Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 26. 09:42 Piac

Hiába próbálta, az áramcégeket nem tudta ellehetetleníteni és megszerezni a kormány

Miközben a hazai gázipar fél évtized alatt szinte teljes egészében tulajdonost váltott, és jórészt magyar kézbe került, az áramszektorban nem halad ilyen jól az Orbán Viktor által célként megfogalmazott magyarosítás. Már az állami közműholding is csak késve, 2017 elején tudott belépni a piacra, ráadásul mindez masszív tízmilliárdokba került az adófizetőknek. Azóta pedig nem történt újabb előrelépés, és most úgy tűnik nem is nagyon fog. Erről a piacról ugyanis sokkal nehezebb lesz kiszorítani a multikat.

Az eddigi egyetlen magyar szerzemény a korábban a francia EDF tulajdonában lévő Démász volt, aminek felvásárlását 2016 végén jelentették be a felek. Az akkor még más néven futó NKM Nemzeti Közművek Zrt. 121 milliárdért vásárolta meg a franciák lényegében teljes hazai villamosenergia társaságait. Ezzel megszerezte a cégek 775 ezer ügyfelét és a 32 ezer kilométernyi villamoshálózatát is.

 


Ez nem kevés, de az E.ON 2,5 illetve az Elmű-ÉMÁSZ nagyjából 2,1 millió fogyasztójához, és a két konkurens csoport együttesen 150 ezer kilométernyi hálózatához képest nem is olyan sok. Bár október végén az NKM átvette a Magyar Telekom ügyfeleit is, de ez csak egy szűk kört, mindössze 60 ezer fogyasztót érintett.

Miközben tehát a lakossági gázpiacon már mindenki az állami közműholdingtól vásárol, és a hálózatot is 80 százalékban az NKM, vagy a szintén magyar hátterű MET-csoport tartja a kezében (vagy fogja hamarosan), addig az áramszektorban maradt a külföldi túlsúly.

 

Pedig az állam tett kísérletet az E.ON és az Elmű-ÉMÁSZ hazai érdekeltségeinek bekebelezésére is. Sőt, az E.ON-nal elsők között egyezett meg 2014 elején az akkor még a rezsiharcot felügyelő MVM, hogy átveszi lakossági ügyfeleit, illetve gázhálózati cégeit. Hiába írtak azonban alá szándéknyilatkozatot a felek, az ügyletből semmi nem lett.

Nem szerezte meg az állam a szintén német RWE érdekeltségébe tartozó Elmű-ÉMÁSZ-t sem, pedig itt még konkrétabb tervek voltak, mint az E.On-nál. A csoport 2015 végén rendkívüli közgyűlésen döntött arról, hogy 2016 elején átadja lakossági fogyasztóit az NKM elődjének, de az ügyfelek azóta is az Elműtől, illetve az ÉMÁSZ-tól kapják az áramot.

Mindkét esetben ugyanaz vezetett a kudarchoz: a feleknek az áron nem sikerült megegyeznie.

Az áramszolgáltatók ugyanis nem adták olyan könnyen a bőrüket, egyszerűen azért, mert őket nem sikerült úgy ellehetetleníteni a rezsicsökkentéssel, mint a gázos cégeket.

A sok ezer kilométernyi villanyvezetéket fenntartó hálózati cégek még a rezsiháború alatt is nagyon masszív nyereséget termeltek. Az E.On három cége, illetve az ÉMÁSZ és az Elmű egy-egy vállalata úgy hozott össze az elmúlt fél évtizedben közel 55 milliárdos profitot, hogy utóbbi csoportnál egy egyszeri eszközleírás miatt az egyik évben 38 milliárdos veszteséget könyveltek el. Ha ez nincs, jóval 100 milliárd feletti profitot hozott volna össze öt év alatt a szektor (2012 óta az NKM által átvett Démász hálózati cége is termelt közel 24 milliárd forintnyi eredményt).

 

A kereskedelmi cégek az árak hatósági leszorítása után ugyan nem teljesítenek ilyen jól, de a helyzet itt sem annyira rossz, mint a gázszektor hasonló vállalatainál volt. Ennek megfelelően ebben a szegmensben a cégek nem adták át önként ügyfeleiket az államnak, az pedig nem tudott olyat ajánlatot tenni, amivel az energia multik megelégedtek volna.

Ha pedig ez eddig nem sikerült, a jövőben még nehezebb lesz. A rezsicsökkentés környékén megfelelő feltételek mellett valószínűleg lett volna eladási szándék, most sokkal kevésbé van. Az E.ON például többször elmondta az elmúlt időszakban, hogy marad Magyarországon és esze ágában nincs értékesíteni áramérdekeltségeit, különösen nem a hálózati cégeket.

Az Elmű-ÉMÁSZ esetében talán elsőre nem ilyen egyértelmű a helyzet, különösen, hogy a csoport többségi tulajdonosai épp most váltak meg másik magyar érdekeltségétől, a mátrai erőműtől. A német RWE, illetve a kisebb részvényes EnBW Trust, ötven milliárd forint körüli összegért adhatta el az ország második legnagyobb áramtermelő létesítményét működtető céget Mészáros Lőrinc cégcsoportjának, illetve a felcsúti milliárdos cseh üzletfelének. Az ügyletet bejelentő közleményben az RWE ki is emelte, hogy a tranzakció összhangban áll a csoport stratégiájával. Ennek lényege, hogy a jövőben fő piacaikra, Németországra, az Egyesült Királyságra, és a Benelux államokra kívánnak koncentrálni.

Az RWE valójában nem akar kivonulni Magyarországról. Nem sokkal a 2015-ös magyarországi közgyűlés után teljesen átszervezték a csoport működését. Az RWE-nél csak az erőművek maradtak, a többi tevékenység (így a kereskedelem és a hálózati cégek működtetése is) egy másik céghez, az Innogy SE-hez került. Utóbbi vállalat többségi tulajdonosa ugyan az RWE, de a két társaság egymástól teljesen függetlenül működik.

Az Innogy nem csak a nyugat-európai piacokra koncentrál. Legutóbbi éves jelentésében a vállalat külön kiemelte: a kontinens keleti részén növelni tudta piaci részesedését részben annak köszönhetően, hogy a magyarországi ügyfelek száma is nőtt (igaz csak 10 ezerrel, ami arányaiban nem annyira jelentős).

Ez alapján pedig nem tűnik úgy, hogy épp a kivonuláson gondolkodnának. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy állami szereplővel biztosan nem tárgyalnak érdekeltségek eladásáról. Nem állami, hazai tulajdonú potenciális vevő (mint a MET a gázszektorban) a villamosenergia ágazatban viszont nem igazán látszik. Különösen úgy nem, hogy itt – szemben a MET-Tigáz ügylettel – nem néhány tízmilliárd forintra, hanem ennél egy nagyságrenddel nagyobb összegre lenne szüksége annak, aki meg akarja szerezni mondjuk a hálózati cégeket.

Piac áram E.On Elmű ÉMÁSZ villamosenergia kereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Wiedemann Tamás
2018. október 17. 16:03 Állam, Piac

Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége

A világgazdasági fórum szerint túl nagy a korrupció Magyarországon, rossz az oktatás és az egészségügy. Sok cég még mindig az olcsó munkaerőre támaszkodik.

Hajdu Miklós
2018. október 17. 09:35 Piac

Csongrád megye átvette a cégbedőlés trónját

Kiugróan sok a bedőlő cég a Dél-Alföldön.

Bucsky Péter
2018. október 17. 06:52 Piac

A CBA nevet hanyagolva hasít az egyik CBA-vezető cége

Az Aldi és a Lidl nyereségrátája a fasorban sincs a magát CBA-nak álcázó CBA-hoz képest. De a sikernek vannak árnyoldalai is.

Fontos

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?