(A szerző a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője.)

A felvi.hu-n megjelent az első statisztika a felsőoktatási jelentkezésekről. Harmadik éve folytatódik az a tendencia, hogy a pedagógusképzésekre első helyen jelentkezők száma nő. A jelentkezők száma 21 ezer, a növekedés 2024-hez viszonyítva 15 százalék fölötti. Változás a korábbiakhoz képest, hogy most a nappali képzésre jelentkezők száma is nőtt mintegy 20 százalékkal – azonban még így is rendkívül alacsony, összesen 5500 fő. Nézzük a részleteket!

Idén is a levelező képzésekre jelentkeztek messze a legtöbben: ötezren mesterképzésre, tízezernél is többen alapképzésre (csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, konduktor képzésre). Az alapképzésre jelentkezők száma tavalyhoz képest 20 százalékkal nőtt.

Levelező alapképzésre általában azok jelentkeznek első helyen, akik megfelelő felsőfokú képesítés nélkül dolgoznak valamilyen intézményben, vagy szülőként úgy szeretnének állami ösztöndíjjal diplomát szerezni, hogy az a gyermeknevelésben is segítse őket.

Az első csoport nagy létszámához nagymértékben hozzájárul az, hogy a közelmúltbeli béremelés csak a pedagógus végzettségűekre vonatkozik.

Ez, valamint az egyes szakokkal nehezen teljesíthető magas kötelező óraszám okozza azt is, hogy az iskolában tanító pedagógusok mesterképzésre jelentkezzenek, hogy újabb szakon vagy magasabb szinten szerezzenek diplomát. A másoddiplomás pedagógusképzésben való részvételt segíti, hogy sok területen lehetőség van két-három féléves képzésre, és hogy ezek a félévek akkor is ingyenesek, ha valaki már elhasználta a finanszírozható 12 félévét.

Az természetesen jó dolog, hogy ezzel nő az intézményekben a szakképzett pedagógusok aránya, illetve a lakosságban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Ugyanakkor bár ezzel az oktatás minősége javulhat, a nem szakos helyettesítések száma csökkenhet, a pedagógushiány összességében nem csökken. Ha pedig más területeken a finanszírozott felsőoktatási helyek száma a terveknek megfelelően csökken, akkor ez a növekedés nem jelenik meg a lakosság általános végzettségi szintjében sem.

Hosszú távon a nyugdíjba vonuló helyébe elsősorban azok állhatnak, akik nappali képzésre jelentkeznek. A nappali munkarendben osztatlan tanárképzésre – vagyis szaktárgyat tanító tanárnak – jelentkező kétezer és a 0-10 évesek nevelésére, oktatására jelentkező 3100 diák azonban akkor sem tudná pótolni az évente a nyugdíjkorhatárt elérő 7-8 ezerpedagógust, ha mindnyájukat felvennék, és mindnyájan a pályán maradnának. Ez azonban koránt sincs így: Ercse Kriszta kutatásai szerint

a tanárképzést elkezdők mintegy 15-20 százaléka jutott el addig, hogy a gyakornoki idő után pedagógus1 kategóriában elkezdjen dolgozni.

Valószínű, hogy végül sok olyan diák is bekerül majd a nappali pedagógusképzésekre, akik a biztonság kedvéért többedik helyen tanárnak is jelentkeztek, hiszen a felsőoktatási helyek száma más területeken csökken. Az is növeli majd a felvettek számát, hogy várhatóan a be nem töltött pedagógus helyeket a pótfelvételin is meghirdetik: tavaly csaknem 300 diákot vettek fel nappali pedagógusképzésre a pótfelvételi során. Így tavaly végül is csak 10 százalékkal voltak kevesebben a felvettek, mint a februárban első helyen jelentkezők. Kérdés azonban, hogy a „jobb híján” jelentkezettek közül hányan maradnak a pályán, és milyen lelkesedéssel végzik majd a munkájukat.

A hivatalos kommunikáció szerint a 21 ezer jelentkezővel (ez a jelentkezők 16 százaléka) a pedagógusképzés a harmadik legnépszerűbb képzési terület. Azonban a középiskola után továbbtanulók körében ez a népszerűség egyáltalán nem jellemző. A nappali alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek csak a 8 százaléka jelentkezik pedagógusképzésre, ami gyakorlatilag a kilencedik a népszerűségi sorrendben. Mögötte csak olyan kis létszámigényű területek vannak, mint a sport, a művészetközvetítés, a természet- és a társadalomtudomány.

Érdekes adat, hogy a csábító feltételek ellenére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan induló nappali óvodapedagógus és tanító képzéseire összesen 62-en jelentkeztek, miközben Budapesten 550-en, országosan 1700-an jelentkeztek ilyen képzésekre; magyar-történelem szakon pedig hét az új képzésre, 48 a budapesti egyetemekre és 140 az összes egyetemre jelentkezők száma. (Pontosítás 03.15.: ebben a bekezdésben is minden szám az első helyes jelentkezésekre vonatkozik.)

Végezetül egy megjegyzés a felsőoktatási összjelentkezéshez. Az értékelésekben sikerként jelenik meg, hogy idén többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly: 130 ezren a tavalyi 125 ezerrel szemben. A növekedés még erőteljesebb a nappali képzésben, 66500 a 60 ezerrel szemben. Ez azonban feltehetően annak köszönhető, hogy a technikusképzés folyamatban lévő átalakítása miatt tavaly kevesebben végeztek a szakképzésben, mint idén vagy a korábbi években. 2023-ban ugyanis még lehetőség volt 12. évfolyam után elhagyni a szakképzést, a tavalyi tizenkettedikeseknek viszont már kötelező volt a 13. évfolyamra is a technikumban maradni. Emiatt 2024-ben hatezerrel kevesebben jelentkeztek a szakképzésből nappali felsőoktatásba, mint 2023-ban, idén feltehetőleg visszaállt a korábbi létszám. (Az idei adatok még nem állnak rendelkezésre.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebb lesz a jogellenesen tartott tanóra, de milyen áron?Ha csak az óraadási követelmények lazításával biztosítható az oktatás, nem etikus azt kommunikálni, hogy nincs is pedagógushiány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekeiKorábban sem voltak elkényeztetve, a kormány pedagógusokkal szembeni valódi érdektelenségét mégis a járvány kitörése óta eltelt egy év mutatta meg a leginkább.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet egyetemek felsőoktatás felvételi tanár tanárbérek tanárképzés tanárok Olvasson tovább a kategóriában