Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 12. 06:53 Közélet

Több tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibe

Nem kell nagy kritikusnak lennünk ahhoz, hogy egyetértsünk: az oktatáspolitika területén a kormány a társadalom számára rendkívül káros döntéseket hozott az elmúlt években, ami nemcsak a most fiatal generációkat érinti rosszul, hanem hosszú távon a gazdaság számára is negatív hatásokkal jár. A következmények már ma is mérhetőek, például abban, hogy a 15-19 éves korosztályban meredeken csökken az iskolába járók aránya, de az is az Orbán-kormánynak köszönhető, hogy 2011 óta folyamatosan csökken az egyetemi, főiskolai hallgatók száma.

Az oktatás területén a Fidesz egyik legdurvább húzása a tankötelezettség felső korhatárának 18-ról 16 évre való leszállítása volt 2012-ben. Ez volt az a lépés, amiről még a saját hatástanulmányuk is kimutatta, hogy rendkívül káros hatásai lesznek, ennek ellenére ugyanúgy ragaszkodtak hozzá. Mivel semmilyen épeszű érvvel nem indokolható egy ilyen intézkedés a 21. században, ezért a kormánytól is csak abszurd, ostoba érveket hallhattunk. Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár például kifejtette, hogy igazából jót tesznek azokkal a 16-18 évesekkel, akik sokat lógnak az iskolából.

Az ő sorsukat valószínűleg jobb mederbe tereltük azzal, hogy most már elmehetnek 16 évesen dolgozni, ha semmi szín alatt nem akarnak az iskolában maradni. Nekik is jobb, meg a társadalomnak is.

Az Orbán Viktor által 2010-ben megálmodott oktatási reformok egyike sem volt sikertörténet, sőt. Nem véletlen, hogy Hoffmann Rózsa sem oktatáspolitikus 2014 óta. A tankötelezettség korhatárát viszont sajnos azóta sem állították vissza 18 évre, pedig a korhatár-csökkentés negatív hatásai már a statisztikákból is kimutathatóak. Megvizsgáltuk a középiskola végén, egyetem elején járó 15-19 éves korosztály iskolai-munkaerőpiaci részvételét, amelyből kiderült, hogy az utóbbi években meredeken csökkent a nappali tagozatos tanulók aránya. Számításaink szerint

a 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt.

Önmagában a negatív demográfiai folyamatok miatt is folyamatosan csökken a tanulók száma Magyarországon. Tíz év alatt kis híján ötödével, bő 110 ezer fővel zsugorodott a 15-19 éves népesség. Ám a Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően a tanulók száma még gyorsabban csökken a korosztályban, mivel ennek lényege, hogy a fiatalok minél rövidebb ideig tanuljanak és minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra. A 2007/2008-as tanévben még 534 ezren jártak nappali tagozaton iskolába a 15-19 évesek közül, az előző tanévben pedig már csak 396 ezren.

 


De mi lett azokkal, akik kiestek az iskolából? A korhatár leszállítása óta 10 ezerről 25 ezer főre nőtt a korosztályban a dolgozók száma, a foglalkoztatási rátájuk 2 százalékról körülbelül 5 százalékra nőtt. A növekedéshez kisebb részt a közfoglalkoztatás is hozzájárult: 2011 és 2016 között 300 főről 3600 főre nőtt a 16-19 éves közmunkások száma, igaz, idén elkezdték kizárni a fiatalokat a programokból, így idén októberig 1900 főre süllyedt az átlagos létszám. A tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatására a munkanélküliség először megugrott, 9300 főről 12 700 főre, majd az elmúlt pár évben csökkent, az előző tanévben 8600 főre. Bár számszerűen kevesebb a 15-19 éves munkanélküli, mint a 2012-ben kezdődő tanév előtt, ehhez a népességcsökkenés is hozzájárult. A korosztályban ma kicsivel magasabb a munkanélküliek aránya, mint 2012 előtt volt (1,8 százalék vs. 1,6 százalék).

Ha a gazdaságilag inaktív 15-19 éves népesség számából levonjuk a nappali tagozatos tanulók számát, reális képet kaphatunk arról, hogy hányan vannak azok, akik se nem tanulnak nappali tagozaton (ami a tankötelezettség felső korhatárának betöltéséig kötelező), se nem vállalnak vagy keresnek munkát.

Számításaink szerint a „lébecoló” 15-19 éves fiatalok száma és aránya az elmúlt években folyamatosan növekszik.

A 2009/2010-es tanévben még csak 22 ezer fiatal volt az iskolán és a munkaerőpiacon kívül ebben a korosztályban, 2016/2017-ben azonban már közel 55 ezren voltak.

Népességarányosan ez azt jelenti, hogy 4 százalékról 11 százalékra nőtt a se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok aránya a 15-19 évesek körében.

 


A magyar kormány kivételével a 21. században a világon mindenhol tisztában vannak azzal, hogy a társadalom felemelkedésének és az egyenlőtlenségek mérséklésének kulcsa az oktatás. Akinek ezzel kapcsolatban egy kis érzékenyítésre van szüksége, az nézze meg az Index videóját a többségében cigányok lakta Borsod megyei Tornanádaskáról, ahol a cigány szülők is arról beszélnek, hogy a legjobb lenne, ha a gyerekeik elmennének továbbtanulni.

De nem csak az egyéni jólét szempontjából fontos a tanulás, a gazdaság számára is az a jó, ha minél képzettebb a munkaerő, ugyanis az a munkavállalók termelékenységét és rugalmasságát is növeli. A gazdaság szerkezete ugyanis egy-két évtized alatt átalakul, így lassan, de folyamatosan változik, hogy milyen szakemberekre van nagy számban szükség. A magasan képzettek könnyebben tanulnak meg új dolgokat és könnyebben váltanak szakmát, míg azok, akik nem sokat tanultak és az alapkészségeket sem sajátították el jól, nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé valamikor az életük során.

Azzal, hogy a kormány leszállította a tankötelezettség korhatárát, pont azokról a fiatalokról mondott le, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az állami ösztönzőkre. A jobb helyzetben lévő családokban – beleértve a politikusok családját is – legtöbbször egyértelmű, hogy a gyerek érettségit szerez, sőt, sokszor az is, hogy egyetemre megy. Az alacsony szociokulturális háttérrel rendelkező, hátrányos élethelyzetbe született fiatalok esetében viszont egyáltalán nem kézenfekvő a tanulás fontossága, noha éppen az adhatná meg a kitörés lehetőségét.

Közélet munkaerőpiac NEET fiatalok oktatás oktatáspolitika tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Stubnya Bence
2021. január 14. 05:51 Közélet

Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni

Minél szegényebb és fiatalabb egy diák, annál komolyabb lemaradást okozhat neki a távoktatás.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 15. 16:32 Vállalat

Csak bolyonganak az emberek a plázákban, még karácsonykor is 50 százalékkal kellett akciózni a boltoknak

A plázák nem ürültek ki, de nagyon kevesen vásárolnak, sok kisebb üzlet bezárt, a nagyobbaknál gyakori, hogy már csak egy ember visz egy műszakot.

Hajdu Miklós
2021. január 14. 16:32 Adat

Csehország és Szlovákia harmadik hullámot kapott a nyakába, mert az ünnepek előtt lazított

Az óvintézkedések korai lazítása azonnal és drámaian érezteti a hatását a járványgörbéken.

Mészáros R. Tamás
2021. január 13. 17:39 Világ

Mit akarhat Kína valójában a híres Övezet és út kezdeményezésével?

Peking a Világbankot meghaladó értékben finanszírozott világszerte kikötőket, hidakat, erőműveket és vasutakat, ám hirtelen megtorpant a beruházások üteme.