Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Torontáli Zoltán
2017. november 9. 14:59 Állam, Pénz

Végre megértettük a csodálatos Mészáros-részvények titkát

(Kasnyik Márton – Torontáli Zoltán)

A Mészáros-részvények tőzsdei megjelenése, majd elképesztő emelkedése az utóbbi fél év talán legforróbb történése Magyarországon. Világszerte is ritka, hogy egy-egy részvény ekkorát emelkedjen néhány hónap alatt:

 

Amióta már nem csak suttogták, hanem hivatalossá is vált, hogy az azóta Opus Globállá átnevezett Opimusban és a Konzumban megjelent Mészáros Lőrinc – ez idén február végén történt -, a részvényeket széttépték a befektetők. Az árfolyamok a korábbi mélypontokhoz képest 180-210-szorosára, Mészáros Lőrinc hivatalos bejelentkezése óta 20-53-szorosára emelkedtek. A Mészáros-papírok közé későn csatlakozó Appeninn szégyenkezhet, itt csak ötszörözött az árfolyam a felcsúti vállalkozó megjelenése óta eltelt hónapban. A befektetők annyira megőrültek, hogy rengeteg másik, komolyan vehető eszközök és bármiféle sztori nélküli kispapír is úgy kezdett emelkedni, mintha tépték volna.

Az Opus, a Konzum és Appeninn együttes értéke a mostani árfolyam szerint kevés híján háromszázmilliárd forint.

Ez főleg azért érdekes, mert a Konzum és az Opus valódi értékéről, vagy akár a cégeket átvevő nagybefektetők valódi szándékairól alig lehet tudni bármit, már azon kívül, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre különféle vagyonelemeket kezdtek itt összevonni. A cégek árfolyama úgy emelkedett minden nap limittel (tehát a tőzsde szabályai szerint maximális mértékben), hogy fogalmunk sem lehetett a fundamentumokról: nem csak azt nem lehetett tudni, mennyi pénzt termelnek a részvénytársaságok eszközei, hanem hogy egyáltalán mennyi van belőlük, és mik is azok konkrétan.

Ezen a káoszon egy kicsit változtatott a két Nyrt. őszi féléves jelentése, de részvényelemző legyen a talpán, aki ezen az elképesztően bonyolult – a lenti két ábrában sem teljes – cégstruktúrán kiigazodik:

Látható, hogy az Nyrt-k részvényeit vásárló kisbefektetők itt egy elképesztő bonyolultságú, kereszttulajdonolt rendszerbe szállnak be. Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért nem csak az Nyrt. tulajdonosai között, hanem a leánycégeknél is feltűnnek külön-külön, ráadásul a leánycégek némelyike által irányított (de nem tulajdonolt) magántőkealapok is fontos játékosok a szisztémában. Ezeknek a magántőkealapoknak még a tulajdonosait sem lehet ismerni. Mégis sokan látják úgy, hogy megéri ezekkel a papírokkal spekulálni: az Opusban 23 százalék (mostani árfolyam szerint kb. 45 milliárd forint), a Konzumban 28 százalék (15 milliárd forint) a közkézhányad, ennyi papír van a kisbefektetőknél, és ők nagyon aktívan kereskednek is ezekkel a papírokkal.

Csak eddig az volt rejtély, hogy mi alapján. Mi a titka a részvények hihetetlen sikerének?

A választ Fekete Péter, a Konzum vezérigazgató-helyettese adta meg egy tegnap esti előadáson. Ő Jászai Gellért, a csoport egyik befektetője helyett jött el a Corvinus egyetem előadójába, miután Jászai betegség miatt lemondta az előadást. Ha lett volna csillár, azon is lógtak volna a nézők a közel négyszázfős teremben, az érdeklődő egyetemisták mellett olyan potenciális vagy tényleges kisbefektetők tolongtak, akiket felcsigázott a szórólap, amely azt ígérte: most megtudhatják, hogyan lehetnek részesei a nagy Mészáros sztorinak.

Ki is derült a lényeg. A Londoni Cityben eltöltött 12 év után hazatért Fekete Péter szerint egy olyan vállalatcsoportot, mint a Konzum, nem érdemes a hagyományos vállalatértékelési módszerekkel vizsgálni, hiszen ők valójában mások vagyonát kezelik és forgatják, mint egy magántőkealap. Fekete Péter előadásából végre világossá vált, hogy

a Konzum csoda két kulcsa az átértékelés és az átfogó jövedelem.

Fekete szerint a cég fundamentumait nettó eszközértékben kell követni, mint egy befektetési alapnál (a nettó eszközérték a cég különböző vagyonelemeinek aktuális értéke). Vagyis a növekedési sztorit azoknak az eszközöknek az értéke alapozza meg, amelyek a cégek könyveiben vannak. Ez a Konzum esetében most 23,9 milliárd forint. Fél éve még 10,3 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a cég teljes, átfogó jövedelme 13,6 milliárd forint volt (eddig, ebben a félévben). Ez főleg a részesedések átértékeléséből jött.

Csavaros módon ebben az “átfogó jövedelemben” jelentős részben maga a Mészáros-rali hatása van: a Konzum például birtokolja az Opus és az Appeninn egy részét is, ezeknek árfolyamemelkedésén 7,2, illetve 6,2 milliárdot kaszált.

A rendezvényt szervező Random Capital elnök-vezérigazgatója, Virág Ferenc – aki egekbe magasztalta a szerinte szárnyalásra hivatott Konzumot és Opust – egy szemléletes példával mutatta be az átértékelés lényegét. Azt hozta fel példának, hogy a hotelek, amelyeket Mészáros Lőrinc vásárolt fel az utóbbi években, olcsón kerültek a vagyonelemek közé, ám amikor már ott voltak, akkor át lehetett őket értékelni. Így egy csapásra ott van a könyvekben az (igazi) érték. Mintha az nem számítana, hogy miért volt olcsó a hotel.

De ha a Konzum nettó eszközértéke 24 milliárd, akkor hogy érhet a cég a mostani árfolyamán mégis 55 millárdot?

Erre is Virág válaszolt. Szerinte a vállalatértékelés négy fontos tényezője közül az egyik a kapcsolati tőke, amely a Konzumnál vitathatatlanul megvan. Azt mondta, hogy Mészáros Lőrinc kapcsolati tőkéje a Konzum szempontjából pozitív, mert váratlan helyzetekben is mindig lehet rá számítani, azaz csökkenti a befektetők kockázatát. “A Konzum olyan, mint egy puttony, amelybe folyamatosan érkeznek a vagyonelemek” – mondta.

Ha tehát folyamatosan érkezni fognak olcsón az újabb és újabb vállalatcsoportok a Konzumba és az Opusba, amiket aztán újra meg újra felértékelnek a valós, sokkal magasabb értékükre, ami miatt a Konzum és az Opus értéke is még tovább emelkedik, akkor akár folytatódhat is ez a hihetetlen tőzsdei sikertörténet.

Tehát a rali hajtja a ralit.

És az olcsón megszerzett vállalatok folyamatos érkezése. Fekete prezentációjában egyébként fel sem bukkant Mészáros Lőrinc neve, sem az, hogy milyen kockázatot jelenthet az, hogy ő áll a cégcsoport mögött. Most nem az a fontos, hogy a vagyon hogyan keletkezett, és mennyire biztos, hogy az idők végezetéig keletkezni fog, hanem csak az, hogy most hogyan kezelik. Mert ha jól kezelik, akkor jön a hozam, és abból osztalékfizetést ígérnek, tehát érdemes lehet beszállni.

(MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Állam Pénz budapesti értéktőzsde konzum Mészáros Lőrinc opus Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.

Rigó Anita
2018. október 9. 06:55 Állam

Szinte példátlan az EU-ban, ami a fiatal magyar diplomásokkal történik

A fiatal felnőttek képzettségi szintje sosem szakadt le annyira az uniós átlagtól az elmúlt évtizedben, mint tavaly.

Wiedemann Tamás
2018. október 8. 11:05 Állam, Pénz

A letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdött

Bevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.