Miután Szijjártó Péter elárulta, hogy a magyar állam közvetlenül 12,4 milliárd forinttal támogatja a BMW debreceni gyárépítését, érdemes megnézni, mennyire volt gáláns a kormány a bajor gyökerű céggel. Elsősorban azokkal az éppen zajló nagyberuházásokkal hasonlítottam össze ezt az összeget, amelyeket nemrég a Magyar Nemzeti Bank elemzői gyűjtöttek össze egyszerűen a sajtóban megjelent közlemények alapján. Ezek mellé felvettem még a Bridgestone szeptemberben bejelentett fejlesztését, továbbá két az elmúlt években befejezett projektet, az Audi legutóbbi nagy bővítését, valamint az Apollo Tyres Gyöngyöshalászon felépített gumiabroncsüzemét.
A támogatások abszolút összegét nem igazán érdemes összehasonlítani, ezért vagy a létrehozott munkahelyek számával, vagy a teljes beruházás nagyságával szokták arányosítani. Az első különösen népszerű mutatószám, bár éppen a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben megkérdőjelezhető, hogy érdemes-e egyáltalán támogatnia az államnak a munkahelyteremtést. Aki ugyanis megállja a helyét egy nagyvállalatnál, arról nyugodtan kijelenthető, hogy nem maradna munka nélkül akkor sem, ha az adott beruházás nem jött volna létre. Legalábbis az ország nagy részében biztosan ez a helyzet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mennyi embert foglalkoztat majd a BMW üzeme, a közleményekben rendszeresen a „több mint ezer” megfogalmazás szerepel. Mivel jelentős pluszlétszámot nem szoktak elhallgatni az ilyen típusú híradásokban, ezért kereken ezer fővel számoltam.
Az egy főre jutó 12,4 millió forintos támogatással a BMW a középmezőnyben szerepel. Mint látható, még úgy is vannak fajlagosan sokkal több állami pénzt felszívó beruházások, hogy lehagytam a grafikonról két eltérő nagyságrendű fejlesztést: a Mol tiszaújvárosi petrolkémiai beruházásánál a 200 munkahely mindegyikére 210 milliós támogatás jut, míg a Gyermelyi új (szeptember végén egyébként már átadott) tésztagyáránál 120 millió/fő ez a mutató.
A közvetlen szektortársak közül az Audi 2016-ban jóváhagyott támogatása nagyobb, a Mercedes-bővítésé viszont jóval kisebb összegű egy új munkahelyre vetítve. Az utóbbi amúgy összegszerűen szinte pontosan ugyanannyit (12 milliárd forintot) kap, mint a BMW, viszont két és félszer több munkahelyet teremt Kecskeméten. Az első, 2008-ban bejelentett ütemben egyébként a mostaninál még fajlagosan sokkal nagyobb támogatást kapott a Mercedes, fejenként 8,86 millió forintot.
A teljes beruházás összegéhez viszonyítva kifejezetten szerénynek mondható a BMW állami támogatása, mert aránya a 4 százalékot sem éri el. A csúcstartó Alföldi Tejnél ez 40 százalék, de autóipari beszállítóknál is találni hasonlóan magas arányt, ilyen például a Continental 34 százaléka.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy
a BMW további „természetbeni” segítséget is kap az államtól.
Szijjártó Péter a támogatás összege mellett azt is elmondta, hogy a leendő autógyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, 2×2 kétsávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki.
Megkérdeztem a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy ennek a költsége benne van-e a 12,4 milliárd forintban, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Nagyon valószínű azonban a korábbi esetek alapján, hogy az infrastruktúrafejlesztésre ezen az összegen felül költ az állam, a 12,4 milliárd forint minden bizonnyal készpénzes támogatás, illetve fejlesztési adókedvezmény szokott még szerepelni a hasonló csomagokban. Egy közgazdász becslése szerint egyébként ez az összeg fedezetet nyújthat akár a gyárba kerülő gépek értékének háromnegyedére is.
Mivel az említett infrastruktúrára nyilvánvalóan nem lenne szükség a gyár nélkül, ezért igazából ezt is be kellene írni a támogatás rovatba. A pontos paraméterek ismerete nélkül becsülni is nehéz ezeket a költségeket, de a hasonló tételek közbeszerzési árából kiindulva nem lenne meglepő, ha elérnék az ismert támogatási összeg felét. Az is igaz ugyanakkor, hogy ezt a kiszolgálást általában megkapják a hasonló nagyságrendű zöldmezős beruházások. Emellett pedig az állam és/vagy az önkormányzat az oktatási rendszeren keresztül mindent megtesz a megfelelő munkaerő biztosítása érdekében is.
Debrecen önkormányzata most egyelőre azt vállalta, hogy a BMW új gyárának felépítéséhez szükséges előfeltételeket biztosítja, az ipari terület beruházási célnak megfelelő kialakítását végzi el, és egy év múlva beruházásra alkalmas állapotban átadja a befektetőnek. Ennek egyelőre nem ismert költségeit az önkormányzat tájékoztatása szerint a német cég megtéríti.
Közélet
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Budapest, Szeged és Debrecen környékét érintheti leginkább az önvédelmi törvény
Nem tilthatnák az ingatlanvásárlást az önkormányzatok, de több helyen gondolkodhatnak el a korlátozások bevezetésén.
Fontos
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
