Ahogy arra egy ideje már számítani lehetett, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Mátrai Erőmű többségi részesedése. A hvg.hu reggel írta meg, hogy a felcsúti polgármester egy cseh energetikai csoporttal karöltve vásárolhatja meg Magyarország második legnagyobb erőművét.
Kora délután a tranzakciót az érintettek is megerősítették. Az igen nehezen átlátható tulajdoni hátterű, de jelentős részben Mészáros Lőrinc kezében lévő Opus Global Nyrt. tette közhírré, hogy az Energeticky Prumyslovy Holdinggal közösen közvetett befolyást szerzett a Mátrai Erőmű Zrt.-ben. Azért közvetett, mert nem maga az Opus, illetve partnere vette meg a cég 72 százalékát, hanem szokás szerint egy viszonylag komplex céghálón keresztül bonyolították le a vásárlást.
Az ügyletben a magyar résztvevő a többségében személyesen Mészáros Lőrinc, kisebbségben az Opus Nyrt. tulajdonában lévő Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő által kezelt Status Energy Magántőkealap. Ez utóbbi végső tulajdonosait, azaz a befektetési jegyek tulajdonosait nem lehet megismerni, viszont az kimondható, hogy a céget, és így az alapot a Mészáros Lőrinc-féle érdekeltségi kör irányítja. A Status tőkealap egy közös céget alapított a cseh EPH-val, ezt hívják Status Power Invest Kft-nek, ami megvette az erőművet.
A visontai egység 950 megawattos kapacitásával a nagyjából kétszer ekkora paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb áramtermelő létesítménye. Az elmúlt években a teljes hazai termelés nagyjából 20 százalékát adta, az itthoni fogyasztásnak pedig körülbelül a hetedét-nyolcadát fedezte.
Maga a tranzakció nagy meglepetést nem okozott, a német tulajdonosok ugyanis már tavasszal jelezték, hogy megszabadulnának a létesítménytől. A visontai erőművet működtető cég részvényeinek 51 százalékát eddig az esseni székhelyű RWE csoport tartotta a kezében, de volt egy közel 22 százalékos pakettje a karsruhei EnBW Trustnak is. Ennek a két tulajnak a részesedését vásárolta most ki a magyar vállalkozó. A vállalat maradék bő egynegyedét az MVM csoport birtokolja, ők meg is tartották részesedésüket.
Az MVM, egészen pontosan a kormányzat egyébként korábban tett kísérletet arra, hogy befolyását növelje a cégben. A kabinetet régóta zavarta, hogy a németek éves szinten tízmilliárdokat vettek ki a társaságból, ezért szerették volna, ha az állami vállalat nagyobb részesdést szerez. Másfél-két éve tárgyalások is voltak a magyar fél és a EnBW között, de ezek nem vezettek eredményre.
Pedig az EnBW részéről már akkor is volt eladási szándék, az idén pedig az RWE is meghirdette saját részesedését. A Mátrai Erőmű többek fantáziáját is megmozgatta: már tavasszal arról szóltak a hírek, hogy öt pályázó is lenne a pakettre, köztük Mészáros Lőrinc, és az elsősorban gázüzleteiről ismert MET Zrt. Őszre nagyjából körvonalazódott, hogy a felcsúti polgármester lesz a befutó. A Heti Válasz három hete írt az egykori gázszerelő erre utaló új cégalapításairól, megemlítve, hogy a felvásárlás már csak azért is logikus lenne, mert Mészáros épp egy óriási búzakeményítő-üzemet épít állami segítséggel Visontán, amelynek működtetéséhez a Mátrai Erőmű fogja biztosítani a gőzt és az áramot.
Annak, hogy a felcsúti polgármester végül nem egyedül, hanem egy szakmai befektetővel közösen szállt be a bizniszbe több oka is van. Egyrészt az energetika – annak ellenére, hogy eredetileg gázszerelő volt – egész biztosan idegen terep számára, korábban ezen a területen nem volt aktív, ez pedig nem az a szektor, ahova ágazati ismeretek nélkül érdemes beugrani. Legalább ennyire fontos azonban, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. még az ő léptékeivel mérve is nagy falat.
A cég az elmúlt években rendre 100 milliárd forint körüli árbevételt és – 2016 kivételével – 10 milliárd forint feletti nyereséget termelt. Utóbbi nagy részét pedig rendre ki is vették a tulajdonosok: a társaság 2007 óta közel 90 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki. Emellett a vállalatnak 140 milliárd forintnyi eszközállománya van, amit jelentős részben saját forrásból finanszíroz.
Az RWE az elmúlt időszakban beszámolóiban külön soron tartja számon azokat az eszközöket, amelyektől meg kíván válni. A harmadik negyedévben ez kizárólag a Mátrai Erőmű volt, aminek rájuk eső eszközeit a gyorsjelentés szerint 123 millió euróra, azaz jelenlegi árfolyamon 38,6 milliárd forintra értékelték. Ez ugye csak a társaság valamivel több, mint fele, ehhez adódik hozzá az EnBW 22 százalékos csomagja, amely arányosan 16 milliárd forintot érhetett.
Utóbbi összeg már csak azért is reálisnak tűnik, mert a kisebbik német tulajdonos állítólag az MVM-től is nagyjából ennyit kért volna a pakettért. A Népszabadság a tárgyalások megszakadásakor arról írt, hogy a felek a pénzben nem tudtak megegyezni, mivel az állami vállalat csak 10 milliárdot ajánlott, miközben a németek a részvénycsomag nyilvántartott értékére hivatkozva körülbelül 15 milliárdot kértek.
A teljes vételár ez alapján az ötven milliárdot is meghaladhatta, de ha megnézzük, hogy az elmúlt években mennyit hozott a tulajdonosainak, a cég akár még ennél is többet érhet. Itt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a németek a közelmúltban már az utolsó forintokat is kifacsarták a vállalatból, valószínűleg azért mert eszük ágában nem volt fenntartani a létesítményt. A visontai erőmű ugyanis elavult, ráadásul gyenge minőségű szenet éget, ami finoman szólva sem prioritás az Európai Unióban (egyébként nemrég felkerült az EU 30 legszennyezőbb erőműve közé). A létesítmény közel 50 éves blokkjainak üzemideje ugyan csak 2025-ben jár le, ahhoz, hogy az erőmű huzamosabb ideig termelhessen egész biztosan hatalmas összeget kellene a modernizációjára költeni. Ezt pedig a német tulajdonosok valószínűleg már nagyon nem szerették volna.
