A kormány igyekszik kedvező feltételeket teremteni a külföldi befektetők számára, de a Samsung SDI gödi akkumulátorgyára által élvezett elbánásmód külön kategória ezen belül. Ennek részben a beruházás nagysága az oka. Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy a 390 milliárd forintos fejlesztés nyomán 1200 munkahely jön létre, de idén áprilisban a térség parlamenti képviselője, Tuzson Bence már arról beszélt, hogy a beruházás 400-500 milliárdba kerül, és további 2700 embert vesznek fel a már meglévő 1600 mellé.
Ezek a számok jóval nagyobbak, mint például a BMW (elhalasztott) debreceni gyárépítésnél, ahol – a mostaninál jóval erősebb forintárfolyam mellett – egymilliárd eurós beruházásról és „több mint ezer” dolgozóról szólt az eredeti bejelentés. Így aztán nem csoda, hogy az állam – Debrecenhez hasonlóan – Gödön is jelentős, összesen mintegy 42 milliárd forint értékű infrastruktúrafejlesztés mellett kötelezte el magát.
Emellett a kormány 108 millió eurós közvetlen támogatást is adna a fejlesztéshez. Bár ez a 2700 új munkahelyre vetítve nem számít kiugrónak, de nagyságrendje miatt az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni az indokoltságát, és ez még mindig nem zárult le.
Közben Gödön jó páran – különösen az üzemhez közel élők – nem fogadták örömmel a bővítés hírét, tartva a növekvő zajtól, forgalomtól, a beáramló vendégmunkásoktól, valamint attól, hogy mi lesz a gyártásnál használt veszélyes anyagokkal egy esetleges baleset esetén. A kormány, illetve az államapparátus reakcióján azonban jól látszik, hogy a beruházónak akar kedvezni, letörve az ellenállást. A környezeti hatásokkal, veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyek úgy mennek át a hatóságokon, mint kés a vajon, a nagy zajról beszámoló panaszokkal pedig nem foglalkoznak érdemben. (Hab a tortán, hogy „méltányossági okokból” a cég Kárpátaljáról érkezett munkavállalói még a hatósági karanténból is bejárhattak dolgozni.)
Ennek is szerepe lehetett abban, hogy a településen ellenzéki polgármestert és ilyen többségű képviselő-testületet választottak, de miután nehezen átlátható belharc kezdődött közöttük, a veszélyhelyzet alatt a kormány elvont minden, a gyárhoz kapcsolódó döntési lehetőséget a településtől, és a helyi iparűzési adóból származó bevételek felett is a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzat rendelkezhet.
Az ország számára természetesen tényleg számos előnnyel járhat, hogy a tervek szerint itt működik majd Európa legnagyobb, elektromos autók számára termelő akkumulátorgyára.*Bár a máshol is zajló fejlesztések miatt közel sem biztos, hogy ezt a titulust tényleg magáénak mondhatja-e majd. Korábbi elemzésünk szerint azonban a Samsung SDI 2018-ban – az első évben, amikor már folyt a termelés a gödi üzemben – olyan eredményeket produkált, hogy a vállalat tevékenysége meghökkentő módon csökkentette Magyarország gazdasági teljesítményét, azaz a GDP-t. (Nemcsak a növekedés ütemét, hanem a számszerű mutatót is, amely 2018-ban 42,66 ezer milliárd forint volt.)
Ez nyilván nem támasztotta alá a támogatás megalapozottságát, de egy ilyen kezdeti évből nem kell messzemenő következtetéseket levonni. A cég július elején leadta tavalyi beszámolóját, így már meg lehetett nézni, tartós-e a negatív tendencia.
Mit vizsgáltam? A (bruttó) hozzáadott érték azt mutatja meg, hogy egy cégnél mennyi értéket tettek hozzá a máshonnan vásárolt termékekhez és szolgáltatásokhoz. Termelői oldalról nézve meghatározó részben a hozzáadott értékek összegzéséből alakul ki az ország GDP-je.
Ezúttal is többféle módon számoltam ki a cég hozzáadott értékét, és az jött ki, hogy tavaly már nem apasztotta, hanem gyarapította a vállalat az ország GDP-jét. Ennek mértéke 90 millió euróra becsülhető*Az egyik számítási módszert szoktuk használni a G7 üzlet fejléc alatt bemutatott társaságok esetében. Ez az adózás előtti eredmény, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás összege. Eszerint a Samsung SDI Zrt. hozzáadott értéke tavaly 87,9 millió euró volt.
A másik módszer közelebb áll a KSH-éhoz, bár annak pontosságát nem tudjuk elérni. Eszerint a nettó árbevételhez hozzá kell adni az aktivált saját teljesítmények értékét, valamint a termék- és termelési támogatásokat. Ebből az eredményből kell levonni az anyagjellegű ráfordításokat (ez mérlegsor az adott cég által felhasznált, másoktól vásárolt anyagok, alkatrészek, részegységek és szolgáltatások, illetve a továbbértékesítésre vett termékek beszerzési árát tömöríti), valamint a termék- és termelési adókat. Eszerint 91,8 millió eurót kapunk, de ez csak közelítő szám, mert a temék- és termelési adók nem szerepelnek olyan részletességgel a Samsung SDI kiegészítő mellékletében, hogy pontosan számolni lehessen velük. (részletek a csillagra kattintva), azaz a cég beszámolójánál alkalmazott 330,52 forint/eurós árfolyammal számolva közel 30 milliárd forinttal járult hozzá a vállalat a tavaly már 46,79 ezer milliárd forintos magyar GDP-hez.
A vállalat ettől függetlenül továbbra is veszteséges, üzemi szinten 25,3 millió euró volt a mínusz, adózás után 36,1. Ennek azonban ebben az esetben nem biztos, hogy túl sok jelentőséget kell tulajdonítani. A magyar Samsung SDI legnagyobb vevője az anyavállalata, és valószínűleg a szállítói oldalon is ez a helyzet, így aztán – a jogszabályok által meghatározott keretek között – a költségek és bevételek mozgathatók az országhatárok között, ennek nyomán pedig a profit is.
Többször is írtunk és beszéltünk korábban arról, hogy a nemzetközi vállalatcsoportoknak milyen széles mozgástere van a belső elszámoló, avagy transzferárak meghatározásában, és ennek milyen hatása van az egyes cégek eredményeire és ezen keresztül a magyar GDP-re is. Ezekbe a lapokba igazán csak akkor lehet belelátni, amikor egy cég valamiért az érdekében állónak gondolja, hogy felfedje a belső praktikái egy részét.
Ami még érdekes a Samsung SDI-vel kapcsolatban, hogy 2018-hoz hasonlóan tavaly is megmaradt Gödön az egzotikus bérszerkezet. Mivel egy gyárról van szó, önmagában már az is furcsa, hogy tavaly év végi állapot szerint a fizikai foglalkozású állomány létszáma épp csak meghaladta a szellemiekét (630 vs. 619), de 2018 végén még az utóbbiak voltak többen. (A múlt havi állapot szerint egyébként már 2037 ember dolgozik a cégnél, de a megoszlásuk mindig csak az éves beszámolóban látszik.)
A bérekben viszont – a gazdaságban teljesen szokatlan, de Gödön már tavaly is jellemző módon – a kékgallérosok dominálnak. Ők havonta átlagosan havi bruttó 724 ezer forint fizetést kaptak, míg a fehérgallérosoknak meg kellett elégedniük 502 ezer forinttal. A teljes állomány átlagfizetése 614 ezer forint, a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel, például a cafeteriával együtt pedig havi 769 ezer volt az átlagjuttatás tavaly.
Ez óriási ugrás 2018-hoz képest, amikor a fizikai dolgozóknál havi 527 ezer, a szellemieknél 396 ezer volt az átlagfizetés. Az is feltűnő, ilyen magasan felülmúlja a Samsung SDI az összes releváns magyar átlagot: tavaly a nemzetgazdasági átlagkereset országosan havi bruttó 339 ezer, Pest megyében 338 ezer forint volt. A feldolgozóiparban országosan az átlagkereset 358 ezer forint volt, míg a munkajövedelem 363 ezer.
Az ágazati értékeket 70-110 százalékkal felülmúló keresetek alapján felmerülhet, hogy a bővítéssel kapcsolatban itt tevékenykedő koreai dolgozók húzhatják fel az átlagot, de erre csak a következő évek számai adnak majd választ.
