Az árak alapján olyan, mintha a sertéspárizsiban nem is lenne hús

Több mint másfél évvel ezelőtt, 2020 elején bementünk egy Aldi és egy Lidl üzletbe, és megnéztük, mennyibe kerül a sertéspárizsi kilója. Akkor mindkét üzletben 858 forint volt az árcímkén. Azóta minden hónap utolsó napján megtettük ugyanezt, és mindig ugyanezt az összeget láttuk. Sőt, az utóbbi fél évben már a harmadik német diszkontban, a Penny Marketben is követtük a termék árát, de ott sem ért minket egyetlen forintnyi meglepetés sem. Úgy tűnik, a diszkontok sertéspárizsija egy olyan termék, amely dacol az inflációval, mert bármi történik, a legolcsóbb verziója 858 forintért mindig beszerezhető.

Mindez nem is lenne furcsa, ha a húsok általában nem drágulnának, de erről szó sincs. (És a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a párizsi hústartalmának a késztermékre vonatkoztatva legalább 51 százaléknak kell lennie.) A húsok ugyanis a saját adatfelvételünk szerint március és május között új szintre léptek. Most már azt is látjuk, hogy az akkori drágulás tartósnak bizonyult.

Adatgyűjtésünk alapja egyébként egy szubjektív alapon összeállított, 42 alapvető élelmiszert tartalmazó fogyasztói kosár, egy képzeletbeli heti nagy bevásárlás, amelyet minden hónap utolsó napján virtuálisan elvégzünk 2020 januárja óta (az első évben csak az Aldiban és a Lidlben, idén pedig már a Penny Marketben és a Tescóban is).

A bevásárlólistánk a mondat végén lévő csillagra kattintva olvasható^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg. Az adatfelvétel módszertanáról pedig ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva lehet elolvasni a részleteket^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

A sertéspárizsi bebetonozott ára akkor lesz igazán érdekes, ha megnézzük az alábbi ábrán például a sertés darált hús (20 százalékos zsírtartalmú verziójának) árát az elmúlt 12 hónapban.

A grafikonon az egyes üzletláncok adatait a nevükre kattintva lehet eltüntetni és előhívni. Érdemes először például csak az Aldi (kék) grafikonvonalát bekapcsolni, majd rátenni a Lidl narancs színét. Ekkor ugyanis nagyon látványossá válik a 12 hónapon keresztüli forintra egyező árképzés. Sőt, ha rákattintjuk a Penny Marketet a görbékre, majd a Tescót, akkor az is látható, hogy május-június óta nincs különbség az árakban.

Ha fasírtot készítesz, teljesen mindegy, melyik üzletbe indulsz húsért.

Összességében nézve az ábrát az látszik, hogy az 1558 forintos stabil ár február-április között egy átmeneti csökkenés után 1598 forintra nőtt, és erre állt be. Vélhetően az új éves beszállítói szerződések eredményét látjuk, és ha ez így van, akkor ez a szint várható jövő tavaszig.

A mintát érdemes megjegyezni, mert hasonlót látunk például a sertéskarajnál is:

A karaj ára érdekes módon nem egyforma a boltokban, de a diszkontokban a fő trend itt is az volt, hogy március-április környékén egy magasabb szint állandósult (a Tescónál ettől eltérő ármozgást tapasztaltunk).

A következő ábrán a csirkemellfilé árváltozását mutatjuk be. Itt fontos kitétel, hogy az Aldi és a Lidl esetében különböző kiszerelésekről van szó, a Lidlnél ugyanis van két kilogrammos kiszerelés, amelynek egy kilóra vetített ára némileg olcsóbb, mint az Aldié, ám ha ezt a módszertani kitételt nem tennénk meg, akkor az árak itt is együtt mozognának. Lényegesebb azonban, hogy ismét jól látszik a diszkontok április-májusi egyszeri áremelése, majd az új szint fenntartása.

Sokkal érdekesebb képet mutat a pulykamellfilé. A minta ugyan itt is hasonló, az ugrás azonban jóval nagyobb lett: míg egy éve még 1700 forint körül lehetett pulykamellfiléhez jutni, április óta már csak közel 1900 forintért kapható, és az emelés tökéletesen egységesnek tűnik a boltokban.

Bár nem hús, végül bemutatjuk az étolaj árának változását is, mert bevásárló kosarunknak ez a leginkább dráguló tagja (ha pedig azt kérded, miért lett ilyen drága a sült hús, ahhoz is adhat adalékot).

Az olaj egy év alatt a 350-400 forintos szintről az 510-550 forintos szintre nőtt, és az ábrán is látszik, hogy folyamatosan megy fel, mint a rakéta, szó sincs évi egyszeri ugrásról.

Végül szokás szerint megmutatjuk a teljes, 42 elemből álló, szubjektív alapon súlyozott (de 2020 januárja óta változatlan) bevásárló kosarunk összesített költségének alakulását.

Ha éves szinten nézzük, akkor tavaly augusztus végéhez képest az Aldiban 1 százalékos csökkenést, a Lidlben pedig 5,5 százalékos drágulást tapasztalunk, de hangsúlyozzuk, hogy ez nem a hivatalos reprezentatív adat, csak a mi kosarunkra és a mi módszertanunkkal mérve igaz. Mindenesetre nálunk a hús és az olaj drágulását más termékek árcsökkenése kompenzálta, másrészt pedig az is egyértelmű, hogy még sosem volt ennyire közel egymáshoz a négy bolt árképzése. A kosarunk 16-17 ezer forintos összköltségében a legnagyobb eltérés alig 600 forint pillanatnyilag, azaz most tényleg majdnem mindegy, hova megyünk bevásárolni.