2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon. Bár összességében a felnőtt lakosság több mint fele befejezte a középiskolát, ez megyénként nézve már nem igaz. A 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.
A KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról. Az általános tendencia az, hogy az országban mindenhol nő az átlagos képzettségi szint, amihez két tényező is hozzájárul. Egyrészt az egyes generációk tagjai tovább járnak iskolába, mint azt az előttük lévő generációk tagjai tehették, így a népesség természetes cserélődésével a képzettségi szint is nő. Például 1949-ben a 15 évesnél idősebb népesség 94,5 százalékának volt legfeljebb nyolc általánosa, ám 2016-ban már csak 26,5 százalékuk volt ilyen alacsonyan képzett. Másik oldalról nézve a népességcsökkenés is javítja a százalékos mutatószámokat, hiszen a legidősebb generációk rendelkeznek jellemzően a legalacsonyabb iskolai végzettséggel. A természetes népességfogyás miatt tehát főleg a nevező csökken, ami tovább javítja az iskolázottsági szintet.
Magyarországon öt évente készül népszámlálás vagy mikrocenzus. A 2011-es népszámláláskor még csak a lakosság 49 százalékának volt érettségije, de 2016-ban ez az arány már 55 százalékhoz közelített, vagyis már a felnőttek többségének van érettségije.
Ám a képzett népesség erősen Budapesten koncentrálódik, a fővárosban a lakosság 76,4 százaléka befejezte a középiskolát, ami kiugróan magasnak számít az országban. Mindez annak köszönhető, hogy a főváros a legnagyobb tudásközpont, itt van a legtöbb munkalehetőség és a legtöbb jó egyetem is, ami ide vonzza a képzett lakosságot. A főváros népessége annak ellenére nő, hogy alapvetően fogy a magyar, mivel a belföldi migráció elsődleges célpontját jelenti.
A legalacsonyabb képzettséggel jellemezhető megyék között nem meglepő módon ott vannak a leghátrányosabb helyzetű területek. Nógrádban él arányaiban a legkevesebb érettségivel rendelkező felnőtt, itt 42,8 százalék fejezte be a középiskolát. Nem sokkal magasabb az arány Szabolcsban (43,4 százalék) sem, de Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye is hátul szerepel a listán (43,6 és 43,8 százalék). Budapest után arányaiban a legtöbb érettségivel rendelkező választópolgár Pest megyében (58 százalék), Csongrád megyében (56,4 százalék) és Győr-Moson-Sopronban (52,7 százalék) él.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
