Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Miután a G7-nek már több mint másfél éve van egy havi rendszerességgel levásárolt, mindig ugyanazt és ugyanakkora mennyiségben tartalmazó fogyasztói kosara, elérkezettnek láttuk az időt, hogy ennek segítségével a magyar árakat összevessük egy konkrét külföldi példával.

Az volt a tervünk, hogy a Lidl egyik franciaországi boltjában levásároljuk ugyanazokat a termékeket, amelyeket 2020 januárja óta minden hónapban virtuálisan Magyarországon is megveszünk (egyébként a Lidl mellett az Aldiban, illetve egy ideje már a Penny Marketben és a Tescóban is). Ez a tervünk azonban csak 80 százalékban sikerült. A bevásárlólistánk ugyanis 42 állandó elemből áll, de a Lidl francia áruválasztéka annyira eltér a magyartól, hogy ott csak 80 százalékban találtunk elfogadható összehasonlítási alapokat.

A 22 forintos magyar kiflinek és zsemlének például lehetetlen (árban és minőségben hasonló) francia párt találni, de a magyar szortiment betonstabil részét alkotó tv (tölteni való) paprikát és fehérrépát sem találni a francia polcokon. Arról nem is beszélve, hogy az igen nagy ottani sertéshúskínálatnak a jelek szerint nem része a darált hús, legalábbis ottjártunkkor azt csak marhából forgalmazták. Arra pedig esély sem volt, hogy a rögös túró – mint hungarikum – helyettesítőjével próbálkozzunk.

Rendhagyó módon ezért pár kivételt tettünk, és összeállítottunk egy olyan kosarat, amelyben szinte minden terméknél vállalható a közvetlen összehasonlítás. Ebbe tehát csak olyan alapélelmiszerek kerültek bele, amelyek vagy egy az egyben, vagy „lényegileg” megegyeznek. Utóbbira három esetben volt szükségünk:

  1. A Magyarországon alapterméknek számító (legolcsóbb) félbarna kenyeret francia megfelelő híján az ottani legolcsóbb bagettel helyettesítettük, a termék összetételét és a fogyasztói szokásokat ismerve ez vállalható kompromisszumnak tűnt.
  2. Hasonló alapon tettünk Fromage Blanc-t a francia kosarunkba a magyar tejföl helyett, előbbi zsírtartalma 30, utóbbié 25 százalék volt.
  3. A harmadik gasztroterrort pedig azzal követtük el, hogy a magyar kakaós csigát kénytelen-kelletlen a francia belga tekerccsel vetjük össze, de úgy érezzük, hogy a tészta alapanyaga, a termék formája és főleg az étkezésben betöltött szerepe miatt ez mégis alkalmas módszer arra, hogy egy szokásos francia és magyar bevásárlásnál egyenértékűnek tekintsük.

Ezen kívül két további módosításra azért volt szükség, mert a trappista sajt szintén felejtős a francia Lidlben, ezért az ottani „belépő szintű” tömbsajtot, a maasdamot vásároltuk meg (de ebben az esetben természetesen ugyanezt a maasdamot tettük a magyar kosárunkba is, csakhogy az itthon jóval drágább, mint a trappista). A másik a friss tej, amelynek 2,8 százalékos zsírtartalmú verziója Franciaországban nem volt a boltban, ezért az ottani 3,6 százalékost tettük a kosárba, a magyar 2,8-asat pedig 3,5-ösre cseréltük.

Így összességében a három közelítésen kívül (kenyér, tejföl és kakaós csiga) minden esetben ugyanazt az alapterméket hasonlítjuk egymáshoz, és így állt össze az alábbi, 33 terméket tartalmazó bevásárlólistánk.

A következő grafikonon bemutatjuk ennek a 33 terméknek a konkrét árát, a francia adatokat 350 forintos euróárfolyammal átszámolva.

Látszik, hogy

a 33-ból összesen kilenc olyan terméket találtunk, amely Franciaországban olcsóbb volt

(akció nélkül, a rendes árakkal számolva). Az adatfelvétel között 15 nap különbség volt, de az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján meglehetősen csekély annak az esélye, hogy emiatt nagyon elcsúsztak volna az értékek.

A francia vásárlónak tehát abszolút értékben is olcsóbb a Lidlben a vaj, a tejföl, a paradicsom, az alma, a kávé, a spagetti, a vöröshagyma és a maasdam sajt, mint a magyarnak itthon.

Ugyanakkor a grafikonon is jól látszik, hogy a termékek többségénél a francia árak jóval magasabbak, ezért nem meglepő, hogy ha a fenti bevásárlólista teljes költségét nézzük,

a magyar 14 393 forint helyett Franciaországban 19 865 forintnak megfelelő eurót kell a kasszánál fizetni.

Ez azt jelenti, hogy a mi nem reprezentatív és nem hivatalos, szubjektív alapon összeállított nagy bevásárlásunknál

a francia Lidl 38 százalékkal drágább, mint a magyar.

Érdemes azonban rögtön egy érdekes dolgot kiemelni a képletből: a csirke és a pulyka a magyarhoz képest olyan borzasztóan drága a francia Lidlben, hogy ha ezt a két terméket kivennénk a listából, akkor egyből 18 százalékra esne vissza az eltérés, ami már nem tűnik annyira vállalhatatlannak.

Maradva azonban a 38 százalékos különbözetnél, rögtön jogos lehet a reakció, hogy Franciaországban a fizetések jóval magasabbak a magyarnál. Ha tehát azt szeretnénk megnézni, hogy mekkora terhet jelent egy francia és egy magyar családnak ez a bevásárlás, akkor viszonyíthatjuk az árat például a hivatalos nettó átlagkeresetekhez.

Számításaink szerint a bevásárlásunk a magyar nettó átlagkereset 4,76 százalékát viszi el, a franciának viszont csak a 2,5 százalékát.

(Cikkünk eredeti verziójában vásárlóerő paritásra hoztuk a fizetéseket – tévesen, ezért a fenti számokat javítottuk, a tévedésért elnézést kérünk.)

Nem meglepetés, hogy

a jóval többet kereső francia család ugyan többet fizet a kasszánál, mint a magyar, mégis kevésbé érzi a bevásárlást költségesnek.

Nagyon tanulságos megnézni az árösszehasonlítást nettó értékben, azaz áfa nélkül is. A magyar számlánk általános forgalmi adó tartalma 2696 forint volt, míg a franciaé ennek csak majdnem a harmada, 1036 forint lett. A rekorder 27 százalékos magyar áfával (kivéve a sertéshús termékeknél és a tejnél) szemben a francia adó a (nem étteremben árult) élelmiszerekre mindössze 5,5 százalék, ezért fordulhat elő, hogy

ugyanazon bevásárlásunk után a magyar állam 2,7-szer több adót szedett be, mint a francia.

Ugyanez a másik oldalról is megközelíthető: a Lidl nettó árbevétele a bevásárlásunk eredményeképpen Magyarországon 11 697 forint, Franciaországban azonban 18 829 forintnak megfelelő euró volt, vagyis ott majdnem 62 százalékkal nagyobb bevételt könyvelt el a cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz árak alapján olyan, mintha a sertéspárizsiban nem is lenne húsSaját adatfelvételünk szerint tavasszal általános drágulás következett be a húsoknál, azóta az árak az ugrás utáni szinten stabilizálódtak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPár kivétellel eltüntette az Aldi és a Lidl az alapvető zöldségek és gyümölcsök szezonjátA banán, a burgonya, a répa és a hagyma ára nagyon stabil lett, de még az almáé sem mutat igazi szezonális trendet. Csak a lecsó maradt kétszer drágább télen, mint nyáron.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat drágult otthon főzve a szegények ebédjeSzokásos havi nagy bevásárlásunkon kívül ezúttal virtuálisan elkészítettünk egy krumplifőzeléket fasírttal, hogy egy konkrét példán lássuk, mennyi a tényleges élelmiszer-infláció.

Adat áfa élelmiszer Franciaország kiskereskedelem Lidl összehasonlítás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. december 2. 16:38 Adat

Már Matolcsy György is az uniós élmezőnybe várja a jövő évi magyar inflációt

Csak Lengyelországban vár az Európai Bizottság jövőre a Matolcsy György által nemrég emlegetett öt százalékosnál magasabb inflációt jövőre.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.

Bucsky Péter
2021. november 30. 06:48 Adat, Vállalat

Túl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozni

A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.