Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 17. 07:31 Közélet

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon. Bár összességében a felnőtt lakosság több mint fele befejezte a középiskolát, ez megyénként nézve már nem igaz. A 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.

A KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról. Az általános tendencia az, hogy az országban mindenhol nő az átlagos képzettségi szint, amihez két tényező is hozzájárul. Egyrészt az egyes generációk tagjai tovább járnak iskolába, mint azt az előttük lévő generációk tagjai tehették, így a népesség természetes cserélődésével a képzettségi szint is nő. Például 1949-ben a 15 évesnél idősebb népesség 94,5 százalékának volt legfeljebb nyolc általánosa, ám 2016-ban már csak 26,5 százalékuk volt ilyen alacsonyan képzett. Másik oldalról nézve a népességcsökkenés is javítja a százalékos mutatószámokat, hiszen a legidősebb generációk rendelkeznek jellemzően a legalacsonyabb iskolai végzettséggel. A természetes népességfogyás miatt tehát főleg a nevező csökken, ami tovább javítja az iskolázottsági szintet.

Magyarországon öt évente készül népszámlálás vagy mikrocenzus. A 2011-es népszámláláskor még csak a lakosság 49 százalékának volt érettségije, de 2016-ban ez az arány már 55 százalékhoz közelített, vagyis már a felnőttek többségének van érettségije.

 

Ám a képzett népesség erősen Budapesten koncentrálódik, a fővárosban a lakosság 76,4 százaléka befejezte a középiskolát, ami kiugróan magasnak számít az országban. Mindez annak köszönhető, hogy a főváros a legnagyobb tudásközpont, itt van a legtöbb munkalehetőség és a legtöbb jó egyetem is, ami ide vonzza a képzett lakosságot. A főváros népessége annak ellenére nő, hogy alapvetően fogy a magyar, mivel a belföldi migráció elsődleges célpontját jelenti.

A legalacsonyabb képzettséggel jellemezhető megyék között nem meglepő módon ott vannak a leghátrányosabb helyzetű területek. Nógrádban él arányaiban a legkevesebb érettségivel rendelkező felnőtt, itt 42,8 százalék fejezte be a középiskolát. Nem sokkal magasabb az arány Szabolcsban (43,4 százalék) sem, de Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye is hátul szerepel a listán (43,6 és 43,8 százalék). Budapest után arányaiban a legtöbb érettségivel rendelkező választópolgár Pest megyében (58 százalék), Csongrád megyében (56,4 százalék) és Győr-Moson-Sopronban (52,7 százalék) él.

Közélet érettségi felnőtt lakosság iskolázottság KSH oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2021. november 26. 10:46 Közélet

A felültámogatott hevesi járás Fidesz-szimpatizáns polgármestere, akit „mindenki szeret”

A Partizán közel 20 perces videóriportban mutatta be a Heves megyei, 1881 fős, többnyire romák által lakott falu, Kömlő 2014 óta regnáló vezetőjét, Túró Tamást, a megye első roma polgármesterét.

Ercse Kriszta
2021. november 25. 17:55 Közélet

Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás

A magyar oktatásirányításnak fogalma sincs arról, mi történik, és mi mindennel lenne feladata foglalkozni.

Papp József
2021. november 22. 17:23 Közélet

Orbán mostani ciklusának végére Románia lehagyhatja Magyarországot

Jogállamiság, a NER-vállalatok és a közmunkaprogram hiánya - véleménycikkünk szerzője szerint jelentős részben ezeknek köszönhetően előzheti le hazánkat keleti szomszédunk.

Fontos

Bucsky Péter
2021. november 30. 06:48 Adat, Vállalat

Túl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozni

A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Avatar
2021. november 29. 15:56 Pénz

Két és fél millió forintba kerül a zuhanytálca helye, meddig tart az ingatlanpiaci drágulás?

Amíg a kínálat szűkül, az építési költségek emelkednek és a kereslet is élénk marad, az árak további emelkedésére kell számítanunk - a Danube Capital elemzőjének írása.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 14:32 Élet

Ritka, hogy a kémiatankönyvek egyik alaptézisét módosítani kell, de lehet, hogy szükség lesz rá

Nem feltétlenül az határozza meg döntően az atomok közötti kötések erősségét, amire eddig gondoltunk, de miért fontos ez?