Magyarországon egészen meglepően sok helyen zakatol az ipar, mégsem olyan könnyű átlátni, mi történik, például hogy milyen beruházások futnak éppen. Általában az MTI-ben megjelenik ilyenkor egy sajtóközlemény, amiben az állam és a beruházó vállalat ismerteti, hogy mennyibe került a fejlesztés, hány munkahelyet terveznek létrehozni, és mekkora volt az állami támogatás (és még jellemzően idéznek egy magvas gondolatot a gyáravatón vagy alapkőletételen szónokló Szijjártó Pétertől).
Legújabb inflációs jelentésének egy keretes anyagában (pdf) a Magyar Nemzeti Bank elemzői összeszedték az ilyen bejelentések alapján, hogy éppen milyen nagyberuházások*Ahol a beruházás összértéke meghaladja a 4 milliárd forintot. futnak az országban. Mi kiegészítettük a listát néhány további adattal, így már egészen érdekes kép tárul elénk a magyar gazdaság helyzetéről és irányáról. Ezek azok az ipari beruházások, amelyeket már bejelentettek, de még nem indult el a termelés:
Ami első látásra feltűnő ezen a listán, az az, hogy szinte kizárólag külföldi cégeket látunk.
És tényleg, külföldi hátterű vállalatok összesen 1614 milliárd forintból hoznak össze 13,8 ezer munkahelyet, míg a magyar tulajdonú cégeknél 490 milliárdból 1835 munkahely jön létre. De még ez is csalóka, mivel a magyar adatot értelmezhetetlenné torzítja a részben állami tulajdonú Mol Nyrt. gigantikus tiszaújvárosi poliolüzeme, ami önmagában egy 390 milliárdos beruházás (ebből 42 milliárd forint az állami támogatás, ám érdekes módon csak 200 állás jön létre, azaz egyetlen létrejövő munkahelyre 210 millió forintot költenek a magyar adófizetők).
Ha a Molt nem számítjuk, akkor magyar cégek mindössze 100 milliárd forintból hoznak létre 1635 munkahelyet. Ez bárhogyan is nézzük, kevés, és azt is jelenti, hogy egy munkahelyre 61 millió forint beruházás jut. Ez 30 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos külföldi beruházásnál, ők ugyanis 88 millió forintot ruháznak be egy új állásra: 774 milliárd beruházásra jut 8751 új munkahely.*Ehhez a számításhoz a kivettük a Mercedes és a BMW gyárprojektjeit, illetve a Lego nyíregyházi fejlesztését, mivel ezek nagyságukkal a MOL-hoz hasonlóan torzították volna az eredményt. Értékben tizenhatszor annyi nagyberuházást visznek Magyarországon külföldi tulajdonú vállalatok, mint magyar cégek.
Ez is mutatja, hogy a magyar cégek - minden EU-s támogatás, jegybanki és más állami hitelprogram dacára - milyen elképesztő tőkeínségben szenvednek.
A legtöbb magyar cég a túlélésért küzd, hiszen az emelkedő bérek miatt rengeteg vállalkozásnál – különösen a kevésbé hatékonyaknál – a nullszaldós működésért is küzdeni kell. Ezért nem csoda, hogy nem tudnak a fejlesztésre koncentrálni. Ez viszont tovább ronthatja a versenyképességüket.
Érdemes azt is megnézni, hogy milyen iparágakban vannak a magyar és a külföldi cégek beruházásai. Ami itt a leginkább feltűnő, az az, hogy Magyarország autóipari függése csak erősödik a mostani beruházásokkal. A 48 nagyberuházás közül 20 egyértelműen autóipari, legyen szó egyszerűbb alkatrészek beszállítóiról, akkumulátorgyártókról vagy teljes autógyárakról. Az autóipar nagyon erősen kitett a globális gazdaság kilengéseinek, nem mellesleg a kereskedelmi háború veszélyeinek is, ezért az egyoldalú függőség óriási kockázat Magyarország számára.
A magyar beruházások túlnyomórészt az élelmiszeriparban koncentrálódnak (Master Good, Hunent, Alföldi Tej, Árklub, Gyermelyi, Hell, Zalaco). Ez hagyományosan nem egy olyan iparág, ahol a többihez képest sok hozzáadott értéket teremtenének a cégek, kiemelkedően innovatív technológiával dolgoznának, vagy – a másik oldalról nézve – jól fizetnének. Ez maroknyi magyar élelmiszeripari cégnél most majd változhat, a Gyermelyi új tésztagyára például annyira automatizált lesz, hogy a 7,1 milliárd forintos fejlesztésből mindössze 20 új munkahely jön létre. (Ehhez egyébként 2,4 milliárd forint támogatást ad az állam, tehát egy munkahelyért 120 millió forintot fizetünk közvetlenül.)
A magyar beruházások között említést érdemel még az ECM-Clean Kft. projektje a Sajókeresztúri BÉM leharcolt szocialista ipartelepén. Ennek a cégnek ugyan svájci tulajdonosa van, ám annak vezetője nem más, mint Leisztinger Tamás. A beruházás a cég profilja és a bejelentő sajtóközlemény szerint autóipari, de nem teljesen világos, hogy pontosan mit fognak termelni. A tízmilliárdos beruházást a választások előtti napokban jelentették be, de azóta semmilyen újabb részlet nem derült ki róla.
Az állam igen bőkezűen osztja a támogatásokat az ilyen nagyberuházásoknál. A külföldi cégek összesen százmilliárd, a magyarok pedig*A speciális helyzetű, 42 milliárddal megtámogatott Molt megint nem számolva. 27 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást kaptak a magyar államtól a listán szereplő projektekre. Az állami támogatás láthatóan nem követ mintát: nincs fix beruházástámogatási arány, és a létrehozott munkahelyekkel sem arányos a kiosztott állami támogatás mértéke. A Continental például 4,5-ször annyi állami támogatásból hoz létre egy munkahelyet, mint az indiai hátterű autóipari SMR. Vélhetően a beruházó vállalat és az állam részéről tárgyaló NGM/PM vagy KKM egyezkedésén dől el az összeg.
A magyar cégek nagyberuházásaira egyébként fajlagosan jellemzően több támogatás jut. A lenti ábrán ez rajzolódik ki: a magyar vállalkozások jellemzően nagyobb mértékben támaszkodnak az államra, azaz nagyobb a beruházások összértékben az állami támogatás aránya. Ez látszik a függőleges tengelyen. Ebből is látszik, hogy milyen nehéz magyar vállalat vezetőjének lenni: a beruházások pénzügyi terhének jelentős részét hajlandó vállalni az állam, mégis csak egészen kevesen tudnak bekapcsolódni ebbe a körbe a magyar cégek közül.
A vízszintes tengelyen az egy munkahelyre jutó állami támogatást látjuk – ebben sem látni sok rendszert, 2 és 40 millió forint között véletlenszerű összegekkel támogatják a magyar adófizetők, hogy a magyar vagy külföldi tulajdonú ipari vállalatok 1-1 állást létrehozzanak.
De hogy legyen valami igazán pozitív hír is, a mostani beruházások alapján úgy tűnik, hogy végre az ország keleti részét is megtalálták maguknak az ipari beruházók: az új munkahelyek jelentős része az Észak-Alföldön jön létre, ahol még mindig 12 százalék körüli állástalanság van. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy a Dél-Dunántúl most sem lett kapósabb beruházási helyszínként. Somogy, Baranya és Tolna, valamint Vas és Csongrád megyében éppen nem fut nagyobb beruházás.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
