Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 12. 06:53 Közélet

Több tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibe

Nem kell nagy kritikusnak lennünk ahhoz, hogy egyetértsünk: az oktatáspolitika területén a kormány a társadalom számára rendkívül káros döntéseket hozott az elmúlt években, ami nemcsak a most fiatal generációkat érinti rosszul, hanem hosszú távon a gazdaság számára is negatív hatásokkal jár. A következmények már ma is mérhetőek, például abban, hogy a 15-19 éves korosztályban meredeken csökken az iskolába járók aránya, de az is az Orbán-kormánynak köszönhető, hogy 2011 óta folyamatosan csökken az egyetemi, főiskolai hallgatók száma.

Az oktatás területén a Fidesz egyik legdurvább húzása a tankötelezettség felső korhatárának 18-ról 16 évre való leszállítása volt 2012-ben. Ez volt az a lépés, amiről még a saját hatástanulmányuk is kimutatta, hogy rendkívül káros hatásai lesznek, ennek ellenére ugyanúgy ragaszkodtak hozzá. Mivel semmilyen épeszű érvvel nem indokolható egy ilyen intézkedés a 21. században, ezért a kormánytól is csak abszurd, ostoba érveket hallhattunk. Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár például kifejtette, hogy igazából jót tesznek azokkal a 16-18 évesekkel, akik sokat lógnak az iskolából.

Az ő sorsukat valószínűleg jobb mederbe tereltük azzal, hogy most már elmehetnek 16 évesen dolgozni, ha semmi szín alatt nem akarnak az iskolában maradni. Nekik is jobb, meg a társadalomnak is.

Az Orbán Viktor által 2010-ben megálmodott oktatási reformok egyike sem volt sikertörténet, sőt. Nem véletlen, hogy Hoffmann Rózsa sem oktatáspolitikus 2014 óta. A tankötelezettség korhatárát viszont sajnos azóta sem állították vissza 18 évre, pedig a korhatár-csökkentés negatív hatásai már a statisztikákból is kimutathatóak. Megvizsgáltuk a középiskola végén, egyetem elején járó 15-19 éves korosztály iskolai-munkaerőpiaci részvételét, amelyből kiderült, hogy az utóbbi években meredeken csökkent a nappali tagozatos tanulók aránya. Számításaink szerint

a 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt.

Önmagában a negatív demográfiai folyamatok miatt is folyamatosan csökken a tanulók száma Magyarországon. Tíz év alatt kis híján ötödével, bő 110 ezer fővel zsugorodott a 15-19 éves népesség. Ám a Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően a tanulók száma még gyorsabban csökken a korosztályban, mivel ennek lényege, hogy a fiatalok minél rövidebb ideig tanuljanak és minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra. A 2007/2008-as tanévben még 534 ezren jártak nappali tagozaton iskolába a 15-19 évesek közül, az előző tanévben pedig már csak 396 ezren.

 


De mi lett azokkal, akik kiestek az iskolából? A korhatár leszállítása óta 10 ezerről 25 ezer főre nőtt a korosztályban a dolgozók száma, a foglalkoztatási rátájuk 2 százalékról körülbelül 5 százalékra nőtt. A növekedéshez kisebb részt a közfoglalkoztatás is hozzájárult: 2011 és 2016 között 300 főről 3600 főre nőtt a 16-19 éves közmunkások száma, igaz, idén elkezdték kizárni a fiatalokat a programokból, így idén októberig 1900 főre süllyedt az átlagos létszám. A tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatására a munkanélküliség először megugrott, 9300 főről 12 700 főre, majd az elmúlt pár évben csökkent, az előző tanévben 8600 főre. Bár számszerűen kevesebb a 15-19 éves munkanélküli, mint a 2012-ben kezdődő tanév előtt, ehhez a népességcsökkenés is hozzájárult. A korosztályban ma kicsivel magasabb a munkanélküliek aránya, mint 2012 előtt volt (1,8 százalék vs. 1,6 százalék).

Ha a gazdaságilag inaktív 15-19 éves népesség számából levonjuk a nappali tagozatos tanulók számát, reális képet kaphatunk arról, hogy hányan vannak azok, akik se nem tanulnak nappali tagozaton (ami a tankötelezettség felső korhatárának betöltéséig kötelező), se nem vállalnak vagy keresnek munkát.

Számításaink szerint a „lébecoló” 15-19 éves fiatalok száma és aránya az elmúlt években folyamatosan növekszik.

A 2009/2010-es tanévben még csak 22 ezer fiatal volt az iskolán és a munkaerőpiacon kívül ebben a korosztályban, 2016/2017-ben azonban már közel 55 ezren voltak.

Népességarányosan ez azt jelenti, hogy 4 százalékról 11 százalékra nőtt a se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok aránya a 15-19 évesek körében.

 


A magyar kormány kivételével a 21. században a világon mindenhol tisztában vannak azzal, hogy a társadalom felemelkedésének és az egyenlőtlenségek mérséklésének kulcsa az oktatás. Akinek ezzel kapcsolatban egy kis érzékenyítésre van szüksége, az nézze meg az Index videóját a többségében cigányok lakta Borsod megyei Tornanádaskáról, ahol a cigány szülők is arról beszélnek, hogy a legjobb lenne, ha a gyerekeik elmennének továbbtanulni.

De nem csak az egyéni jólét szempontjából fontos a tanulás, a gazdaság számára is az a jó, ha minél képzettebb a munkaerő, ugyanis az a munkavállalók termelékenységét és rugalmasságát is növeli. A gazdaság szerkezete ugyanis egy-két évtized alatt átalakul, így lassan, de folyamatosan változik, hogy milyen szakemberekre van nagy számban szükség. A magasan képzettek könnyebben tanulnak meg új dolgokat és könnyebben váltanak szakmát, míg azok, akik nem sokat tanultak és az alapkészségeket sem sajátították el jól, nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé valamikor az életük során.

Azzal, hogy a kormány leszállította a tankötelezettség korhatárát, pont azokról a fiatalokról mondott le, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az állami ösztönzőkre. A jobb helyzetben lévő családokban – beleértve a politikusok családját is – legtöbbször egyértelmű, hogy a gyerek érettségit szerez, sőt, sokszor az is, hogy egyetemre megy. Az alacsony szociokulturális háttérrel rendelkező, hátrányos élethelyzetbe született fiatalok esetében viszont egyáltalán nem kézenfekvő a tanulás fontossága, noha éppen az adhatná meg a kitörés lehetőségét.

Közélet munkaerőpiac NEET fiatalok oktatás oktatáspolitika tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. július 11. 15:13 Közélet, Vállalat

A legendás Simicska-rezidencián ült össze Mészáros Lőrinc és Vida Ildikó

A ház, ahonnan Simicska Lajos évekig irányította a Fidesz gazdasági hátországát, három hónapja Mészáros Lőrincé, így már ő egyeztet az ingatlanban Simicska egykori embereivel.

Avatar
2019. július 9. 06:54 Közélet

„Talán még a Neander-völgyben is szégyellte volna magát a törzsfőnök” az Akadémia megsorozása után

Ha Áder János aláírja, élesedik az akadémiai kutatóintézeteket elcsatoló törvénymódosítás. Három kutatót kérdeztünk az előzményekről és a következményekről.

Jandó Zoltán Kasnyik Márton
2019. július 8. 12:05 Közélet, Vállalat

Kisöpörték a padlást Andy Vajna vagyonkezelőjénél, egyetlen örökösre utalnak a cégiratok

Kilapátolták a pénzt az év elején meghalt kaszinó- és filmmogul vállalatából. De kié lesz a vagyon nagyja?

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 10. 15:24 Vállalat

Kirakták Andy Vajna embereit a vezetésből, és költözik is a TV2 anyacége

Átvette a TV2 vezetését, és megvásárolta a Lánchíd Rádiót és a Heti Választ is Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere. Utóbbi két cég a Mészáros-birodalom egyik központjába költözött.

Jandó Zoltán Fabók Bálint
2019. július 10. 06:43 Vállalat

A legmagasabb szinten dönthettek Mészáros Lőrincék 40 milliárdos üzletéről

Egyelőre az sem egyértelmű, honnan lesz pénz a mostani felvásárlásra, de a 4iG további akvizíciókat tervez Magyarországon és a régióban.

Avatar
2019. július 9. 16:00 Vállalat

Szegény rokon marad Magyarország Európában, ha ilyen munkát támogat az állam

A magyar átlagnál jobb, de európai összevetésben olcsó és egyszerű munkát hoznak Magyarországra az államilag támogatott külföldi cégek.