Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. augusztus 5. 06:49 Adat, Élet

Pár kivétellel eltüntette az Aldi és a Lidl az alapvető zöldségek és gyümölcsök szezonját

Pár hétig még nagyban érik a magyar paradicsom és paprika, de a lecsószezon már a végéhez közeledik. A paradicsom kilója tavaly nyár közepén az Aldiban és a Lidlben akció nélkül 400 forint volt, eddig idén is 400 forintra ment le, a paprika pedig a jelek szerint tavaly és idén is 700 forintnál érte el a legolcsóbb periódusát. Semmi meglepetés nincs abban, hogy ennek a két zöldségnek az ára nyáron jóval alacsonyabb, mint télen, a paradicsom az elmúlt télen 900 forintig kúszott fel, a paprika pedig 1200-1300 forintnál tetőzött a két népszerű diszkontban. A szezonalitás tipikus jelét látjuk, az árak télen majdnem duplájára emelkednek, hogy aztán nyárra újra mérséklődjenek.

Érdemes azonban megnézni az alábbi két grafikont, amelyre a paradicsomon és paprikán kívül több más alapvető zöldség és gyümölcs árváltozását is feltettük. Az adatok nem a hivatalos statisztikából, hanem a saját gyűjtésünkből származnak, ugyanis 2020 januárja óta minden hónap utolsó napján megnézzük 42 termék árát a két boltban (illetve idén már a Penny Marketben és a Tescóban is).

Az egyes elemek változási görbéje külön-külön is látható, a termék nevére kattintva lehet levenni vagy hozzáadni őket a grafikonhoz.

Mindkét grafikon alsó harmadában van egy egyenes vonal: a banánnak gyakorlatilag nincs görbéje, vagyis nincs szezonális áringadozása. Ennél kissé meglepőbb, de ha a burgonya görbéjét emeljük ki, lényegében ott sem látunk naptári ingadozást, azaz a krumplinak sincs szezonális ára a két diszkontban. Utóbbinak viszont feltétele, hogy a vásárló a mi módszertanunkat kövesse, vagyis mindig a legolcsóbb piros burgonyát vegye meg, például akkor is, amikor megjelenik a boltokban az újburgonya (a banánból nincs választási lehetőség, ott egyértelmű a helyzet).

További érdekesség, hogy ha a vöröshagyma és a sárgarépa elmúlt 12 hónapját nézzük, azoknál is nagyon hasonló mintát látunk: éves szinten ugyan van némi áremelkedés, de szezonalitás lényegében nincs, csak minimálisan hajlik a görbe.

A következő kategóriába a kígyóuborkát és az almát sorolhatjuk, mert bár e kettő egészen fura párosítást ad, mégis mindkettőre igaz, hogy vannak ugyan jelentősebb áringadozásai, szezonális trendet azonban ezekbe is nehéz belelátni – mintha alapvetően nem az befolyásolná az árát, hogy nyár van vagy tél, éppen terem-e az alma, vagy nem. A tárolás, az import lehetősége, a beszállítókkal kötött hosszú távú szerződések és más kereskedelmi körülmények lehetővé teszik, hogy az ellátás folyamatos és a fogyasztói ár stabil maradjon.

Adatfelvételeink alapján csak három olyan terméket találtunk, amely a klasszikus szezonalitás jegyeit mutatta az elmúlt 12 hónapban: az említett paradicsomon és paprikán kívül ilyen volt még a narancs, amelynek ára ellentétesen mozog a Magyarországon is megtermő két zöldséggel, azaz télen van a szezonja.

A fehérrépa egy külön történet, a mi adataink szerint ez egy olyan termék, amelynek ármozgása a többihez képest extrém, gyakorlatilag nem illik semmilyen mintába.

A teljes képhez természetesen hozzátartozik, hogy mi szükségszerűen csak olyan termékeket vizsgálunk, amelyek egész évben kaphatók a boltokban. A málna, a rebarbara vagy a ribizli árát nem követjük, mert adatfelvételünk elsődleges célja az élelmiszerinfláció (vagy defláció) szubjektív alapú, folyamatos monitorozása. Ennek megfelelően szó sincs arról, hogy az áfonya és hasonló gyümölcsök szezonalitását kétségbe vonnánk, ám a fenti ábrák mégis azt mutatják, hogy az áruválaszték stabil, alapvető tagjainál a szezonális árváltozásokat a kereskedelem mára sok esetben nagyon ellaposította.

A három német diszkont (Aldi, Lidl és Penny Market) mára Magyarországon is a legkedveltebb boltláncokká vált, a piacvezető pozíciót tavaly a Lidl át is vette a Tescótól. A diszkontok árképzését többek között azért is monitorozzuk, mert mára általános értelemben is meghatározóvá vált a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, a boltoknak mindenképpen reagálniuk kell a diszkontok lépéseire, de ebben az esetben még a sarki zöldség-gyümölcsös üzletét is befolyásolhatja, hogy mekkora a hosszabb távú szerződésekkel befolyásolt szezonális áringadozás.

A nagy bevásárlás, amit másfél éve minden hónapban elvégzünk, 42 termékből áll, összetétele a mondat végén lévő csillagra kattintva látható*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
. Az adatfelvételünk módszertana pedig ennek a mondatnak a végén nyitható ki*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Nagy ármozgásokat a vásárlói kosarunkban (amelybe idén január óta már a Penny Marketet és a Tescót is bevontuk) továbbra sem látunk, a posztpandémiás élelmiszer-inflációnak tehát még mindig nincs jele az általunk vizsgált négy boltban – vélhetően kitartanak még az alapélelmiszerekre korábban kötött hosszú távú beszállítói szerződések.

Júniushoz képest júliusban az Aldiban 3,4, a Penny Marketben 4,5, a Tescóban pedig 4,4 százalékos összesített árcsökkenést mértünk a bevásárlókosarunkkal, a Lidl nálunk 0,7 százalékkal drágult. Az alábbi ábrán jól követhetők ezek a mozgások.

Az Aldi és a Lidl számainál vannak éves adataink is. Az Aldiban a bevásárlókosarunk költsége tavaly július végéhez képest 1 százalékos csökkenést, a Lidlben 1,8 százalékos drágulást mutat, a Lidl némileg olcsóbb, de a két lánc közötti különbség elhanyagolható mértékű (hangsúlyozzuk, hogy ez csak a fent részletezett bevásárlólistára, és csak a mi módszerünkkel számolva igaz).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat drágult otthon főzve a szegények ebédjeSzokásos havi nagy bevásárlásunkon kívül ezúttal virtuálisan elkészítettünk egy krumplifőzeléket fasírttal, hogy egy konkrét példán lássuk, mennyi a tényleges élelmiszer-infláció.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer gyümölcs infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market szezonalitás Tesco zöldség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Stubnya Bence
2024. március 26. 09:13 Adat

200-250 ezer főre becsli a jegybank a munkaerőpiac hazai tartalékait

Az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok, valamint az 55-74 éves nők körében vannak leginkább olyanok, akik enyhíteni tudnák a munkaerőhiányt.

Fontos

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Nagy Zsolt
2024. március 26. 04:37 Vállalat

Dollármilliókat spórol a gyártóknak egy magyar fejlesztés, ami megmutatja, hogyan lehetnek extra hatékonyak

Az EPIC Innolabs adatelemzéssel és szimulációk készítésével segíti a termelés optimalizálását többek között olyan multiknak, mint az Audi vagy az Apollo Tyres.

Trippon Mariann
2024. március 25. 16:18 Pénz

Veszélyes szinteken a forintárfolyam, mi lesz így a kamatokkal?

Legutóbb még úgy ítélhette meg a jegybank, hogy márciusban is lehetősége lesz egy százalékponttal vágni, közben azonban megváltoztak a piaci folyamatok.