Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 24. 07:24 Élet

A norvégok azért tarolnak az olimpián, mert ésszel költik a rengeteg pénzüket sportra

A norvégok hagyományosan jól teljesítenek a téli olimpiákon, de amit Dél-Koreában művelnek, az még tőlük is nagyon meglepő. E cikk megjelenésekor az összesített éremtáblázaton 38-28-ra vezetnek a második helyen lévő németek előtt, és e számítás szerint a legeredményesebb nemzet lesznek Pjongcsangban.

A nemzetközi sajtó is el van ájulva attól, hogy a norvég csapat milyen légies könnyedséggel húzza be sorra az érmeket, miközben a vetélytársak többsége hiába izzad, nem tud a nyomukba eredni. Mi magyarok méltán vagyunk büszkék arra, hogy népességünk arányában milyen sikeresek vagyunk a (főleg nyári) sportokban, de ezt a virtuális világranglistát nem mi vezetjük. Hanem a norvégok.

A legalaposabb ilyen számítást talán a Soccernomics című könyv szerzői, Simon Kuper és Stefan Szymanski készítették, akik ugyan a focira koncentráltak, de egy általános, minden sportra kiterjedő számolást is végeztek. Ezek szerint a népesség arányában legjobb élsport teljesítményt elérő országok listáján Norvégia után Svédország és Ausztrália következik, a magyarok pedig az igen előkelő hetedik helyen állnak.

A sikernek sok összetevője van, de a norvégok esetében a szakértők általában arra jutnak, hogy az ország nagyon gazdag, ebből nagyon sokat költ a sportra, de nem csak az infrastruktúrába teszi a pénzt, hanem mögé tud rakni egy egészen speciális mentális többletet is.

Kétségtelen, hogy az olimpiai érmek száma összefügg a pénzzel, általánosságban igaz, hogy a gazdag országok sikeresebben nevelnek ki eredményesebb élsportolókat. Nem csak azért, mert ezekben az országokban megvan az esély a kellő infrastruktúra megteremtésére, hanem sok minden másért is, attól kezdve, hogy a gyerekek minőségi étkezést kapnak, egészen odáig, hogy a fiatal felnőtteknek a polgári karrier építése mellett van idejük és pénzük a sporttal komolyan foglalkozni.

Norvégiában már jó ideje alapelv a kormányzati politikában, hogy minden norvégnak meg kell teremteni az esélyt a sportolásra. Mindössze 5,2 millió lakos él óriási területen, de nem csak a sűrűbben lakott déli részeken, hanem gyakorlatilag mindenhol tele van az ország egész évben használható sportlétesítményekkel. Ha egy északabbra lévő kis településen a halász sportolni akar, egész biztosan megteheti, mert talál megfelelő infrastruktúrát. Ez persze nem a versenysport, hanem a tömegsport támogatása, de közvetetten mégis fontos, mert ha az országban gyakorlatilag mindenki sportol, akkor minden gyerek is, akikből válogatni lehet a tehetségeket. Norvégia így épít 5,2 millió lakosból viszonylag széles merítési lehetőséget.

Mivel az átlagos norvég szülők jómódban élnek, természetesen az sem okoz gondot, ha a gyerek sportolását finanszírozni kell. A norvégok esetében ez azért fontos, mert a téli sportok többsége nem olcsó mulatság. Majdnem mindegyikhez speciális pálya és felszerelés kell, ám előbbit az állam megépíti, utóbbit pedig a gyerekek szülei kifizetik.

Tore Ovrebo, a Norvég Olimpiai Bizottság élsportokért felelős igazgatója a USA Today újságírójának azt magyarázta, hogy általános alapelvként az utánpótlásban nem erőltetik a versenyt, egészen a gyerekek 13 éves koráig. Addig sehol nem is számolják az eredményeket, mert azt akarják elérni, hogy a gyerekek a sportolás szeretetéért, illetve azért járjanak edzeni, hogy a barátaik között legyenek. Ez a szemlélet aztán később sokat segít abban, hogy felnőtt élsportolóként se görcsöljenek rá az eredménykényszerre, és úgy menjenek el akár egy téli olimpiára is, mintha az valami szórakozás lenne. A könnyedség, a nyugalom és a hidegvér olyan szembetűnő erényei a mostani norvég csapatnak, hogy szinte minden elemző kiemeli, amikor a sikerük okait kutatja.

Az éremesőben ugyanakkor az is óriási szerepet játszik, hogy a norvégok tudatosan azokra a sportágakra koncentrálnak, ahol sok érmet osztanak – például a sífutás, ahol 12 versenyszámban 13 érmet szereztek, köztük 6 aranyat – , ebben sok újdonság nincs. Ezt a taktikát már a nyári játékokon is több nemzet bevetette, több-kevesebb sikerrel.

Élet norvégia sport téli olimpia utánpótlás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. június 20. 10:52 Élet, Tech

Trükkösen büntetnék az elektromos biciklik sufnituningját

A Bosch olyan szoftvert fejleszt a motorjaihoz, amely azonnal büntet minden gyanús tuningot.

Torontáli Zoltán
2019. június 19. 12:21 Adat, Élet

Hiába nő a GDP, a magyaroknál szinte mindenki több értékhez jut hozzá az unióban

Feleannyi árut és szolgáltatást veszünk, mint a listavezető németek, a románok előznek minket, a horvátok a nyakunkon vannak.

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.