52 vállalkozás kasszájában landolt 105 milliárd forintnyi állami támogatás tavaly egyetlen forrásból: a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) által kezelt egyedi kormánydöntés (EKD) nevű megállapodásokból. A pénz kiosztásának módjáról szinte semmit nem tudhat meg a nyilvánosság, csak eredményt: mennyi pénzt kapott egy vállalat, és hány munkahely létrehozását vállalta cserébe.
Az összeg nagyságrendjét talán az érzékelteti a legjobban, a 450 ezer magyarországi cég összesen 303 milliárd társasági adót fizetett be 2019-ben – ennek a pénznek a harmadát kapja vissza egy markonyi, többnyire külföldi nagyvállalat. A közúthálózat fenntartására összesen 90 milliárd forintot szánt a költségvetés tavaly, a bíróságok összesen 136 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek, az egész közmunka-program pedig 166 milliárd forint volt.
A támogatások nagy része a korábban megszokott évekhez hasonlóan a nagy multinacionális cégekhez került, pedig a kormány jellemzően arról beszél, a hazai vállalkozások segítését tekinti gazdaságpolitikája fő céljának. A támogatásoknak nem csak az abszolút összege nő évről évre, az egy-egy új munkahelyre jutó támogatás összege is a másfélszeresére nőtt tavaly egy év alatt.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésén követően sokkal nagyobb támogatásokat kaptak a cégek, mint korábban. Az viszont fontos változás, hogy most már magyar cégek is jutnak ilyen kivételes támogatáshoz. 2004 és 2011 között csak a források 2 százaléka került magyar cégekhez, 2011 és 2019 között viszont már 24 százalékra nőtt ez az arány. De a magyar vállalkozások nem a külföldiek kárára jutottak több támogatáshoz: minden nagyvállalat egyre több pénzt kap.
2004 óta a német cégek kapták a támogatások 34 százalékát, és a magyar cégek a második helyen állnak 19 százalékkal. A magyar cégek 2015 után jutottak nagyobb szerephez, de a németek ebben az időszakban is több kedvezményhez jutottak.
2019-ben az is újdonság volt, hogy 11,8 milliárdnyi támogatást úgy osztottak szét, hogy ezért cserébe még csak új munkahelyeket sem várnak el. Így kapott a Robert Bosch csoport három cége 7,2 milliárd, az OTTO Fuchs Kft. 1,9 milliárd, a Hamburger Hungaria Kft. 1,7 milliárd, az Egis pedig 1,1 milliárd forint támogatást. Ezt kérdésünkre a KKM azzal indokolta, hogy tavaly átalakították a rendszert, és most már a meglévő munkahelyek támogatására, illetve a termelékenység növelésére is adnak támogatást. Az eszközberuházásoknál ezért már nem kell többlet munkahelyeket ígérniük a cégeknek, a vállalat bérköltség és az árbevétel növekedésére viszont kötelezettséget kell vállalniuk.
Az egy munkahelyre jutó legnagyobb támogatást a MOL kapta a petrolkémiai üzemének építésére. Itt érthető a nagy támogatás, hiszen egy új iparágban tud egy hazai nagyvállalat ennek segítségével betörni, és végső soron egy meghatározó részben állami és magyar tulajdonban lévő cégről van szó.
Arányaiban a második legnagyobb támogatást az 1,8 milliárdos Pick-projektre jutott, ami egy fermentált szárazáru üzem kapacitásbővítésére vonatkozik. De talán ennél is érdekesebb, hogy a világ egyik legnagyobb vállalata, az IBM nagyvállalati videóplatform fejlesztésre kapott egymilliárdot, mindössze 33 új munkahelyet ígérve. Feltehetően ezt a nemrég felvásárolt magyar gyökerű Ustream startupból nagyvállalati részleggé átalakult budapesti irodája kaphatta. A céget becslések szerint 38 milliárdért vette meg az IBM. Mindkét cég estében 33 millió forintba kerül egy munkahely.
Különösen aktuálissá teszi a támogatások kérdését, hogy a koronavírus járvány miatt számos cég nemhogy bővítene, de leépít. Kérdésünkre a KKM elárulta, hogy jellemzően a társaság teljes létszámát vizsgálják, amikor ellenőrzik, hogy teljesült-e a munkahely-bővítés feltétele – már ha erről a szerződés nem rendelkezik másképp. Arra viszont nem válaszolt a minisztérium, hogy a járvány miatt lazítják-e ezt a feltételt, ami arra utal, hogy nem lesz ilyen enyhítés.
A támogatott cégek az EKD szerződés aláírásakor összességében*csak azokat vettük figyelembe, akik munkavállalói létszám növelést vállaltak. 37 161 munkavállalót foglalkoztattak. Ehhez képest 6686 fő foglalkoztatását vállalták a támogatási szerződésekben, ami 17 százalékos létszámbővítéssel érne fel.
Csakhogy ez nagyon nem teljesült az aláírás óta eltelt fél-egy évben:
A 45 cégből 13-nál nem hogy nőtt a 18,6 milliárdos támogatás hatására a tervezett 1433 fővel, hanem még csökkent is a munkavállalói létszám, 1075 fővel.
Azt nem tudhatjuk, hogy mikorra kell elérni a kívánt létszámot, mindenesetre elég kellemetlen, hogy a támogatott cégek harmada, akiknek a támogatás hatodát fizették ki, kevesebb embert foglalkoztat.
De összességében sem túl rózsás a helyzet: egyelőre a beígért állások tizedét, csupán 709 új munkahelyet hoztak létre a cégek,
eddig 131 millió forintba került egy új munkahely a valóságban.
Ehhez nem kell sokat számolni, hogy borzasztó rossz beruházás: az átlagbér utáni adókat és járulékokat*a 388 ezer forintos átlagbruttó után jelenleg 203 ezer forint havonta az adó és a járulék 55 évig lehetne ebből finanszírozni.
A 2019-ben megítétélt támogatások esetében:
- csökkent a foglalkoztatotti létszám az aláírás óta 13 cégnél, ők 18,6 milliárdnyi támogatást kaptak;
- 28 cégnél nőtt ugyan a foglalkoztatotti létszám, de még nem a vállalat szintre, ezek 71,6 milliárdhoz jutottak;
- nem volt munkahely bővítő elvárás 5 cégnél, ők 11,8 milliárdot kaptak;
- csupán 4 cég volt, amely elérte a szerződött foglakoztatás bővülést, ők 3,2 milliárd forintot kaptak.
Az egyes cégek adatai a legördülő listán választva lehet összehasonlítani:
Kellemetlen részletek
A támogatások alacsony hatékonyságát mi sem illusztrálja jobban, mintha megnézzük a régebbi támogatottak listáját. 2004-ben például az Electrolux kapott 8 milliárd forint támogatást 1050 új munkahely létrehozása. Ahogy arról beszámoltunk, a cég tavaly 800 fős leépítésbe kezdett. Az utolsó adatok szerint 2521-en dolgoznak a cégnél. A 2008-as évre visszamenőleg lelhető fel a legrégebbi alkalmazotti létszám a cégbeszámolókban, akkor 4348-an dolgoztak.
Ha azt vesszük, hogy ezer munkahely volt 15 évig 8 milliárd forintért Magyarországon, akkor ez havonta 44 ezer forintba került. 2008-ban egy átlagos dolgozó 157 ezer forint volt, ami után az akkori adó- és járulékbevétele 80 ezer forint körül alakult az államnak. Ez nem tűnik tehát egy túl jó üzletnek, ajándékba és előre megkapta hosszú évek minden bér- és járulékköltségét a vállalkozás. A finanszírozási és ügyintézési költségeket is figyelembe véve nem sok haszna lehetett ebben a költségvetésnek, ha egyáltalán.
Az ország legnagyobb vállalata, az Audi Hungaria Zrt. 2008 és 2019 között összesen 36 milliárd forint kapott a magyar adófizetőktől, ezért cserébe 3012 munkahely létrehozását vállalták.
A 13 ezer fős győri Audinál minden 4. munkahelyet a magyar adófizetők támogattak, átlagosan 11 millió forintunkba került minden foglalkoztatott.
Ráadásul a támogatások egyre kevésbé használnak. A 2019. decemberében megkötött utolsó EKD megállapodás alapján 6,4 milliárd forinttal támogatjuk az Audi e-transzformációját. Mindezzel csupán 250 új munkahely jön létre, legalábbis papíron. Az egy munkahelyre jutó 25,6 milliós költség is kiemelkedőnek számít. A cég alkalmazotti létszáma ugyanis nem nőtt, hanem csökkent. Ahogy korábban is megírtuk, a cégnél igen jelentős leépítést terveztek már 2019-ben.
Ennek ellenére a kormányzat úgy írta alá a szerződést az új munkahelyekre, hogy már hónapok óta csökkent a cég alkalmazottainak száma, és azóta is tart ez a trend. Az aláírás hónapjában még 13 752-en dolgoztak a cégnél, májusban pedig 13 426-an. A csökkenés pedig még a koronavírus járvány előtt megindult.
Az Audi Hungaria állami támogatások nélkül is kiemelkedően nyereséges cég. Az elmúlt hat évben 14 445 milliárd forintos árbevétel mellett 698 milliárd forintos adózás előtti eredményt értek el, ez 4,8 százalékos profitráta.
Ebben az időszakban a 15 milliárd forint az adózott eredmény 2 százalékát tette ki. Erősen kétséges, hogy ez valóban szükséges volt a cég beruházási döntéseihez, hiszen a cég gazdálkodásához képest csekély forrásnak tűnik. De a céget így is sok egyéb más formában támogatja a kormány, például infrastruktúrával, vagy az adózási és a munkajogi környezet alakításával.
A nagy összegű, és egyre csak hízó EKD támogatások kapcsán nem igazán látszik, hogy ezek valóban szükségesek lennének, és bármi is indokolná ezek folyamatos növekedését. A 2010 óta a nagyvállalatoknak nyújtott 456 milliárd forintnyi támogatás pedig már annyira jelentős, hogy ez komplett szektorok gazdálkodását tudta volna fenntarthatóan átalakítani. Ehhez képest továbbra sem látszik, hogy bármiféle átgondolt stratégia, költség-haszon elemzések vagy hatástanulmányok alapján nyújtanák ezeket a támogatásokat.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
