Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2020. december 31. 16:31 Adat

Gyomrost kapott, de nagyjából talpra állt összeszerelőüzem-ország

A magyar kormány gazdaságpolitikájának régen hangoztatott kulcseleme az ország újraiparosítása, amely legmarkánsabban a külföldi ipari vállalatok feldolgozóüzemeinek alacsony társasági adóval, további adókedvezményekkel, közvetlen munkahelyteremtési támogatással, gyenge forinttal és olcsó munkaerővel való Magyarországra csábításában testesül meg.

Ennek folyományaként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy tavalyi jelentése szerint Magyarország rendkívül mélyen integrálódott a globális értékláncokba: exportjának nagyjából 55 százaléka, importjának mintegy 60 százaléka nemzetközi termelési láncokon keresztül folyik. Ez világszinten kiugró érték, ezt megközelítő mértékben csak két másik ország, Csehország és Szlovákia kereskedelme kapcsolódik a határokon átívelő termelési és értékesítési hálózatokhoz. (A linkelt tanulmányból mindazonáltal az is kiderül, hogy ez nem az utóbbi évtized kormányzásának hatása: a magyar exportintegráció már 2001-ben is hasonlóan magas volt, azóta csak az importkitettség nőtt jó tíz százalékponttal, amely nem jó irány.)

Az erős kereskedelmi integráció egyben azt is jelenti, hogy a hazai ipari termelés külső “sebezhetősége” nő: külső válságok, tartós logisztikai fennakadások, a külső piacokat és alkatrész-beszállítókat érintő bármilyen probléma lecsapódik a hazai iparon, legyen szó természeti katasztrófáról, vagy akár egy globális járványról. (A további, mélyebb sebezhetőségekről ez a cikk ad eligazítást.)

Ez idén, a koronavírus-járvány és az az által okozott gazdasági felfordulás során erősen megmutatkozott. Egyrészt mind az export, mind az import összeomlott tavasszal, amikor a járvány első hulláma idején Ázsiában és Európa-szerte is szigorú járványvédelmi intézkedések léptek életbe, majd felpörgött nyár végén-ősz elején, amikor az első hullám lecsengését követően nőni kezdett a kereslet.

Másrészt az adatokat nagyobb termékkategóriákra bontva az is látszik, hogy a kereskedelmi káosz elsősorban azokat a feldolgozóipari területeket érintette, ahol magas a nemzetközi termelési láncok penetrációja: az élelmiszeripari vagy a vegyipari (ide tartozik a gyógyszeripar is) exportban fel se tűnt, hogy válság van, míg az autóipar nagyon jelentős, az elektronika valamivel kisebb, de markáns visszaesést produkált.

Az őszi feltámadás ellenére a tavaszi visszaesés hatása továbbra is látszik az éves számokon. Októberben jó 7 százalékkal alacsonyabb volt a magyar export, mint egy évvel korábban, és a lemaradás behozására mérsékelt esély van: a szeptemberi fellángolás után az októberi adatok már visszaálltak a tavalyi szintre.

Mindazonáltal a kereskedelem közvetlen GDP-hozzájárulása javult tavalyhoz képest, miután az import többet esett, mint az export, így a kereskedelmi mérleg javult. Emögött részben az áll, hogy a magyar exportnak magas az importigénye, ezért ha leállnak a gyárak, az mindkét viszonylatban csökkenést jelent. Másrészt természetesen a magyar lakosság fogyasztása is visszaesett a járvány alatt, és a jellemzően importigényes beruházásokban is fennakadást okozott a Covid-19. Ebben viszont nem sok vigasz van: a mérleg javulása messze nem ellensúlyozza, hogy az exportkereslet visszaesése jelentős termeléscsökkenést okozott.

Rugalmas elektronika, bukdácsoló autóipar

A nemzetközi termelési láncok jellemzően két területen mélyek, az autóiparban és az elektronikában, Magyarország legfontosabb exporttermékei is innen kerülnek ki (Magyarország termelési láncokban betöltött szerepéről Vakhal Péter tanulmánya ad részletes képet.)

Ez a két szektor nagyon másként élte meg a Covid-19-et. Az autóiparban először brutális visszaesés jött, majd kora ősszel, a kínai autópiac felpörgésével bizonyos autókategóriákban beindult a kereslet. Ez tükröződik a magyar adatokon is: március-április példátlan exportzuhanást hozott, a belsőégésűmotor-export például áprilisban a tavalyi érték 9 százaléka, a személygépkocsi-export 15,5 százaléka volt. Szeptemberre viszont már a tavalyinál erősebb ütemben folyt az export, és német autógyártók december eleji megrendelés-állománya már magasabb volt, mint a járvány előtt. Ezzel együtt az év első tíz hónapjában az autó- és autóalkatrész export így is csak a tavalyi érték 85 és 83 százaléka volt, míg egyes részkategóriákban, például a motorgyártásban még nagyobb volt a visszaesés.

Az elektronika ezzel szemben jóval összetettebb képet mutat: bár a kínai karantén, majd az európai lezárások és az ezeket kísérő logisztikai gondok tavasszal itt is visszafogták a termelést, a szektor egésze nagyjából azonos exportot produkált októberig bezárólag, mint tavaly, és az év végére elképzelhető, hogy ebben a kategóriában növekedést mutat majd az éves kivitel.

Ez részben a koronavírus hatásával is magyarázható: az utóbbi hónapokban a távmunkára való átállással jelentősen nőtt a kereslet a laptopok, webkamerák, monitorok és egyéb elektronikai eszközök iránt, ebből Kínától Vietnamon át Japánig számos, az elektronikai iparban erős ázsiai gazdaság profitált. A jelek szerint hasonló a helyzet Magyarországon: a számítógépek, tévék, monitorok exportja nagyot nőtt idén, de más elektronikai termékkategóriákban jellemzően visszaesés volt.

Miután a magyarországi elektronikai- és gépgyártás tág termékpalettát fog át (azaz egy újszerű módszertan szerint magas az export összetettsége), a Covid-hatás mellett sok más, attól független tényező is szerepet játszhatott a számok alakulásában. Például az akkumulátor-export erős növekedését vélhetően az új, közpénzzel kitömött gödi Samsung-gyár hajtotta, míg a hűtőgép-gyártás visszaesése a jászberényi Electrolux-leépítéssel magyarázható. (Ennek hátteréről itt írtunk.)

Nem jött át az exportadatokon például a kerékpárok iránti globális keresletnövekedés sem: bár Magyarország európai szinten is jelentős kerékpárgyártó, az export az év első két hónapjában a tavalyi negyedét sem érte el, azóta pedig jelentős ugrásokat mutat, tíz hónapos távlatban 15 százalékkal marad el a 2019-estől. (A kivitel nagyságrendje természetesen nagyon jelentősen elmarad az elektronikai és autóipari számoktól, a 10 millió eurót sem éri el.)

A koronavírus-járvány egy közvetlen haszonélvezője volt az eleve erős gyógyszeripar, ahol főleg az immunológiai termékek importja pörgött fel. Ettől függetlenül a legjelentősebb gyógyszeripari termékkategória, a kimért gyógyszereké nagyjából a tavalyi szinten mozgott, és a teljes gyógyszeripar 13 százalékos exportnövekedése, valamint a gyógyászati eszközök exportjának 8 százalékos emelkedése nem eget rengető. Ehhez vélhetően hozzájárult, hogy miközben  a koronavírus közvetlen egészségügyi kezelésére elég sok pénzt fordított a fejlett világ, a nem Coviddal kapcsolatos gyógyászati kiadások sok országban visszaestek

Félig üres, félig tele

Hogy a magyar export mennyire válságálló és rugalmas, azt természetesen pusztán tíz hónap adataiból nem lehet egyértelműen megmondani. Még ha jelenleg úgy is tűnik, hogy az autóipari kitettség nem kifejezetten válságrezisztens (és a 21. század trendjei alapján eleve nem egy életbiztosítás), a jövő évi visszapattanás reális forgatókönyv – hosszabb távon viszont jóval több a bizonytalanság.

Rövid távon mindenesetre az elektronikai gyártás összességében rugalmasabbnak bizonyult, és ahogy részletesen is bemutatta a G7 cikke, a magasabb hozzáadott értékű szellemi szolgáltatásexport is kisebb bukást hozott, mint az autógyártás.

Európai uniós összehasonlításban a magyarországi áruexport idei teljesítménye a középmezőnyben van, a 27 európai uniós tagállam közül az exportcsökkenés volumenét tekintve hazánk a 12. helyen állt, importcsökkenés tekintetében a 7. helyen volt a január és október közti adatok alapján.

A magyar árukereskedelem visszaesése nagyjából hasonló mértékű volt, mint a két másik térségbeli értéklánc-függő gazdaságban, Csehországban és Szlovákiában. Ahogy nem emelkedik ki hazánk a mérlegjavulást illetően sem: egy tucat uniós tagállamban javult a kereskedelmi mérleg a Covid alatt, bár ennek a jelen helyzetben vélhetően még a legádázabb merkantilisták sem örülnek.

Az ipari termelésre és a kivitelre mindazonáltal az adott gazdaság rugalmassága mellett az egyes országok között eltérő járványhelyzet és a kormányzati válaszok szigora is erős hatással volt, emiatt a fenti számok legfeljebb az aktuális helyzet áttekintésére alkalmasak, mintsem messzemenő következtetések levonására.

Adat autóipar export kereskedelem Magyarország Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. január 27. 16:42 Adat, Élet

Úgy tűnik, a korlátozásokkal sikerült elkerülnünk a fertőzések újabb hullámát

A legtöbb járványmutató ott tart most, ahol október közepe és november eleje között mozgott.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. január 27. 06:27 Élet

Az unió odacsaphat a vegánoknak

Brüsszelben olyan szabálymódosítás van az asztalon, amely totálisan ellentmond a hétköznapoknak.

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

Kasnyik Márton
2021. január 25. 06:44 Közélet

A legszűkösebb erőforrásra lenne most szükség az oltókampányban: türelemre

Érdemes lemaradni az oltóversenyben, ha ettől kevesebben utasítják vissza a vakcinát? Néhány gyáron múlik az oltósiker.