Több évtizedes növekedést vagy legalábbis stagnálást követően 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európai Unió tagállamainak többségében csökkent a születéskor várható élettartam – derül ki az Eurostat friss adatközléséből.
A várható élettartam azt mutatja meg, hogy egy újszülött a születésének évében tapasztalt halálozási ráta alapján várhatóan hány évig fog élni. Mindebből az európai statisztikai hivatal adatközléshez fűzött kommentje szerint az következik, hogy a 2020-as várható élettartamra vonatkozó adatok sokkal inkább árulkodnak a járvány hatásáról, mint a várható élettartam valódi változásáról, hiszen ahhoz, hogy a 2020-ban tapasztalt változás hosszabb távon is fennmaradjon, a Covid miatt megugrott halálozási rátának is hosszabb távon szinten kellene maradnia – ami remélhetőleg nem valószínű.
Mindenesetre így is sokat elárul a járvány okozta többlethalálozásról, hogy jelentősen befolyásolta ennek a mutatónak a változását, amelynek a nagyságát egyébként számos tényező határozza meg, az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonyságától odáig, hogy például a lakosság mennyit sportol, vagy mennyire egészségesen táplálkozik.
A születéskor várható élettartamban a legnagyobb csökkenés Spanyolországban (2019-hez képest 1,6 éves visszaesés), Bulgáriában (1,5 év), valamint Litvániában, Lengyelországban és Romániában (mindhárom országban 1,4 év) volt tapasztalható. Dániában és Finnországban minimálisan növekedett, Lettországban és Cipruson stagnált a mutató, de ezeken kívül az összes tagállamban csökkent. Magyarország 0,8 éves csökkenéssel a középmezőnyben van.
A csökkenés mértéke nem változtatott jelentősen Magyarország pozícióján az uniós tagállamok sorrendjében: 2020-ban 75,7 évvel az átlagos magyar újszülött számíthatott a negyedik legrövidebb életre más tagállamokba született kortársaihoz képest, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.
Az Eurostat közleménye azt is megjegyzi, hogy a halálozási ráta 2020-as megugrása a várható élettartam növekedésének több évtizedes növekvő, vagy legalábbis stagnáló trendjét törte meg a legtöbb EU-tagállamban. Az alábbi ábrán a visegrádi országokra vonatkozó trendeket emeltük ki, ezen egyrészt látszik, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta a legrövidebb a várható élettartam a régióban, másrészt pedig az egész régióra jellemző 2020-as visszaesés is jól látszik.
Az Eurostat adataiból az is kiderül egyébként, hogy a legtöbb tagállamban a férfiak születéskor várható élettartama nagyobb mértékben esett vissza, a legnagyobb csökkenést Bulgáriában (1,7 év), Lettországban és Lengyelország (1,5 év), valamint Spanyolországban és Romániában regisztrálták (1,4 év mínusz).
