Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 28. 06:58 Állam, Piac

Orbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll most

Nem blöffölt Orbán Viktor, amikor tavaly arról beszélt, hogy a kormány által megcélzott négy ágazatból háromban már sikerült a magyarosítás. A KSH közelmúltban közzétett adatai nagyjából alátámasztják a miniszterelnök győzelmi jelentését:

  • az energiaszektorban,
  • a médiában és
  • a bankszférában

is jelentősen nőtt a magyar cégek részesedése. Bár a statisztikai hivatal szerint még nem mindenhol van meg az 50 százalék, egyrészt ennek módszertani okai vannak, másrészt az adatok 2015-ből vannak, és azóta is sok minden változott.

Kérdés persze, hogy ez valóban annyira jó hír-e, mint amilyennek a kormányzat beállítja. Ez a kormányzati akarat több szektortól távoltartja a külföldi tőke beáramlását, miközben a magyar cégek hatékonysága ugyanis a kormány által kiemelt ágazatokban is sokkal rosszabb, mint a multiké. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a negyedik szektorban, a kiskereskedelemben egyre inkább úgy tűnik: nem teljesül a nagy terv.

Energiaszektor: rezsicsökkentéssel alapoztak

Bár 2015-ben a KSH adatai szerint még nem volt magyar túlsúly az energiaszektorban (egészen pontosan a villamosenergia-, gáz-, gőzellátással és légkondícionálással foglalkozó cégek körében), a trendek már ekkor elég jól mutatták, hogy hamarosan az lesz. A számokon jól látszik, hogy a fordulatot a rezsicsökkentés hozta meg. Míg 2013-ban a külföldi cégek több, mint kétszer akkora árbevételt értek el, mint a magyarok, két évvel később már csak durván 20 százalékkal magasabbat.

 

Mostanra pedig biztosan megvolt az előzés is, hiszen csak az elmúlt néhány hónapban több jelentős energetikai cég került magyar kézbe. Mészáros Lőrinc megvette a Mátrai Erőművet, a MET a korábban olasz érdekeltségbe tartozó Tigáz vezetékeit, az állami közműholding pedig az eddig francia tulajdonban lévő Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt-t. Utóbbi ráadásul tavaly év végén is vásárolt egy addig külföldiek (egyébként szintén franciák) által birtokolt energetikai csoportot 121 milliárd forintért.

Márpedig csak ez a négy vállalat, illetve cégcsoport az elmúlt esztendőkben évi 270-290 milliárdos árbevételt hozott össze, ami épp elegendő a magyar túlsúly megteremtéséhez. Más kérdés, hogy nem mindenhol volt azért egységes az állam, illetve a magyar tulajdonosok térnyerése. Amint erről korábban írtunk a gáz szegmensben – legalábbis a lakossági piacon – szinte teljes volt a hatalomátvétel, az áramszektorban azonban korántsem.

Bankok: az MKB-val fordult a kocka

A pénzügyi szférában már 2015-ben sem volt semmi probléma, igaz, ez nem a KSH adataiból derül ki. A statisztikai hivatal ugyanis ebben a szektorban csak a termelési érték magyar és külfdöldi cégek közötti megoszlását közölte, ami elég nehezen értelmezhető mutató. Éppen ezért megnéztük a a Magyar Nemzeti Bank hitelintézetek mérlegfőösszegét bemutató adatsorát, ami már sokkal többet árul el.

 

Például azt, hogy a bankszférában 2014 harmadik negyedévében történt meg a fordulat, épp akkor, amikor az állam elég furcsa körülmények között megvásárolta az azóta Mészáros Lőrinc és Matolcsy György közelében landoló MKB-t. A Budapest Bank 2015 eleji állami bekebelezése már csak megerősítette a magyar túlsúlyt.

A belföldi és külföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszege között egyébként korábban sem volt nagy különbség: nagyjából 25-30 százalék utóbbiak javára. Ez az arány fordult meg mostanra.

Média: a TV2 meghozta a magyar többséget

A média esetében a legnehezebb összesíteni a számokat a KSH adatok szerint, ilyen kategória ugyanis külön nincsen. Több tevékenység alapján lehetne összeszedni, de így olyan vállalatok is bekerülnének az összesítésbe, amelyek nem ezen a területen ténykednek.

Az mindenesetre jól látszik, hogy a műsorösszeállítás és műsorszolgáltatás esetében nőtt a magyar tulajdoni hányad. Bár épp 2015-ben a KSH szerint (sem árbevétel, sem hozzáadott érték alapján) nem volt meg az 50 százalék, ám egy évvel korábban igen. Ráadásul itt sosem volt ritka, hogy külföldi cég mögé bújtak a magyar tulajdonosok, így érdemes fenntartásokkal kezelni a külföldi túlsúlyt.

 

Ebben a szegmensben egyébként a nagy változást a TV2 első tulajdonosváltása hozta meg. A második legnagyobb hazai kereskedelmi tévét még 2013 legvégén vette meg az akkori menedzsmentje a német ProSiebenSat.1-tól, majd passzolta tovább két évvel később a hazai média talán legfurcsább ügylete keretében Andy Vajnának.

Hasonlóak a trendek a kiadók körében is, ahol 2014-ben és 2015-ben már magyar többség volt, köszönhetően annak, hogy a külföldi cégek nagyobbat estek 2013-hoz képest. Pedig két éve még volt Népszabadság és nem kebelezte be szinte a teljes vidéki sajtót – többnyire külföldi tulajdonosoktól vásárolva – a Mészáros-Vajna kettős. Persze az is igaz, hogy ez a kategória nem csak lapkiadókat takar.

Kiskereskedelem: a nagy bukta

Míg a másik három szektorban sikerre vitte a multik kitúrását a kormány, addig a kiskereskedelemben – legalábbis eddig úgy tűnik – teljes kudarc lett a kísérlet vége. Ha az egész szektort nézzük, igazából nincs is miről beszélni, hiszen már 2010-ben is magyar fölény volt. Akkor a hazai tulajdonú vállalatok hetedével nagyobb árbevételt produkáltak, mint a multik, és előnyük azóta csak nőtt.

 

Orbán Viktor azonban épp ezért biztosan nem a teljes szektorra gondolt, amikor az 50 százalékos hazai részesedés elérését tűzte ki célul. A kormányfő vélhetően a „nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem” besorolás alatt futó cégekre célozhatott, amelyek a teljes kiskereskedelem nagyjából 40 százalékát adják. Itt azonban nem hogy csökkent, még nőtt is a multik előnye: míg 2010-ben 55, öt évvel később már 70 százalékkal magasabb árbevételt értek el a külföldi vállalatok.

 

Bár a kormány mindent megtett, hogy a hazai tulajdonú láncokat hozza helyzetbe, ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. A szabadságharc pedig valószínűleg akkor bukott el végleg, amikor néhány hete a CBA-alapító Baldauf László úgy döntött: átadja saját tulajdonú üzleteit a német Lidl-nek. Baldauf ugyan igyekezett megmagyarázni lépését, de ha valaki, aki ennyire közel áll a cég vezetéséhez kiszáll, az elég erős jelzés egy franchise hálózat többi tagjának, és akár lavinát is elindíthat.

Persze ez utóbbi sem lenne annyira megdöbbentő, hiszen a magyar láncok képtelenek voltak hatékonyságban felvenni a versenyt a külföldi diszkontokkal. Utóbbiak üzletei négyszer-nyolcszor nagyobb árbevételt produkálnak, és egy alkalmazottjukra is nagyjából hatszor nagyobb forgalom jut.

A termelékenységbeli különbség bár itt különösen szembetűnő, más szektorokban is megvan. Amint arról korábban már írtunk: általánosságban elmondható, hogy egy multi alkalmazottja legalább két és félszer akkora értéket teremt, mint egy magyar vállalkozásé. Ez pedig a magyarosított ágazatokban sincs másképp. Elég sokatmondó adat, hogy 2010-ben a magyar műszorszolgáltató cégek -12,5 milliárd forint hozzáadott értéket “hoztak létre”.

Állam Piac bankok CBA energia kiskereskedelem média Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.