Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 4. 15:53 Élet

A második legsikeresebb olimpiai nemzetté vált Magyarország a svéd bevándorlóknak köszönhetően

Szép csöndben – két nyári olimpia között – Magyarország feljött a második helyre az egy főre jutó olimpiai érmek listáján. A 2016-os riói játékok végén ebben a rangsorban még csak a harmadik helyen álltunk Svédország és Finnország mögött, tavaly azonban már csak a finnek voltak előttünk. Sőt, hamarosan őket is megelőzhetjük. Ha minden jól megy, az aranyak számában akár már a következő olimpián, az összes érem tekintetében pedig a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i játékok között.

A furcsa előzés(ek) magyarázata az, hogy miközben Finnország és Svédország népessége folyamatosan nő, addig Magyarországé rohamosan csökken. Harminc évvel ezelőtt még bő 2 millióval többen éltek hazánkban, mint a svédeknél, 2016-ban azonban már ők voltak többen, most pedig közel 400 ezerrel magasabb az ottani népességszám.

 


Ennek pedig nagyobb hatása volt az egy (vagy egymillió) főre jutó érmek számára, mint annak, hogy ténylegesen hány medált nyertek ezek az országok az elmúlt néhány olimpián. A pekingi játékok előtt a svédek még messze előttünk jártak, náluk 51,6, nálunk 44,5 volt ez az arányszám. Ha azóta egyik országban sem változott volna a népességszám, akkor a sorrend sem módosult volna: most 54,2-48,8 lenne oda. Mivel azonban 2007 óta ők kerek egymillióval többen lettek, mi pedig 300 ezerrel kevesebben, nálunk jelenleg 50,2, náluk pedig már csak 48,8 olimpiai érem jut egymillió emberre.*Ha a nyári játékok mellett a télieken szerzett érmek számát is figyelembe vesszük, akkor már egészen más a helyzet. Egy ilyen rangsorban nem sok esélyünk van leelőzni sem a svédeket, sem a finneket, és még ennyi sanszunk sincs utolérni a norvégokat, akik alig több mint egy fél magyarországnyi népességgel is több aranynál járnak, mint mi. És még ezzel sem ők vezetnek, ezen a listán ugyanis egy törpeállam, Liechtenstein áll az első helyen 10 téli olimpiákon szerzett érmével.

 

Mindez persze csak játék a számokkal, ám ez a játék elég jól rámutat arra, hogy a hazai népesedési folyamatok még a fejlett világ jó részében tapasztalttal is ellentétes irányúak. Tavaly az uniós országok közül 19-ben nőtt és mindössze kilencben csökkent a népesség, és ugyanezek az arányok, ha a tavalyi lakosságszámot a 2007-es adattal hasonlítjuk össze.

Bő egy évtizedes időtávon a legnagyobb, közel 14 százalékos visszaesés Litvániában volt, míg Magyarország ötödik ezen a listán majdnem 3 százalékos csökkenéssel. A svédek viszont kifejezetten elől vannak a 11 százalékos növekedéssel, ennél nagyobb arányban csak törpeállamokban (Luxemburg, Ciprus és Málta), illetve Írországban gyarapodott a népesség.

 

Az EU-ban szokásos kelet-nyugat, észak-dél válaszvonal többnyire itt is működik, akadnak azonban elég szembetűnő kivételek. A csehek például folyamatosan egyre többen vannak, akárcsak a szlovákok, a lengyeleknél pedig épp most fordult meg a korábbi csökkenő trend.

Talán nem meglepő módon a fogyatkozó és növekvő lakosságú országok között nem a természetesen szaporulatban van elsősorban különbség. Bár akadnak kivételek, de ez alapján a legtöbb uniós államban csökkenne a népesség, magyarul az országok nagy részében többen halnak meg, mint amennyien születnek.*Svédország pont kivétel ebből a szempontból, náluk az élve születések száma évek óta meghaladja a halálozásokét.

A különbség oka így elsősorban a migrációban keresendő. Miközben például nálunk 2010 óta*A kivándorlásra ennél korábban nem rögzített adatot a KSH. mindössze 25 ezerrel nőtt a népesség a be- és kivándorlás eredményeként, és nem egy olyan év volt, amikor többen hagyták el az országot, mint amennyien ideérkeztek, addig a svédeknél csak tavaly százezerrel növelte a népességet a migráció. Az elmúlt nyolc évben pedig már közel 600 ezer ez a szám, azaz a 24-szerese a magyarországinak.

 

Itt egyébként nem kizárólag az elmúlt években kialakult értelemben vett bevándorlókról van szó, bár kétségtelen, hogy Svédországba elég nagy számban érkeztek menekültek az éppen háború sújtotta területekről, így például Szíriából és Afganisztánból, korábban pedig Irakból. Fixen sokan mennek viszont a skandináv államba Kínából és Indiából is, a bevándorlók több mint harmada pedig európai volt. Minden 130. például Magyarországról, minden 50. pedig Romániából vándorolt be.

A helyzet a cseheknél még egyértelműbb. Az elmúlt időszakban náluk is akadt több év, amikor a születések száma meghaladta a halálozásokét, hosszabb távon nézve azonban már nem ez a helyzet, a természetes szaporulat pedig olyan kicsi, hogy a kivándorlás többszörösen felülmúlja. A külföldről érkezők viszont messze túlkompenzálják ezt. 2008-2009-ben például durván 180 ezerrel nőtt az ország lakosainak száma a migrációnak köszönhetően. A bevándorolók nagyon jelentős része pedig ukrán: miközben 2007-ben még csak nagyjából 30 ezren éltek tartósan Csehországban, 2015-ben már közel 80 ezren állították magukról ugyanezt.

Élet bevándorlás Magyarország népesség olimpia olimpiai érmek száma Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. május 17. 06:41 Élet

Inkább emberként bánnak a dolgozókkal, csak ne kelljen felvenni senkit

A munkaerőhiány jelentős változásokra sarkallta a cégeket. Elkezdett számítani, hogy mit akarnak az alkalmazottak, és a HR-szakma is átalakult.

Váczi István
2019. május 15. 12:18 Élet

Apasági szabadságra mentek, és rájöttek, hogy nem akarnak több gyereket

Népszerű a 12 éve bevezetett apasági szabadság Spanyolországban, de csökkentette a tervezett gyermekszámot a férfiak esetében.

Fabók Bálint
2019. május 12. 07:23 Élet

Akkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?

Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Fontos

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Váczi István
2019. május 14. 06:54 Közélet

Az oktatásban káoszt hozott, ideje kipróbálni a közlekedésben

Pár éve még 24 Volán-vállalat volt, hamarosan csak egy marad. Közben meg kellene nyitni az ágazatot a magáncégek előtt, de ez valószínűleg csak minimális szinten történik meg.