Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 17. 07:31 Közélet

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon. Bár összességében a felnőtt lakosság több mint fele befejezte a középiskolát, ez megyénként nézve már nem igaz. A 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.

A KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról. Az általános tendencia az, hogy az országban mindenhol nő az átlagos képzettségi szint, amihez két tényező is hozzájárul. Egyrészt az egyes generációk tagjai tovább járnak iskolába, mint azt az előttük lévő generációk tagjai tehették, így a népesség természetes cserélődésével a képzettségi szint is nő. Például 1949-ben a 15 évesnél idősebb népesség 94,5 százalékának volt legfeljebb nyolc általánosa, ám 2016-ban már csak 26,5 százalékuk volt ilyen alacsonyan képzett. Másik oldalról nézve a népességcsökkenés is javítja a százalékos mutatószámokat, hiszen a legidősebb generációk rendelkeznek jellemzően a legalacsonyabb iskolai végzettséggel. A természetes népességfogyás miatt tehát főleg a nevező csökken, ami tovább javítja az iskolázottsági szintet.

Magyarországon öt évente készül népszámlálás vagy mikrocenzus. A 2011-es népszámláláskor még csak a lakosság 49 százalékának volt érettségije, de 2016-ban ez az arány már 55 százalékhoz közelített, vagyis már a felnőttek többségének van érettségije.

 

Ám a képzett népesség erősen Budapesten koncentrálódik, a fővárosban a lakosság 76,4 százaléka befejezte a középiskolát, ami kiugróan magasnak számít az országban. Mindez annak köszönhető, hogy a főváros a legnagyobb tudásközpont, itt van a legtöbb munkalehetőség és a legtöbb jó egyetem is, ami ide vonzza a képzett lakosságot. A főváros népessége annak ellenére nő, hogy alapvetően fogy a magyar, mivel a belföldi migráció elsődleges célpontját jelenti.

A legalacsonyabb képzettséggel jellemezhető megyék között nem meglepő módon ott vannak a leghátrányosabb helyzetű területek. Nógrádban él arányaiban a legkevesebb érettségivel rendelkező felnőtt, itt 42,8 százalék fejezte be a középiskolát. Nem sokkal magasabb az arány Szabolcsban (43,4 százalék) sem, de Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye is hátul szerepel a listán (43,6 és 43,8 százalék). Budapest után arányaiban a legtöbb érettségivel rendelkező választópolgár Pest megyében (58 százalék), Csongrád megyében (56,4 százalék) és Győr-Moson-Sopronban (52,7 százalék) él.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet érettségi felnőtt lakosság iskolázottság KSH oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 12:19 Közélet

Mikor fogja kifizetni a tb, ha magánklinikára megy valaki egy műtétre?

Lényegében ezen kezdett el dolgozni a kormányzati szakpolitika, de rengeteg a nyitott kérdés.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Pálos Máté
2024. február 20. 11:29 Közélet

A kormánypárti médiaholding nem engedte el az iWiW-et

A Mediaworks megvásárolta és tavaly augusztus óta jogutódként birtokolja a logót és brandet.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.