A kormány igyekszik kedvező feltételeket teremteni a külföldi befektetők számára, de a Samsung SDI gödi akkumulátorgyára által élvezett elbánásmód külön kategória ezen belül. Ennek részben a beruházás nagysága az oka. Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy a 390 milliárd forintos fejlesztés nyomán 1200 munkahely jön létre, de idén áprilisban a térség parlamenti képviselője, Tuzson Bence már arról beszélt, hogy a beruházás 400-500 milliárdba kerül, és további 2700 embert vesznek fel a már meglévő 1600 mellé.
Ezek a számok jóval nagyobbak, mint például a BMW (elhalasztott) debreceni gyárépítésnél, ahol – a mostaninál jóval erősebb forintárfolyam mellett – egymilliárd eurós beruházásról és „több mint ezer” dolgozóról szólt az eredeti bejelentés. Így aztán nem csoda, hogy az állam – Debrecenhez hasonlóan – Gödön is jelentős, összesen mintegy 42 milliárd forint értékű infrastruktúrafejlesztés mellett kötelezte el magát.
Emellett a kormány 108 millió eurós közvetlen támogatást is adna a fejlesztéshez. Bár ez a 2700 új munkahelyre vetítve nem számít kiugrónak, de nagyságrendje miatt az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni az indokoltságát, és ez még mindig nem zárult le.
Közben Gödön jó páran – különösen az üzemhez közel élők – nem fogadták örömmel a bővítés hírét, tartva a növekvő zajtól, forgalomtól, a beáramló vendégmunkásoktól, valamint attól, hogy mi lesz a gyártásnál használt veszélyes anyagokkal egy esetleges baleset esetén. A kormány, illetve az államapparátus reakcióján azonban jól látszik, hogy a beruházónak akar kedvezni, letörve az ellenállást. A környezeti hatásokkal, veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyek úgy mennek át a hatóságokon, mint kés a vajon, a nagy zajról beszámoló panaszokkal pedig nem foglalkoznak érdemben. (Hab a tortán, hogy „méltányossági okokból” a cég Kárpátaljáról érkezett munkavállalói még a hatósági karanténból is bejárhattak dolgozni.)
Ennek is szerepe lehetett abban, hogy a településen ellenzéki polgármestert és ilyen többségű képviselő-testületet választottak, de miután nehezen átlátható belharc kezdődött közöttük, a veszélyhelyzet alatt a kormány elvont minden, a gyárhoz kapcsolódó döntési lehetőséget a településtől, és a helyi iparűzési adóból származó bevételek felett is a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzat rendelkezhet.
Az ország számára természetesen tényleg számos előnnyel járhat, hogy a tervek szerint itt működik majd Európa legnagyobb, elektromos autók számára termelő akkumulátorgyára.*Bár a máshol is zajló fejlesztések miatt közel sem biztos, hogy ezt a titulust tényleg magáénak mondhatja-e majd. Korábbi elemzésünk szerint azonban a Samsung SDI 2018-ban – az első évben, amikor már folyt a termelés a gödi üzemben – olyan eredményeket produkált, hogy a vállalat tevékenysége meghökkentő módon csökkentette Magyarország gazdasági teljesítményét, azaz a GDP-t. (Nemcsak a növekedés ütemét, hanem a számszerű mutatót is, amely 2018-ban 42,66 ezer milliárd forint volt.)
Ez nyilván nem támasztotta alá a támogatás megalapozottságát, de egy ilyen kezdeti évből nem kell messzemenő következtetéseket levonni. A cég július elején leadta tavalyi beszámolóját, így már meg lehetett nézni, tartós-e a negatív tendencia.
Mit vizsgáltam? A (bruttó) hozzáadott érték azt mutatja meg, hogy egy cégnél mennyi értéket tettek hozzá a máshonnan vásárolt termékekhez és szolgáltatásokhoz. Termelői oldalról nézve meghatározó részben a hozzáadott értékek összegzéséből alakul ki az ország GDP-je.
Ezúttal is többféle módon számoltam ki a cég hozzáadott értékét, és az jött ki, hogy tavaly már nem apasztotta, hanem gyarapította a vállalat az ország GDP-jét. Ennek mértéke 90 millió euróra becsülhető*Az egyik számítási módszert szoktuk használni a G7 üzlet fejléc alatt bemutatott társaságok esetében. Ez az adózás előtti eredmény, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás összege. Eszerint a Samsung SDI Zrt. hozzáadott értéke tavaly 87,9 millió euró volt.
A másik módszer közelebb áll a KSH-éhoz, bár annak pontosságát nem tudjuk elérni. Eszerint a nettó árbevételhez hozzá kell adni az aktivált saját teljesítmények értékét, valamint a termék- és termelési támogatásokat. Ebből az eredményből kell levonni az anyagjellegű ráfordításokat (ez mérlegsor az adott cég által felhasznált, másoktól vásárolt anyagok, alkatrészek, részegységek és szolgáltatások, illetve a továbbértékesítésre vett termékek beszerzési árát tömöríti), valamint a termék- és termelési adókat. Eszerint 91,8 millió eurót kapunk, de ez csak közelítő szám, mert a temék- és termelési adók nem szerepelnek olyan részletességgel a Samsung SDI kiegészítő mellékletében, hogy pontosan számolni lehessen velük. (részletek a csillagra kattintva), azaz a cég beszámolójánál alkalmazott 330,52 forint/eurós árfolyammal számolva közel 30 milliárd forinttal járult hozzá a vállalat a tavaly már 46,79 ezer milliárd forintos magyar GDP-hez.
A vállalat ettől függetlenül továbbra is veszteséges, üzemi szinten 25,3 millió euró volt a mínusz, adózás után 36,1. Ennek azonban ebben az esetben nem biztos, hogy túl sok jelentőséget kell tulajdonítani. A magyar Samsung SDI legnagyobb vevője az anyavállalata, és valószínűleg a szállítói oldalon is ez a helyzet, így aztán – a jogszabályok által meghatározott keretek között – a költségek és bevételek mozgathatók az országhatárok között, ennek nyomán pedig a profit is.
Többször is írtunk és beszéltünk korábban arról, hogy a nemzetközi vállalatcsoportoknak milyen széles mozgástere van a belső elszámoló, avagy transzferárak meghatározásában, és ennek milyen hatása van az egyes cégek eredményeire és ezen keresztül a magyar GDP-re is. Ezekbe a lapokba igazán csak akkor lehet belelátni, amikor egy cég valamiért az érdekében állónak gondolja, hogy felfedje a belső praktikái egy részét.
Ami még érdekes a Samsung SDI-vel kapcsolatban, hogy 2018-hoz hasonlóan tavaly is megmaradt Gödön az egzotikus bérszerkezet. Mivel egy gyárról van szó, önmagában már az is furcsa, hogy tavaly év végi állapot szerint a fizikai foglalkozású állomány létszáma épp csak meghaladta a szellemiekét (630 vs. 619), de 2018 végén még az utóbbiak voltak többen. (A múlt havi állapot szerint egyébként már 2037 ember dolgozik a cégnél, de a megoszlásuk mindig csak az éves beszámolóban látszik.)
A bérekben viszont – a gazdaságban teljesen szokatlan, de Gödön már tavaly is jellemző módon – a kékgallérosok dominálnak. Ők havonta átlagosan havi bruttó 724 ezer forint fizetést kaptak, míg a fehérgallérosoknak meg kellett elégedniük 502 ezer forinttal. A teljes állomány átlagfizetése 614 ezer forint, a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel, például a cafeteriával együtt pedig havi 769 ezer volt az átlagjuttatás tavaly.
Ez óriási ugrás 2018-hoz képest, amikor a fizikai dolgozóknál havi 527 ezer, a szellemieknél 396 ezer volt az átlagfizetés. Az is feltűnő, ilyen magasan felülmúlja a Samsung SDI az összes releváns magyar átlagot: tavaly a nemzetgazdasági átlagkereset országosan havi bruttó 339 ezer, Pest megyében 338 ezer forint volt. A feldolgozóiparban országosan az átlagkereset 358 ezer forint volt, míg a munkajövedelem 363 ezer.
Az ágazati értékeket 70-110 százalékkal felülmúló keresetek alapján felmerülhet, hogy a bővítéssel kapcsolatban itt tevékenykedő koreai dolgozók húzhatják fel az átlagot, de erre csak a következő évek számai adnak majd választ.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
