Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Jandó Zoltán
2018. július 31. 13:02 Vállalat

Az új BMW-gyárral még szorosabban öleli magához Magyarországot az autóipar

Tíz évvel és egy hónappal a kecskeméti Mercedes-gyár bejelentése után végre új nagyberuházást ünnepelhet Magyarország. Debrecenben épül BMW-gyár 2019-től, jelentette be a cég, az üzemben “több mint ezer” dolgozó gyárt majd évi 150 ezer autót, köztük elektromos, hibrid és belső égésű modelleket is. Négyszáz hektáron épül az új gyár, aminek a felépítése nagyjából egymilliárd euróba, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 320 milliárd forintba kerül majd.

Arról nem árult el többet a cég, hogy milyen modelleket fognak gyártani, vagy hogy pontosan mikor kezdik meg a termelést. A gyárterület egy év múlva kerül a bajor prémiumautó-gyártó birtokába, és nagyjából ekkor kezdődhet majd a toborzás is.

A BMW a jó infrastruktúrával, a beszállítók közelségével és a helyi képzett munkaerővel magyarázta a választást. Nem véletlenül emlegeti a cég a beszállítókat, például a békéscsabai Csaba Metál gyártja több százezer elektromos BMW váltóházát. A bajor nagyvállalat már évekkel ezelőtt is arról beszélt, hogy valójában van egy láthatatlan autógyára Magyarországon, hiszen az itteni beszállítóinál tízezer ember dolgozik.

A képzett munkaerő előkerítése viszont már nagyobb kihívás lehet. Országosan hivatalosan 25 ezer betöltetlen álláshely van a feldolgozóiparban, ennek nagyjából tizede a járműiparban. Ám ezek többsége az ország nyugati felében található. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval tíz százalék fölötti az álláskeresők (tehát a munkanélküliek és a közmunkások együttes) aránya, amit részben a kevesebb beruházás, részben pedig a munkaerő alacsonyabb képzettsége magyaráz.

Az viszont már a most közzétett számokból is jól látszik, hogy ez egy erősen automatizált gyár lesz. A kecskeméti Mercedes-gyárban több mint négyezer alkalmazott gyárt évi közel 200 ezer autót, tehát egy alkalmazottra körülbelül 50 autó jut, a tervezett BMW-üzemben viszont ezer alkalmazott gyárt majd 150 ezer autót, ami egy főre 150 autót jelent. Ennek részben az is oka lehet, hogy az elektromos autók kevesebb részegységből állnak, mint a belső égésű motorral felszereltek.

Mindenesetre jól fog jönni az országnak, hogy éppen akkor jön egy piaci nagyberuházás, amikor az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások várhatóan jelentősen visszaesnek majd. (Igaz, egy ilyen magánberuházás máshogyan jelenik meg a makrogazdasági mutatókban, mint az égi áldásként érkező uniós források: a BMW-gyárnak lesz például jelentős importvonzata is a gépek behozatala miatt. Bár persze egy ilyen beruházás sokkal jobban javítja az ország termelékenységét, mint az uniós finanszírozású projektek többsége.)

Arról sem volt hivatalos bejelentés, hogy milyen formában támogatja az állam az üzemet. Mivel Szlovákia és Románia részvételével éles verseny zajlott a beruházásért, valószínűleg a kormány mindent megtett a BMW kegyeiért, ami még belefér az uniós szabályokba.

Ugyanakkor az óriásberuházás tovább erősíti Magyarország autóipari függését. Ez már most is igen magas, például a járműipari termelés a GDP tizedéről az ötödére emelkedett az utóbbi tíz évben,*Ez önmagában a termelés, tehát nem a hozzáadott érték. az exporton belül ugyanezt az ívet járta be a szektor a gazdaságon belül. 

 

Aki emlékszik a 2008-as válságra, annak biztosan rémlik, hogy Magyarország azért került szinte rögtön lehetetlen pénzügyi helyzetbe, mert az export összeomlása miatt fizetési válság alakult ki: nem jött be az országba elég keménydeviza, a befektetők pedig ennek láttán elfordultak az állam további finanszírozásától.

2008-ban a hazai autógyártás mennyiségben 40 százalékkal esett vissza, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent. Magyarul az autóipar a teljes gazdaságnál jóval nagyobb visszaesést mutatott. Mindez azt is jelenti, hogy minél nagyobb az autógyártás részesedése a hazai GDP-ben, annál érzékenyebben érinti az országot egy esetleges globális válság.

Ez az exportkitettség azóta csak tovább nőtt, ami nem jó jel egy esetleges jövőbeli válság esetére. Az autóipar termékei híresen konjunktúrafüggők, ami a felfelé ívelő szakaszban természetesen nagyon kedvező, és ez jelentős mértékben hozzájárult az utóbbi évtized legnagyobb magyar gazdasági sikeréhez, az évek óta pozitív folyó fizetési mérleghez. Az exportpiacok visszaesése esetén viszont ez gyorsan a visszájára fordulhat.

 

Márpedig az autóipar részesedése az évezred eleje óta szinte folyamatosan nőtt. Míg 2001-ben értékben a 2000 milliárd forintot sem érte el a hazai járműgyártás, addig tavaly már a 8000 milliárdot is meghaladta. A folyamatban törést csak a 2008-as válság hozott, illetve épp az elmúlt két évben volt némi lassulás; nem kis részben azért, mert 2016-ban az Audi, tavaly pedig az Audi és a Suzuki is kevesebb autót gyártott, mint egy évvel korábban.

Egy főre jutó autógyártásban már most is az előkelő 9. helyen állunk a világban, de ha minden változatlan marad, akkor a BMW-gyárral és a Mercedes-gyár kapacitásbővítésével pár év múlva leelőzhetjük Németországot, Japánt és Dél-Koreát is. A magyar kapacitás ugyanis a mostani félmillióról 800 ezerre emelkedne, egy főre jutó autógyártásban tehát 0,083-ra javulna a magyar mutató. (A második Mercedes-gyár elvileg 2020-ra készül el, és ennek is 150 ezer autós kapacitása lesz.)

 

A BMW-üzem a negyedik nagy autógyár lesz Magyarországon. Elsőként még a rendszerváltás után a Suzuki épített összeszerelő üzemet az országban, az esztergomi egységben 1992-ben gördült le a futószalagról az első Swift. Ezzel egy időben indult a szentgotthárdi Opel-gyár is, ahol eleinte szintén raktak össze gépkocsikat, az az egység azonban 1999 óta már csak motorokat gyárt. Az egy évvel később érkező Audinál épp fordított volt a fejlődés: a német csoport győri gyárában 1994 és 1998 között csak motorokat készítettek, ezt követően viszont beindult az összeszerelés is. Más kérdés, hogy az üzemben azóta is jóval több erőforrás készül, mint amennyi kocsit összeraknak: tavaly például 105 ezer autó mellett közel kétmillió motor készült Győrben.

Az elmúlt időszak legnagyobb autóipari beruházása a kecskeméti Mercedes-gyár volt, amelynek termelése 2012-ben rajtolt, és tavaly jelentették be, hogy 2020-ban tulajdonképpen megduplázzák a kapacitását.

 

Vállalat autógyártás BMW debrecen Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2022. november 30. 04:34 Pénz, Vállalat

Jelentősen drágulhatnak a magyar szállodák, kérdés, mi lesz a vendégekkel

Nagyon durva költségnövekedéssel szembesültek a szállodák. Sokan bezárnak, így szűkül a kínálat, ami a többieknek teret nyithat az áremelésre. Kérdés, meddig lesz, aki kifizesse.

Hajdu Miklós
2022. november 28. 18:28 Vállalat

Egyre több jel utal arra, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár és a BMW együttműködik Debrecenben

A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.

Stubnya Bence
2022. november 28. 14:28 Támogatói tartalom, Vállalat

Ígéretes eredményekkel zárult a négynapos munkahét eddigi legnagyobb magyarországi kísérlete

Javult a hatékonysága és a munka-magánélet egyensúllyal való elégedettsége a Telekom dolgozóinak, akik négynapos munkahétre álltak át. Februártól a résztvevők számát duplázva folytatódik a tesztidőszak.

Fontos

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.

Bogár Zsolt
2022. december 3. 15:45 Élet

Szimbiózisban: együtt vagy egymás ellen?

Hétfőn indul az új sorozat a G7 Holnap-on az állami és a magánegészségügy együttéléséről.