Évekig tartó lassú emelkedés trendjét törte meg a koronavírus-járvány, és nem csak Magyarországon. A születéskor várható élettartam folyamatosan emelkedett a kontinensen, a Covid azonban drasztikusan visszalökte ezt az értéket.
Az Eurostat nemrég közzétett összegzésében ugyan még csak a 2021-es adatok látszanak, de azok is igen beszédesek. A járvány előtt az átlagos várható élettartam 81,3 év volt, két évvel később ez már csak 80,1 évet mutatott. Bár a különbség alig több, mint egy év, az adatok hosszabb távon azt mutatják, hogy a békeidőkben egy év alatt átlagosan egy hónappal tudott emelkedni a várható átlagos élettartam. Két év alatt lényegében 12 évnyit zuhant vissza a mutató.
Magyarországon a 2009-2019 közötti időszakot vizsgálva azt látszik, hogy a lakosság várható élettartama látványosan megugrott – az európai átlag egy évhez képest itthon két évvel nőtt a születéskor várható élettartam. Ez önmagában jó eredménynek tűnik, de érdemes azt is hozzátenni, hogy ez a két év még mindig majdnem egy évtizeddel le van maradva az európai átlag várható élettartamtól.
Nem mindegy, hová születsz
Magyarország a környező országokhoz (Románia, Szlovákia, Szerbia, Lengyelország) mérve nagyjából ugyanazt az eredményt adja: nagyjából 70 éves koráig él egy átlag magyar, azonban akár több év is lehet a különbség a várható élettartamban attól függően, hogy az ország melyik területén él.
Az alábbi grafikonon látszik, hogy régiótól függetlenül mindenhol emelkedett a születéskor várható élettartam a járvány előtti években, 1-2 tizeddel minden évben.
A legmagasabb várható élettartammal a budapestiek rendelkeztek és rendelkeznek most is, egy átlagos fővárosi lakos várható élettartama 2021-ben 76,7 év volt. A járvány előtt ez két évvel több, 78,7 év volt.
Már ez a két év is nagy idő, azonban egy átlagos budapestinek még van esélye arra, hogy elfújhassa a szülinapi gyertyáját a 76. szülinapi tortáján – aki Észak-Magyarországon él, az a születéskor várható élettartam alapján 76 évesen már majdnem 4 éve halott. Ebben a régióban ráadásul még nagyobb is volt a visszaesés, a járvány előtt a várható élettartam 74,5 év volt, ebből 2021-re 72,1 maradt.
Ha tovább bontjuk az adatokat nemek szerint, akkor szintén látványos különbségek rajzolódnak ki
Míg a járvány előtt egy átlagos magyar férfi átlagos élettartama 73,1 év volt, ez a járvánnyal 70,7 évre esett vissza. A nők körében 79,7-ről indult a lejtő, 2021-ben 77,8-on állt, tehát a visszaesést követően is közel 5 évvel többet él egy átlagos magyar nő, mint a visszaesés előtt egy átlagos magyar férfi.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
