Hírlevél feliratkozás
Pletser Tamás
2021. március 4. 13:11 Élet

Csúcsot dönthet az üzemanyagok ára a következő években

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzési szeglete.)

Ha megnézzük az elmúlt 20 év üzemanyagár-alakulását, érdekes tendenciákra lehetünk figyelmesek. Egyrészt a benzin és a dízel kiskereskedelmi ára szinte folyamatosan nőtt nominálisan, de voltak időszakos megtorpanások. 2010 és 2014 között különösen magasak voltak az árak, ez volt a 100 dolláros olajár időszaka, amit egy jelentős visszaesés követett 2015 és 2018 között. Az előbbi időszakban érte el a nominális üzemanyagárszint az eddigi csúcsát: 2012 júniusában a 95-ös benzin átlagára 449 forint volt, míg a dízelátlagár 2012 májusában 446 forintot ért el.

A következő ábra a reálárakat mutatja, vagyis a 2000-es bázison a fogyasztói árindexszel korrigált jegyzések láthatók. A két válságot követően, 2009-ben és 2020-ban mélypontra kerültek az üzemanyagok, és az elmúlt öt évben reálértékben olyan olcsó volt a benzin és a dízel, mint a 2000-es évek második felében.

Sajnos véleményem szerint ez a paradicsomi állapot jó eséllyel kedvezőtlen irányba fog alakulni a következő évek során. Az üzemanyagok magyarországi kiskereskedelmi árszintjét az alábbi négy tényező határozza meg elsősorban:

  1. a nyersolaj ára;
  2. a finomított termékek és a nyersolaj ára közti különbség, illetve a kereskedelem és logisztika költsége és haszna;
  3. a forint/dollár-árfolyam;
  4. az adózás és az állami szabályozás alakulása, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. Itt főleg a biokomponens-arány változása lehet meghatározó.

Úgy tűnik, hogy mind a négy terület az árak emelkedését fogja magával hozni.

Kőolajár

A nyersolaj árjegyzése valószínűleg nőhet a jövőben a mostani 60 dollár/hordó körüli szintről, ugyanis a koronavírus-válság végével az olajkereslet ismét trendszerűen nőhet. A becslések szerint 2025 és 2035 között lehet a kőolajkereslet csúcsa, tehát 5-15 évig még növekvő olajigénnyel szembesül a világ. Hiába ugyanis az elektromos autók terjedése, ha a gazdasági növekedéssel a belső égésű motorok száma még mindig nő, ráadásul az elektromos meghajtás csak a végső olajfogyasztás 20 százalékáért felelős könnyű gépjárművek esetén jelent alternatívát.

A kereslet mellett az elégtelen beruházások is gondot okoznak: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj- és gázipari kutatásba és termelésbe a 2014-es 779 milliárd dollár volt a mindenkori legnagyobb összegű éves befektetés. Azóta ez az összeg csökkent, tavaly a pandémia okozta sokkhelyzetben pedig 330 milliárd dollárra zuhant az olaj- és gáztermelésbe történő invesztíció mértéke. A jövőbeli növekvő kőolajfogyasztás egy kisebb kínálattal együtt áremelkedéshez vezethet.

Globális befektetések az olaj/gázkitermelésbe és kutatásba (bal tengely, dollár) és a változás az előző évhez képest (jobb tengely, százalék). Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség, World Energy Investment 2020

2019-es árakkal számolva kisebbek a különbségek, de a tavalyi zuhanás így is látványos:

Globális befektetések az olaj/gázkitermelésbe és kutatásba 2019-es árakon (dollár). Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség, World Energy Investment 2020

Finomítói árrés

Bár nem vagyok túl optimista, hogy a globális finomítói nyereség jelentősen javulhat a jövőben, az szinte biztosnak látszik, hogy a mostani nyomott, 6-8 dollár közti hordónkénti dízel- és benzinárrés (a nyersolaj és a termékek közti nagykereskedelmi árkülönbözet) emelkedik a kereslet normalizálódásával. Ez gyakorlatilag kétszámjegyű benzin- és dízelárrést jelent. Európában jellemzően az utóbbi szokott magasabb lenni, akár 20 dollár/hordó is lehet.

A benzin és a dízel nyugat-európai (ARA) árrése (dollár/hordó). Forrás: Neste Oil

A dízelárrés emelkedése egyébként nagyon függ attól, hogy mennyire emelkedik a repülés iránti igény. A kerozin és a dízel ugyanis hasonló termékek, egy üzemanyagcsoportba (közép-disztillátumok) tartoznak. A kerozin iránti igénynövekedés a dízelkínálatot csökkenti, ezért az újra fellendülő légi forgalom áremelkedést okoz ezen termék esetében is. Az európai repülőüzemanyag-kereslet egyébként még mindig alig több, mint a negyede a járványt megelőző időszaknak.

Forintárfolyam

A kőolaj és a finomított termékek árjegyzése továbbra is dollárban zajlik a világpiacon, és a kísérletek ellenére nehezen elképzelhető, hogy ez a domináns helyzet megváltozzon. A forint árfolyam-alakulása továbbra is bizonytalan, az elmúlt időszak jegybanki politikája és az ország helyzete miatt aligha várható trendszerű forinterősödés. Nem számítok továbbá arra sem, hogy a magasabb nominális kamatot fizető dollár leértékelődne az euróval szemben. Ennek az eredője pedig egy továbbra is erős dollár a forinttal szemben, ami összességében magasan tartja a hazai üzemanyagárakat.

Szabályozói változások

A szabályozó állam több oldalról befolyásolja az üzemanyag-kiskereskedelmi árakat. Egyrészt az adókon keresztül, másrészt a termék összetételének, valamint a versenyhelyzet alakítása révén. Legalább két tendencia bontakozik ki előttünk, ami emelheti a végfelhasználói árakat. A magyar jövedéki adó biztosan nem csökken a közeljövőben, sőt további emelés sem kizárható.

A mostani jövedéki adószint (120 forint/liter a benzin, 110,35 forint/liter a dízel esetén, ami 50 dollár alatti Brent típusú kőolaj idején 125, illetve 120,35 forint/literre nő) átlag alattinak számít az EU-n belül. A magyar állam a válságkezelés miatt jelentős költségvetési deficittel küzd, aminek az egyik finanszírozási forrása lehet az üzemanyagok jövedéki adója, ami ráadásul egy könnyen beszedhető és jól tervezhető adó. A költségvetésnek az üzemanyag jövedéki adója évente 600-700 milliárd forint bevételt hoz. A jövedéki adó mellett a 27 százalékos áfa sem csökken várhatóan érdemben.

A másik terület a bio- és újrahasznosított üzemanyagok kérdése. Mivel nő az EU és a hazai közélet nyomása, hogy egyre több üzemanyagot használjunk karbonsemleges, megújuló vagy újrahasznosított forrásból, ezért jó eséllyel növelni kell az olajfinomítással és -kereskedelemmel foglalkozó vállalatoknak a bioüzemanyagok bekeverési arányát a teljes üzemanyagkínálaton belül. Vagy olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az újrahasznosított alapanyagok (mint a mezőgazdasági hulladékok vagy a használt sütőolaj) nagyobb arányú felhasználását a finomítás során. Emellett vannak kísérletek arra, hogy elektromos áram és a légköri szén-dioxid segítségével szintetikus üzemanyagokat gyártsunk.

Mivel ezek a termékek jellemzően drágábbak, mint a tradicionális forrásból származó szénhidrogének, a finomítók és olajcégek költségei nőnek. Szintén a termelés költségeit emeli a magasabb szén-dioxid-ár, illetve az energiaátmenet miatti egyéb beruházások. A szürke hidrogénről zöld hidrogénre való átállás vagy a szén-dioxid besajtolása volt szénhidrogén-lelőhelyekbe*CCS – carbon sequence and storage nem olcsó mulatság. Valószerűtlen, hogy ezeknek a nagyon drága és az előállítási költséget drasztikusan megemelő beruházásoknak a jelentős részét ne a fogyasztók fizessék meg. Az energiaátalakulás eredője ezért egy magasabb végfelhasználói ár – hacsak nem sikerül olyan technológiai fejlesztést találnunk, ami kisebb ráfordítással teszi zöldebbé az üzemanyagok előállítását.

Emiatt egyébként az elektromos meghajtást használó autótulajdonosok sem feltétlenül lehetnek boldogok, mivel a várható energiaátalakulási költségek miatt az áram díja is inkább nőhet, mintsem csökkenhet a jövőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA zöld hidrogén a mindent elsöprő megoldás?Új alkalmazásokban biztosíthat szén-dioxid-mentes energiát vagy alapanyagot a zöld hidrogén, de elterjedésének sikere nagyban függ a jövőbeli technológiáktól.

Élet benzinár dízel forintárfolyam kőolaj olajár üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Fontos

Avatar
2022. november 30. 14:48 Pénz

A hidegháború óta nem pörgött annyira Kelet-Európa fegyveripara, mint most

Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.