Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 12. 06:53 Közélet

Több tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibe

Nem kell nagy kritikusnak lennünk ahhoz, hogy egyetértsünk: az oktatáspolitika területén a kormány a társadalom számára rendkívül káros döntéseket hozott az elmúlt években, ami nemcsak a most fiatal generációkat érinti rosszul, hanem hosszú távon a gazdaság számára is negatív hatásokkal jár. A következmények már ma is mérhetőek, például abban, hogy a 15-19 éves korosztályban meredeken csökken az iskolába járók aránya, de az is az Orbán-kormánynak köszönhető, hogy 2011 óta folyamatosan csökken az egyetemi, főiskolai hallgatók száma.

Az oktatás területén a Fidesz egyik legdurvább húzása a tankötelezettség felső korhatárának 18-ról 16 évre való leszállítása volt 2012-ben. Ez volt az a lépés, amiről még a saját hatástanulmányuk is kimutatta, hogy rendkívül káros hatásai lesznek, ennek ellenére ugyanúgy ragaszkodtak hozzá. Mivel semmilyen épeszű érvvel nem indokolható egy ilyen intézkedés a 21. században, ezért a kormánytól is csak abszurd, ostoba érveket hallhattunk. Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár például kifejtette, hogy igazából jót tesznek azokkal a 16-18 évesekkel, akik sokat lógnak az iskolából.

Az ő sorsukat valószínűleg jobb mederbe tereltük azzal, hogy most már elmehetnek 16 évesen dolgozni, ha semmi szín alatt nem akarnak az iskolában maradni. Nekik is jobb, meg a társadalomnak is.

Az Orbán Viktor által 2010-ben megálmodott oktatási reformok egyike sem volt sikertörténet, sőt. Nem véletlen, hogy Hoffmann Rózsa sem oktatáspolitikus 2014 óta. A tankötelezettség korhatárát viszont sajnos azóta sem állították vissza 18 évre, pedig a korhatár-csökkentés negatív hatásai már a statisztikákból is kimutathatóak. Megvizsgáltuk a középiskola végén, egyetem elején járó 15-19 éves korosztály iskolai-munkaerőpiaci részvételét, amelyből kiderült, hogy az utóbbi években meredeken csökkent a nappali tagozatos tanulók aránya. Számításaink szerint

a 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt.

Önmagában a negatív demográfiai folyamatok miatt is folyamatosan csökken a tanulók száma Magyarországon. Tíz év alatt kis híján ötödével, bő 110 ezer fővel zsugorodott a 15-19 éves népesség. Ám a Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően a tanulók száma még gyorsabban csökken a korosztályban, mivel ennek lényege, hogy a fiatalok minél rövidebb ideig tanuljanak és minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra. A 2007/2008-as tanévben még 534 ezren jártak nappali tagozaton iskolába a 15-19 évesek közül, az előző tanévben pedig már csak 396 ezren.

 


De mi lett azokkal, akik kiestek az iskolából? A korhatár leszállítása óta 10 ezerről 25 ezer főre nőtt a korosztályban a dolgozók száma, a foglalkoztatási rátájuk 2 százalékról körülbelül 5 százalékra nőtt. A növekedéshez kisebb részt a közfoglalkoztatás is hozzájárult: 2011 és 2016 között 300 főről 3600 főre nőtt a 16-19 éves közmunkások száma, igaz, idén elkezdték kizárni a fiatalokat a programokból, így idén októberig 1900 főre süllyedt az átlagos létszám. A tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatására a munkanélküliség először megugrott, 9300 főről 12 700 főre, majd az elmúlt pár évben csökkent, az előző tanévben 8600 főre. Bár számszerűen kevesebb a 15-19 éves munkanélküli, mint a 2012-ben kezdődő tanév előtt, ehhez a népességcsökkenés is hozzájárult. A korosztályban ma kicsivel magasabb a munkanélküliek aránya, mint 2012 előtt volt (1,8 százalék vs. 1,6 százalék).

Ha a gazdaságilag inaktív 15-19 éves népesség számából levonjuk a nappali tagozatos tanulók számát, reális képet kaphatunk arról, hogy hányan vannak azok, akik se nem tanulnak nappali tagozaton (ami a tankötelezettség felső korhatárának betöltéséig kötelező), se nem vállalnak vagy keresnek munkát.

Számításaink szerint a „lébecoló” 15-19 éves fiatalok száma és aránya az elmúlt években folyamatosan növekszik.

A 2009/2010-es tanévben még csak 22 ezer fiatal volt az iskolán és a munkaerőpiacon kívül ebben a korosztályban, 2016/2017-ben azonban már közel 55 ezren voltak.

Népességarányosan ez azt jelenti, hogy 4 százalékról 11 százalékra nőtt a se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok aránya a 15-19 évesek körében.

 


A magyar kormány kivételével a 21. században a világon mindenhol tisztában vannak azzal, hogy a társadalom felemelkedésének és az egyenlőtlenségek mérséklésének kulcsa az oktatás. Akinek ezzel kapcsolatban egy kis érzékenyítésre van szüksége, az nézze meg az Index videóját a többségében cigányok lakta Borsod megyei Tornanádaskáról, ahol a cigány szülők is arról beszélnek, hogy a legjobb lenne, ha a gyerekeik elmennének továbbtanulni.

De nem csak az egyéni jólét szempontjából fontos a tanulás, a gazdaság számára is az a jó, ha minél képzettebb a munkaerő, ugyanis az a munkavállalók termelékenységét és rugalmasságát is növeli. A gazdaság szerkezete ugyanis egy-két évtized alatt átalakul, így lassan, de folyamatosan változik, hogy milyen szakemberekre van nagy számban szükség. A magasan képzettek könnyebben tanulnak meg új dolgokat és könnyebben váltanak szakmát, míg azok, akik nem sokat tanultak és az alapkészségeket sem sajátították el jól, nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé valamikor az életük során.

Azzal, hogy a kormány leszállította a tankötelezettség korhatárát, pont azokról a fiatalokról mondott le, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az állami ösztönzőkre. A jobb helyzetben lévő családokban – beleértve a politikusok családját is – legtöbbször egyértelmű, hogy a gyerek érettségit szerez, sőt, sokszor az is, hogy egyetemre megy. Az alacsony szociokulturális háttérrel rendelkező, hátrányos élethelyzetbe született fiatalok esetében viszont egyáltalán nem kézenfekvő a tanulás fontossága, noha éppen az adhatná meg a kitörés lehetőségét.

Közélet munkaerőpiac NEET fiatalok oktatás oktatáspolitika tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.