Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. május 10. 13:53 Közélet

Fiktív beköltözők miatt lőtt ki az egyik legszegényebb magyar régió lakosságszáma

Az elmúlt évtizedben több mint 200 ezerrel csökkent a magyarországi népesség, volt azonban három megye, ahol nőtt a lakosság. Az egyik ilyen a leggazdagabb magyar megye, Győr-Moson-Sopron, ahova a keleti országrészből érkezők mellett egyre több szlovákiai költözik át.

Szintén nőtt a lakossága Pest megyének, ahova jelentős számban érkeznek Budapestről. A legnépszerűbb agglomerációs települések, mint Diósd, Nagykovácsi vagy Telki lélekszáma közel 30 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben. A harmadik megye, ahol az évtized nagy részében nőtt a lakosság, az ország egyik legszegényebb régiója, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Ez elsőre azért is hathat meglepőnek, mert elterjedt nézet, hogy a belső migráció iránya keletről nyugatra tart Magyarországon. Ahogy a következő ábra is mutatja, a KSH adatai alapján valóban létezik összefüggés egy megye gazdasági helyzete és lakosságának változása között: minél szegényebb egy megye, annál nagyobb mértékben csökken a lakossága.

Ettől a trendtől leginkább két megye tér el. Egyrészt Pest, ahol az ingázók nagy aránya torzítja a lakosság tényleges gazdasági helyzetét (az alvóvárosok lakói sok esetben a budapesti GDP-t növelik). Másrészt a korábban említett Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek úgy nőtt a népessége 2011 és 2018 között, hogy a hozzá hasonló gazdasági helyzetben lévő megyék lakossága jellemzően 5-6 százalékkal csökkent.

Szabolcs-Szatmár-Bereg lakosságának alakulását a gazdasági tényezők helyett sokkal inkább ehhez a két dátumhoz kapcsolódó politikai történések befolyásolták: a 2011-től megkönnyített kettős állampolgárság és a 2018-as választás. Ezt a jelenséget járta körbe a Partizán múlt héten megjelent, választási visszaélésekről szóló sorozatának két része, amelyek lényege így foglalható össze:

  • A kettős állampolgárság megkönnyítésével 2011 óta számos visszaélés történt az Ukrajnával szomszédos magyarországi régióban. Ukrajnában szervezett hálózatok telepedtek rá olyan hamis papírok készítésére, amelyekkel magyar állampolgárságot lehet igényelni. Magyarul nem beszélők, magyar felmenőkkel nem rendelkezők széles rétegei jutottak magyar állampolgársághoz.
  • Egy hatvanas évekből származó szociális egyezmény alapján, ha valaki országot vált Magyarország és Ukrajna (illetve Oroszország) között, akkor teljes mértékben igénybe veheti a másik ország szociális ellátórendszerét (ha lemond az anyaországi ellátásról). Ha tehát egy Ukrajnában élő magyar állampolgárságot és állandó lakcímet szerez Magyarországon, a magyar állampolgárokhoz hasonlóan részesülhet állami egészségügyi ellátásban és nyugdíjban.
  • A videók szerint a magyar állampolgárságot szerző ukránok egy része ráállt arra, hogy ezt a lehetőséget kihasználva az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjhoz jusson hozzá. Az egyik megszólaló szerint Záhonyba 550-600 ukrajnai költözött át papíron, de 80-90 százalékuk csak a nyugdíjért jár át. Gyakori, hogy nem is jönnek át személyesen, hanem összeáll 15-20-30 ember, és megbíz valakit, hogy vegye fel egy automatából mindnyájuk nyugdíját. Egy megszólaló szerint a falujában rendszeresen kiürítik ilyenkor az automatát egy-egy hasonló tömeges pénzfelvétellel.
  • Emellett vannak, akik a nyugdíjjal is csalnak. A magyar nyugdíj megállapításánál nem a korábbi keresetet veszik figyelembe, hanem egy adott foglalkozás normája alapján számolnak. Emiatt több hálózattól is lehet venni hamis papírokat vezetői pozíciókról: például a gyári munkásoknak gyárigazgatói papírokat állítanak ki, ami értelemszerűen magasabb nyugdíjjal jár.
  • Mivel az állampolgárság mellett állandó lakcímre is szükség van, számos település lakossága jelentős mértékben nőtt a határ közelében. Tucatszámra voltak bejelentve ukrajnaiak bozóttal benőtt romos vagy akár lebontott házakba, és voltak olyan ingatlanok is, ahová több mint háromszáz embert jelentettek be (olykor kihasználva az ingatlantulajdonosok kiszolgáltatottságát, tájékozatlanságát).
  • A térségbe bejelentett, de valójában nem ott lakó, sokszor magyarul sem beszélő embereknek a különböző választásokon is jelentős szerepük van. Többen beszéltek arról, hogy cetlikre írják fel nekik, hogy kire szavazzanak, a parlamenti választás idején pedig ki volt adva a határőröknek, hogy mindenkit gyorsan engedjenek át. Emellett Kárpátalján egyházi és politikai szervezeteken keresztül buzdítottak szavazáson való részvételre.
  • A megkérdezettek közül volt, aki szerint 8-10 ezer fiktív áttelepülés történhetett az elmúlt tíz évben, más 15-20 ezerre becsülte ezt a számot. A Jobbik szabolcsi elnöke szerint a vásárosnaményi választókerület településeinek kétharmada lehetett érintett.

Az ukrán határ mellett elterülő vásárosnaményi választókerületben valóban jelentős a lakosságszám változása. A Belügyminisztérium adatai szerint a terület 89 településének 76 százalékában nőtt a lakosság 2011 és 2018 között. Ez egészen kirívó Kelet-Magyarország egyéb részeihez képet. Például egész Békés megyében nem volt olyan település, ahol bármennyivel nőtt volna a lakosság ezen időszakban.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján legközelebb Baranya és Békés áll. Előbbiben 7,1, utóbbiban 6,6 százalékkal csökkent a lakosság ez idő alatt. Ahogy a cikk elején lévő ábrán látszik, még a Szabolcs-Szatmárnál számottevően gazdagabb megyék lakossága is jellemzően 5 százalékkal csökkent.

Ha Szabolcs-Szatmár lakosságszáma is hasonló trendet követett volna (tehát 5 százalékos csökkenést), népessége nem 6 ezerrel nőtt volna az érintett időszakban, hanem 29 ezerrel csökken. Ha tehát csupán a hasonló helyzetű megyékből indulunk ki, a fiktív ukrán betelepülők létszáma a 30 ezret is meghaladhatta.

Még szembetűnőbbé válik a valószínűtlen népességnövekedés, ha települési szintből indulunk ki. 2011 és 2018 között a két leggyorsabban növekvő település egyaránt az ukrán határ mentén fekszik: a korábban 600 fős Kispalád népessége közel 120 százalékkal nőtt, a hasonló méretű Beregsurányé pedig 97 százalékkal. A 13 legnagyobb mértékben bővülő magyar település közül 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az ukrán határ melletti régió egyébként az egyik legszegényebb rész az országban.

 

A KSH adatain ugyanakkor nem látszik az a jelenség, hogy jelentős arányban élnének vissza a szociális ellátással. A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma a megyében 30 ezerrel csökkent 2011 és 2018 között, 162 ezerről 132 ezerre. A százalékos adatokból pedig az látszik, hogy nagyobb arányban csökkent a szociális ellátásban részesülők száma ez idő alatt, mint átlagosan az országban.

Ahogy a Partizán videóiból kiderült, az évek óta nyilvánvaló, rendszerszintű csalássorozat miatt hatósági vizsgálatok indultak. Egyelőre azonban főleg azok ellen a jobbára tájékozatlan és/vagy kiszolgáltatott ingatlantulajdonosok ellen születtek elmarasztaló ítéletek, akik lakcímet biztosítottak a kettős állampolgároknak. Ezzel együtt az érintett települések lakosságszáma érdemben csökkent a 2018-as csúcsév óta.

Közélet Kárpátalja kettős állampolgárság Szabolcs-Szatmár-Bereg Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Torontáli Zoltán
2021. július 27. 16:36 Közélet, Vállalat

Miért kell a kasszánál a papírnyugtát átvenni, ha legtöbbször azonnal kidobjuk?

Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.

Jandó Zoltán
2021. július 26. 06:49 Közélet, Vállalat

Jól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabb

Teljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.

Hajdu Miklós
2021. július 28. 06:06 Vállalat

Nagyon erős következő évvel pattanna vissza a Budapest Park, miután megtizedelte a járvány

Annyi külföldi koncertet kellett elhalasztani, hogy ha ezt mind bepótolják, akkor rendkívül erős szezon jöhet össze.