztszocialista országban, így Oroszországban és Csehországban, vagy éppen a mediterrán térségben. Külön érdekes, hogy a jelenségben érintett 45 államból húszban az 1,6-os érték alá süllyedés után 0,3-es emelkedés következett be.

Arra viszont nincs nemzetközi példa, hogy ilyen tendenciák után egy ország elérje a 2 fölötti értéket. 

Magyarország mind az alacsonyabb, mind a mostani, kicsivel magasabb értékeivel a stabil 1,5 körüli EU-s átlag környékén mozgott és mozog. Az Eurostat adatai szerint – amelyek nem teljesen azonos módszertannal készülnek, mint a KSH-adatok – a magyarnál magasabb a ráta Franciaországban, Romániában, Csehországban, Írországban, Svédországban, Dániában, Szlovéniában, Szlovákiában, és alacsonyabb Ausztriában, Lengyelországban, Finnországban, Olaszországban.

 

 

Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy a magyar termékenységi ráta növekedése egyelőre alig nyilvánul meg több gyerek születésében. Az adatot ugyanis a szülőképes korú nők csökkenő száma is befolyásolja: vagyis jelenleg kevesebb nő szül valamivel több gyereket.

Ahogy a már említett KSH-kötet is megjegyzi: társadalomtudományos objektivitással nehéz megállapítani az egyes politikai intézkedések születésszámra gyakorolt hatását. Attól még, hogy egy újonnan bevezetett intézkedés után megugrik a születések száma (mint például a babaváró hitel bevezetése után, ellentétben a csok-kal) vagy a teljes termékenységi arányszám, nem biztos, hogy ez tartós folyamat. Elképzelhető, hogy csupán a később amúgy is megszülető gyerekek előbb látnak napvilágot. Ezért az csak évekkel, akár évtizedekkel később derül ki, hogy a megugrást követi-e visszaesés, vagy valóban többletet látunk. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA babaváró hitel látványosabban hatott a születési adatokra, mint a csokA családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet családtámogatás elmúlt 20 év termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Torontáli Zoltán
2024. július 12. 05:00 Élet, Tech

Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?

Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.

Torontáli Zoltán
2024. július 8. 05:03 Élet, Vállalat

Versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gazdák, mégis nehezen váltanak a talajművelésben

A páréves távlatban sok előnnyel járó talajmegújító módszerek alkalmazása embrionális állapotban van, megnéztük egy helyszínen, hogy miért.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.