Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 9. 11:39 Állam

A kormány is kiderítette, hogy az oktatással nagy gáz van

Tizenegy éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban – többek között erre a megállapításra jutott egy a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült, nem nyilvános 2017. júniusi jelentés a szakképzésről, amit a Népszava szerzett meg. A beszámoló szerint 2010 és 2016 között a kormány szakképzési intézkedései nem használtak, továbbra is kedvezőtlen folyamatokat láthatunk ezen a területen.

A kormány a hiányszakmák (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) népszerűsítésére hozta létre 2010-ben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám a jelentés szerint ez nem sokat ért. A hat év alatt elért eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, ugyanis a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó programok (Arany János Programok, Hídprogramok) sem segítettek sokat. Ráadásul ezekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, így a jelentés szerint a kedvezőtlen tendencia megfordításához feltétlenül szükséges új lépéseket kialakítani.

A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, ezek nem értek el látványos eredményt – írja a jelentés, amely aggasztónak tartja, hogy 2016-ban tizenegy éves csúcsra ért a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ugyan a cél, hogy 2020-ra 10 százalékra csökkenjen ez az arány, egyre csak távolodunk ettől, miközben az uniós tagországok összesített átlaga folyamatosan javul.

A gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, de a szakgimnáziumokból (2016 előtt szakközépiskolák) lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskolák) már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.

Mindez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai tudásával is. A jelentés szerint a legnagyobb probléma, hogy

a teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibeMeglett az eredménye annak, hogy leszállították a tankötelezettségi korhatárt.

 

Ezen túl humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.

Emellett 2012 és 2016 között jelentősen csökkent a 25-29 éves, a 30-34 éves és a 35-39 éves, szakgimnáziumban tanító pedagógusok száma (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), miközben a 60-64 éves tanárok száma több mint a duplájára nőtt.

A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése “nem feltétlen” oldja meg a problémát, ahogy a tanárutánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem.

A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni.

Összességében a jelentés szerint a 2010 és 2016 között bevezetett szakképzési intézkedések hatása nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat. Feltehetően a jelentés is hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés tavaly decemberben módosította a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényeket. Hogy ezek mennyiben változtatnak a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, azt majd néhány év múlva látjuk meg az adatokból.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudapesten kívül a szavazók felének nincs érettségijeÖsszességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

Állam korai iskolaelhagyók közoktatás oktatás oktatáspolitika szakképzés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.